G. Joó Katalin: Zihé-zuhé zivatar
Zihi-zuhé zivatar,
sír a felhő jaj-jaj-jaj!
Megitatja a földet,
meglocsolja a kertet.
Ablakon is kopogtat,
a tetőn meg táncolgat.
Majd csendesen csepereg,
eltűnik a csúf felleg.
Szürke felhő nem sír már,
a nap is kikukucskál.
Mostanában nem ritka,
hogy az idő ily furcsa.
