Domahidi Klára - Télapó-mese
Csíp a hideg, de nem bánom,
rajtam van a nagykabátom.
Tél van, minden csupa hó,
holnap indul Télapó.
Volt egyszer egy folt,
kék tintából volt.
Egyszer csak a folt
lábra kelt,
s már ott se volt.
Van egy cicánk: Cirmi,
jól tud dorombolni.
Minden este vadászik,
harcosan egerészik.
Értelmet nyer a kereszt:
ismersz engem, s mégis szeretsz...
Hozzád jövök, hogy ó, segíts,
bűneim súlya szétfeszít.
A bűntől nagyobb a kegyelem:
Jézus ma is megszólít minket.
Nincs ennél erősebb fegyverünk,
ne dédelgessük földi "kincseinket"...
Miért lenne okom panaszra?
Esedezésem Ő meg nem tagadja.
A mélységből csak felfelé visz út,
vagy lenn ragadsz, vagy nyerhetsz háborút.
Parázsló ég alatt
virgonc szellő szalad.
Kitárom karjaim,
átfújja álmaim.
Forró a levegő,
jó hogy jössz, kis szellő.
