Kertem alatt, a kapuban
Kit látok?
Hajtsátok meg fejeteket
Virágok!
Rózsafácskám! jön anyácskám!
Bókolgass!
Ragyogó nap, lába nyomát
Csókolgasd!
Zugó patakon
Ezüst hidacska,
Rajta sétálgat
Arany mókuska.
Két kis leány a mezőre
Ballag, egymást kézenfogva,
Dalos madár csacsog rájok,
Köszön a vadrózsa bokra.
Az éjjel álmomban
De szépet álmodtam!
Aranyos szekéren,
Az égbe szállottam.
Négy fehér bárány volt
A szekérbe fogva,
A gyeplős a holdat
Szarva közt tartotta.
Volt egyszer egy iczinke,
Piczinke Zsuzsika,
Kezében egy iczinke,
Piczinke muzsika.
A diófát
Átölelem,
Keringélek,
Kering velem.
Diófa, diófa,
Teremj sok minden jót,
Jószagú levelet
Zörgő-börgő diót.
Jószagú levelet
Teszem a ládába,
Zörgő-börgő diót
Csíkos tarisznyámba.
Masiroznak a katonák -
Álljatok meg! Hopp! Ne tovább!
„Hova mentek?” „A határra,
Vigyázni kell a hazára.”
Aki vitéz legény és nadrágot visel,
Jöjjön ide mellém - hadd fegyverezzem fel!
Harcoló fegyverét mindenki megkapja,
Igazi fegyvertár - anyámnak konyhája.
Újra elszállt egy esztendő,
Mint az álom sebesen...
Milyen lesz majd a jövendő ?
Nem tudhatja senki sem.
Magyar vagyok, magyarnak születtem,
Magyar a nap, mely ragyog felettem!
Ereimben magyar vér foly,
Mely hazámért hévvel lángol; -
Szent hazámért s királyomért,
Örömmel áldozom a vért!
Mennybéli jó Atyám,
Vigyázz mindig reám!
Ha te nem vagy velem:
Elfog a félelem.
Légy minden utamon
Örök dicső napom!
Sötét vak éjjelen
Ágyamnál légy jelen!
Volt egyszer egy király, annak volt egy lánya,
Széles e világnak szépsége, jósága.
Szép is volt, jó is volt, mindenki szerette,
Tűzhalálba mentek volna tán érette!
Volt egyszer egy fehér
Falusi komondor,
Lompos volt a farka,
A szőre meg kondor.
Tudok ám én egy mesét!
Találd ki az elejét!
Hogy is kezdődik csak?
Nem jut az eszembe,
Mig egy darab kalács
Nincsen a kezembe.
Élt egyszer egy szegény asszony,
Semmije se volt, ha mondom!
Se kenyere, se garasa,
Csak egy kedves kis kakasa.
Mese, mese, pillangó,
Hímes szárnyon csapongó,
Ide száll, oda száll...
Csitt! különben meg nem áll!
Most jutott az eszembe:
Panaszkodik Kati néni
A gazdának:
Nagyobb kamrát mért is, mért is
Nem csinálnak?
Egymás hátán... össze-vissza
A sok holmi...
Már ma-holnap alig is tud
Elrakodni.
Csutak Matyi a héten,
Haja, haja, hopp!
Sípot talált a réten,
Haja, haja, hopp!
Kapja magát, belefú,
Félre, bánat! Félre, bú!
Haja, haja, hopp!
