Arany János - Barátomhoz - Petőfihez
Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:S mily szívesen fogadnék szót neked!De átkozott gebe az a Pegaz,Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.
Ady Endre - A krisztusok mártírja
Vad, nagyszerű rajongást oltottAz Érnek partja énbelém,Csupa pogányság volt a lelkem,Gondtalan vágy és vak remény.Forgott körültem zagyva módonLármával, vadul a világÉs én kerestem egyre-egyreValami nagy Harmóniát.
Arany János - Czakó sírján
Ott a költő sírja, a kicsiny fehér domb,Ujon ásott sír az, nem nőtte be hant;Ormán az öreg tél pihen ősz hajával,Ifju élet romja temetve alant.Mért halt meg? hiszen még oly soká élhetett:Bölcs kárhoztatás! menj, dobd reá kövedet.
