Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb meséink, iratkozz fel értesítésünkre!

Olvasd el a Használati feltételeket

A karácsony története

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a húsvét után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.

Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

Története

Karácsony

A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett.

A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. Karácsonyfa-állításra először a 16. században, a Német-római Birodalomban került sor

A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. A római császárkorban december 25-én a szoláris jellegű Mithrász ünnepét tartották, amelyen kötelező volt részt venni. A keresztények számára az jelentette a kiutat ebből, hogy ezen a napon Mithrász helyett Jézus születésnapját ünnepelték.

Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án epifánia (Epiphaneia) néven vízkereszt ünnepén. Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot, ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. I. Constantinus római császár kiadta a milánói ediktumot és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.

„ …a keresztényeknek nemcsak azok a helyek voltak birtokukban, ahol össze szoktak gyülekezni, hanem más helyek tulajdonosaiként is ismeretesek, melyek nem egyenként voltak az övék, hanem testületileg, vagyis a keresztények testületéé voltak, parancsold meg, hogy mindezeket annak a törvénynek az alapján, melyről az előbb beszéltünk, minden tiltakozás nélkül, teljesen adják vissza a keresztényeknek, vagyis testületüknek és mindegyik gyülekezetüknek. Természetesen érvényes az előbbi megjegyzés, hogy azok, akik ezeket a helyeket térítés nélkül visszaadják, amint mondtuk, jóakaratunktól reméljék kárpótlásukat. - Mindezek folyamán a legbuzgóbban kell eljárnod a keresztények említett testületével szemben, hogy amit megparancsoltunk, a leggyorsabban végre legyen hajtva, és hogy ebben is gondoskodjon jóakaratunk a közös és általános nyugalomról.… ”

A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett december 25-re, a téli napforduló közelébe, mert a római birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római szaturnáliák, és aznap volt a Dies Natalis Solis Invicti, a Napisten születésének napja. 

A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. Jézus születésének történetével új vallási tartalommal töltötték meg a pogány ünnepet. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz. 

1647-ben a fanatikus és puritán "vasbordájúak" vezére Oliver Cromwell minden karácsonyi ünnepséget betiltott és illegálissá nyilváníttatott, mivel erkölcstelennek tartotta a mulatságot a szentnek tartott napon. Angliában a tiltást csak 1660-ban, Cromwell halála után oldották fel. 

A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is. Az addigi templomi liturgia kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkáb

b kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként, a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve. 

Magyarországon a szocializmus idején az állami hatalom törekedett az ünnep hangsúlytalanná tételére, vallási tartalmának eltörlésére. Ennek érdekében a hagyományos ünneplés lehetőségeit – különösen az 1950-es években – nehezítették (többek között karácsony másnapjának munkanappá minősítésével, a karácsony előtti bérszámfejtés megtiltásával, az éjféli miséken részt vevők besúgásával), illetve az embereket változatos programkínálattal próbálták elterelni a karácsony megünneplésétől. A hivatalos nyelvezet fenyőünneppé nevezte át (ezen a néven egészen a rendszerváltásig rendeztek ünnepséget az Országházban), de ekkor nevezték át advent harmadik és negyedik vasárnapját is ezüst-, illetve aranyvasárnapra. A hagyomány szerint ajándékhozó Jézuska (illetve a Mikulás) helyett pedig a Télapó figuráját próbálták elterjeszteni. Az 1960-as évek közepétől az ünnepek kezelése az ideológiai síkról fokozatosan kereskedelmi kérdéssé alakult át. 

Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely azonban családonként más-más jelentést hordoz. 

Jézus születésének időpontja

Karácsony története

 

A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették.[22] Számtalan más időpont is használatos volt. 

A 4. századtól előbb január 6., majd december 25. vált elterjedtté, mint Jézus születésének hivatalosan elfogadott időpontja. Az örmény katolikus egyház hívei ma is január 6-át ünneplik, míg a többi egyház elfogadta a december 25-ei dátumot. I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává, de előtte a vitatkozó teológusok az év szinte minden napját megnevezték Jézus születésének dátumaként. 

Hugo van der Goes: A pásztorok imádása Betlehemben

A december 25-ei időpont eredetéről számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott. 

