Orgoványi Anikó: Pitypang

A pitypang régen virágtalan volt,
árokpart szélén halványszürke folt.
Aki épp arra járt, rátaposott,
ő mégis színekről álmodozott.

Betoppant a tavasz, s megszólította:
Ne szomorkodj kis palánta!
Teljesítem három kívánságodat,
bár jár vele némi áldozat!

- Mondd ki bátran, vállalod-e hát?
- Vállalom! - lelkesedett a virág. –
Szeretnék sárgállni, mint a nap!
Mosolyra bírni az arcokat!

- Legyen, ahogy akarod!
Varázsolok neked napsárga virágot!
Mi a második kívánságod?

- Szeretnék hófehér pamacsot,
és ezüstös ragyogást, mint a hold!
- Legyen meg ez is, ahogy akarod!

- Mi a harmadik kívánságod?
- Ezernyi apró csillaggal szállni,
repülni a széllel, világot látni!

- Teljesítem mindhárom kívánságodat,
cserébe kérem az áldozatokat!
- Mi légyen az?

- Sárga virágaid lányok fonják koszorúba.
Bóbitádat elfújva kérdezik: Hány óra?
Leveledből főznek gyógyító nedvet.
Így szolgálod majd az embereket.

- Rendben! Örömmel teljesítem kéréseidet!

Így lett a pitypangnak napsárga virága,
hófehér puffancs bóbitája,
ezernyi apró helikopter magja,
melyeket a szél a karjába kapja,
és suhan velük föl-föl a magasba,
napba, holdba, csillagokba!

Csodálja mindenki, aki látja!