A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos időpont volt. Kezdetben a Nap vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; később erre az időpontra esett Ozirisz, Iuppiter, Pluto és Nimród ünnepe, a germán Yule és a római Saturnalia. A keresztény ünnep magába olvasztotta a korábbi pogány ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az időpontot is átvette.

Különösen fontos ilyen szempontból a Mithrász vallás, ami sokáig a kereszténység fő vetélytársa volt. Mithrászt a Nappal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték; egyes feltételezések szerint Jézus alakját jelentős részben róla mintázták.

Más feltételezések szerint a korai keresztények Jézus születését Nagypéntek időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az ótestamentumi próféták halála a zsidó vallás szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az evangéliumokban; amikor megpróbálták kiszámítani, március 25-ére vagy április 6-ára jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva december 25-ét, illetve január 6-át kaptak.

A hagyomány szerint Jézus a Hanuka idején született, ami a héber naptár szerint kiszlév 25-étől tévét 2-áig vagy 3-áig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i. e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. november 25-ére esik.

Egyes keresztények úgy hitték, hogy Gábriel arkangyal megjelenése Zakariás előtt, amikor közölte vele, hogy Keresztelő János apja lesz, jom kippur idejére esett. Ez azon a (Lukács evangéliumának 1. fejezetében szereplő történetből fakadó) hiten alapult, hogy Zakariás főpap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a Szentek Szentjébe ment (a jeruzsálemi Szentély ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, jom kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot június 24-ére teszi). Az evangéliumok szerint az angyal hat hónappal János fogantatása (Lukács 1,36-37) után jelent meg Szűz Máriának (a hagyomány szerint március 25-én). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik.

Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető Betlehem éjszakai égboltján: a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Jézus születésének időpontját ennek nyomán június 17-ére teszik.

Wikipédia nyomán

Comments powered by CComment

Legfrissebb anyagok

Image
Orgovàn Irén - Légy önmagad!
Orgovàn Irén - Légy önmagad! Szeresd azt ki vagy ,mert az is te vagy !Ne higgy másnak ha rosszat vallanak. Légy boldog,nagyon vidám.Hisz így szeret az egész világ.Tüzes a nyelv ,nagyon éles,Akár egy kard. Megvághat ,de el nem vérezhetsz!Állj fel küzdj!Ne félj semmitől. Bátor a szív, nemes harcos!Te!Te ki a világnak legnagyobb kincs. Ne engedj utat a szomorúságnak,agy...
2018-07-14
Orgovàn Irén
Tovább is van mondjam még?
Pósa Lajos - Az egyszeri királyfi
Pósa Lajos - Az egyszeri királyfi Egyszer egy királyfiMit gondolt magába?Felöltözött, ej, haj,Kocsisi gúnyába. Egy szalmás kunyhóbaBe is kopogtatott:- Juhászbojtár lánya,Adj’ Isten jó napot! Jösz-e hozzám, jösz-e,Juhászbojtár lánya,Falu szép virága,Kunyhó violája? Bársonyba, selyembeÉn nem járathatlak,Szebb is lesz, jobb is lesz,Amit szősz magadnak. - Elmegyek,...
2018-06-22
Pósa Lajos
Tovább is van mondjam még?
Pósa Lajos - Mese a kis kanászról
Pósa Lajos - Mese a kis kanászról Erdő szélén volt egy kis ház,Abba lakott egy kis kanász.Mikor főzte vacsoráját,Meg-megfúta furulyáját,Rá-rágyujtott a pipára,Aztán megint egy nótára.  Egyszer, amint vacsorázottS közbe-közbe furulyázott:Hát kopogtat kinn valaki;Kiszól: tágasabb odaki! - Te kis kanász, ide hallgass!Én vagyok itt, én, a farkas!Eressz be, mert...
2018-06-15
Pósa Lajos
Tovább is van mondjam még?
Image
Domahidi Klára - Nyári szellő, hová mész?
Domahidi Klára - Nyári szellő, hová mész? Parázsló ég alattvirgonc szellő szalad.Kitárom karjaim,átfújja álmaim.Forró a levegő,jó hogy jössz, kis szellő. Kinyitod szívemet,üdítsd fel kedvemet!Nyári szellő, hová mész?Milyen kalandot remélsz?Gyere, bújj az ölembe!Elrejtelek örökre. {loadposition mobil}
2018-06-15
Domahidi Klára
Tovább is van mondjam még?
Benedek Elek - A tizenkét varjú
A tizenkét varjú Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, túlonnan túl, innenen innen, volt egy szegény özvegyasszony, s annak tizenkét fia s egy leánykája. Búsult is szegény feje eleget, hogy mivel tudja eltartani ezt a tenger sok gyermeket, mert száraz kenyér is mikor volt s mikor nem az asztalfiában.Jött haza egyszer a tizenkét fiú, körülfogták az anyjukat,...
2018-06-10
Benedek Elek -...
Tovább is van mondjam még?
Image
Szabó Ina - Amikor az élet fáj
Szabó Ina - Amikor az élet fáj   - Amikor az élet fáj és a szívedet átszúrja a bánat,érzed az élet nehéz súlyát.... ez bizony fájdalmas ....  - Amikor az élet fáj - a lelked zokogva ordít és a tested tépis mondja majd halkan:„Szabadon szállj! ... Szabadon szállj magasba,mint Turulmadár a nap felé, Istenatya tenyerére,felszállni merj s pihenni.... - Fejed...
2018-06-10
Szabó Ina - művész
Tovább is van mondjam még?
Image
Orgovàn Irén - Álmodj hát ,Mirácskám
Orgovàn Irén - Álmodj hát ,Mirácskám Feljött a hold a csillagok is,le hunja szemét, a napocska is.Hunyd le szemedet álmodj hát,Jó éjszakát Mirácskám! Hunyd le hát a szemedet,álmodjál, hát szépeket.Álom manó hívogat.Álom pórját hinti már,Hogy legyen boldog ,éjszakád. A csillagok is nevetnek,téged várnak rég.A hold arany hintót, küld eléd.Hát hunyd le...
2018-06-02
Orgovàn Irén
Tovább is van mondjam még?
Orgovàn Irén - Légy önmagad!
Orgovàn Irén - Légy önmagad! Szeresd azt ki vagy ,mert az is te vagy !Ne higgy másnak ha rosszat vallanak. Légy boldog,nagyon vidám.Hisz így szeret az egész világ.Tüzes a nyelv ,nagyon éles,Akár egy kard. Megvághat ,de el nem vérezhetsz!Állj fel küzdj!Ne félj semmitől. Bátor a szív, nemes harcos!Te!Te ki a világnak legnagyobb kincs. Ne engedj utat a szomorúságnak,agy teret a boldogságnak.Arcodon mindig mosoly ragyogjon. Mert kik ellenségek!kínból táplálkoznak,mosolyodtól rogynak térdre.S vesznek a háború sötét mélyébe... Mondd el minden reggel,Így vagyok tökéletes.Hisz belőlem csak egy van.Így hasonmásom nincsen. {loadposition mobil}
Pósa Lajos - Az egyszeri királyfi
Pósa Lajos - Az egyszeri királyfi Egyszer egy királyfiMit gondolt magába?Felöltözött, ej, haj,Kocsisi gúnyába. Egy szalmás kunyhóbaBe is kopogtatott:- Juhászbojtár lánya,Adj’ Isten jó napot! Jösz-e hozzám, jösz-e,Juhászbojtár lánya,Falu szép virága,Kunyhó violája? Bársonyba, selyembeÉn nem járathatlak,Szebb is lesz, jobb is lesz,Amit szősz magadnak. - Elmegyek, elmegyek,Szegény kocsislegény!Leszek én mátkája,Ha kend a vőlegény. Nem kell nekem bársony,Nem kell nekem selyem,Mert én a darócotJobb szívvel viselem. Akkor a királyfiMit gondolt magába?Elment a városba,Cifra palotába. Palota ajtajánBe is kopogtatott:- Címeres gróf lánya,Adj’ Isten jó napot! Jösz-e hozzám, jösz-e,Címeres gróf lánya,Város szép virága,Palota rózsája? Bársonyba, selyembeÉn nem járathatlak,Szebb is lesz, jobb is lesz,Amit szősz magadnak. - Nem megyek, nem megyekSzegény kocsislegény!Gazdaghoz nem illik,Csak gazdag vőlegény. Kell nekem a bársony,Kell nekem a selyem,Én biz a darócotSoha se viselem. Akkor a királyfiMit gondolt magába?Még egyszer elmegy aCifra palotába. Le is vetetteKocsisi gúnyáját,Fölvette helyetteKirályfi-ruháját. Palota ajtajánBe is kopogtatott:- Címeres gróf lánya,Adj’ Isten jó napot! Jösz-e hozzám, jösz-e,Címeres gróf lánya,Város szép virága,Palota rózsája? Bársonyba járatlak,Selyembe járatlak,Aranyból etetlek,Aranyból itatlak. - Elmegyek, elmegyek,Aranyos királyfi,Királyi székébenA kedvibe járni. - Nem kellesz énnékem,Címeres gróf lánya!Kell nékem, kell nékemJuhászbojtár lánya. Akkor a királyfiMit gondolt magába?Megy a juhászbojtárSzalmás kunyhójába. A kunyhó ajtajánBe is kopogtatott:- Juhászbojtár lánya,Adj’ Isten jó napot! Jösz-e hozzám, jösz-e,Juhászbojtár lánya,Falu szép virága,Kunyhó violája? Bársonyba járatlak,Selyembe járatlak,Aranyból etetlek,Aranyból itatlak. - Nem megyek, királyfi,Maradjak én szegény...Van már nekem mátkám,Szegény kocsislegény. - Én vagyok a mátkád,Juhászbojtár lánya!Méltó vagy, méltó vagyArany koronára. Korona simúljonFehér homlokodra,Te leszel királyném,Borúlj a karomba! Virágfakadáskor,Lakzi lett a vége...Szép volt a menyasszony!Táncoltam is véle. {loadposition szalaag}
Pósa Lajos - Mese a kis kanászról
Pósa Lajos - Mese a kis kanászról Erdő szélén volt egy kis ház,Abba lakott egy kis kanász.Mikor főzte vacsoráját,Meg-megfúta furulyáját,Rá-rágyujtott a pipára,Aztán megint egy nótára.  Egyszer, amint vacsorázottS közbe-közbe furulyázott:Hát kopogtat kinn valaki;Kiszól: tágasabb odaki! - Te kis kanász, ide hallgass!Én vagyok itt, én, a farkas!Eressz be, mert nagyon fázom,Esik a hó, agyon ázom! - Kisebb gondom nagyobb annál,Majd tán bizony, hogy bekapnál! - Ereszd be hát csak a hátam,A hátulsó egyik lábam! A kis kanász egyet gondolt,A lajbiján egyet gombolt:- Egy fazék víz forr a tűzön,Evvel, tudom, majd elűzöm! Benn van már a farkas háta,A hátulsó egyik lába. - Te kis kanász, ide hallgass!A hirénél jobb a farkas.Jobban ereszd be a hátam,A hátulsó másik lábam. A kis kanász egyet gondolt,A lajbiján egyet gombolt:- Egy fazék víz forr a tűzön,Evvel, tudom, majd elűzöm! Beljebb is van már a háta,A hátulsó egyik lába. - Te kis kanász, ide hallgass!Nem olyan rossz ám a farkas!Ereszd be a derekam is,A két első lábamat is. A kis kanász egyet gondolt,A lajbiján egyet gombolt:- Egy fazék víz forr a tűzön,Evvel, tudom, majd elűzöm! Benn van már a dereka is,Meg az első két lába is. - Te kis kanász, ide hallgass!Ne félj, nem esz meg a farkas.Eressz be no már egészen,A tűznél hadd heverésszem! A kis kanász egyet gondolt,A lajbiján egyet gombolt.A nyíláshoz tett egy zsákot,Hozzá furcsa képet vágott. Ment a farkas háttal beljebb,Szólt a kanász: Beljebb, beljebb!No ez ugyan jól sikerűlt!Farkas koma zsákba kerűlt! Bekötötte a zsák száját,Összeverte a bokáját.Lekapta a fazék vizet:A kis kanász evvel fizet.Farkas komát leforrázta,Hogy a bundát csak úgy rázta.Ennek ugyan jól megadta:Egy szál szőr se maradt rajta! A kis kanász egyet gondolt,A lajbiján egyet gombolt.Mig a farkas bundát rázott,Hirtelen egy fára mászott. Farkas koma fel-felordít -Most magán egy nagyot fordít.Addig-addig hánykolódott,A mig a zsák kioldódzott.Talpra ugrott nagy kopaszon,Futtában is ordít nagyon:- Megállj, megállj, te kis kanász,Többet ilyet ki nem találsz!Ide hívom pajtásomat,Nem is egyet, hanem sokat.Visszajövünk nemsokára,Meg is eszünk vacsorára! Visszamentek tízen-húszan,Ordítoztak: Hol van? Hol van?Befutottak hamarjába,A pincébe, kamarába.Föl-fölnéztek a kéménybe,Bebútak a kemencébe.Itt se lelték, ott...
Domahidi Klára - Nyári szellő, hová mész?
Domahidi Klára - Nyári szellő, hová mész? Parázsló ég alattvirgonc szellő szalad.Kitárom karjaim,átfújja álmaim.Forró a levegő,jó hogy jössz, kis szellő. Kinyitod szívemet,üdítsd fel kedvemet!Nyári szellő, hová mész?Milyen kalandot remélsz?Gyere, bújj az ölembe!Elrejtelek örökre. {loadposition mobil}
Benedek Elek - A tizenkét varjú
A tizenkét varjú Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, túlonnan túl, innenen innen, volt egy szegény özvegyasszony, s annak tizenkét fia s egy leánykája. Búsult is szegény feje eleget, hogy mivel tudja eltartani ezt a tenger sok gyermeket, mert száraz kenyér is mikor volt s mikor nem az asztalfiában.Jött haza egyszer a tizenkét fiú, körülfogták az anyjukat, hogy lépni sem tudott a szobájában, s ahányan voltak, egyszerre mind kenyeret kértek, s csak az volt a híja, hogy kihúzzák a házból.Hát azt ugyan senki ne csudálja, hogy a szegény asszony elvesztette a béketűrését. Hiszen adott volna ám, ha lett volna, de nem volt. Nagy elkeseredésében azt találta mondani:- Ó, istenem, bocsásd meg a bűnömet, bárcsak valami állattá változtatnád ezeket a fiúkat, nem bánom én, ha varjúvá is!No, halljátok csudát, mi történt! Az történt, hogy abban a szempillantásban a tizenkét fiú mind varjúvá változott, s mert hogy éppen nyitva volt az ablak: huss! kirepültek, s mire csak egy jajszót is mondhatott volna az anyjuk, úgy eltűntek, mintha a föld nyelte volna el!Hej, nagy erős búbánat nehezedett a szegény özvegyasszony szívére, éjjel-nappal folyt a könnye, mint a patak, s kesergett mindig, hogy az isten úgy elvette volt az eszét, hogy olyan bolond beszédre nyíljék az ő szája.Kicsi kisleány volt még a szegény özvegyasszony leánykája, de tudta, hogy miért sír, miért kesereg az édesanyja, s azt mondta egyszer:- Lelkem édesanyám, én többet nem nézhetem a sírását, elmegyek világgá, s addig vissza sem fordulok, amíg a bátyáimat meg nem találom.Hiába beszélt a szegény asszony, hogy ne menjen, ha már kifogyott a tizenkét fiából, legalább őbelőle ne fogyjon ki: a kisleány elbúcsúzott az édesanyjától keserves könnyhullatások közt, s elment világgá.Ment, mendegélt a kislány hetedhét ország ellen, s egyszer egy nagy rengeteg erdőbe ért. A rengeteg erdőben talált egy kis házat, s bement oda nagy bátran. Egy öregasszony ült a kemence alatt, de olyan öreg, hogy az orra a térdét verte. Köszön a kisleány illendőképpen:- Adjon isten jó estét, öreganyám!Fogadja az öregasszony:- Köszönd, hogy öreganyádnak szólítottál, mert különben bekaptalak volna. Hát hol jársz itt, ahol a madár sem jár?Mondja a kisleány:- Ó, lelkem öreganyám, én tizenkét bátyámat keresem, akik varjú képében elrepültek...
Szabó Ina - Amikor az élet fáj
Szabó Ina - Amikor az élet fáj   - Amikor az élet fáj és a szívedet átszúrja a bánat,érzed az élet nehéz súlyát.... ez bizony fájdalmas ....  - Amikor az élet fáj - a lelked zokogva ordít és a tested tépis mondja majd halkan:„Szabadon szállj! ... Szabadon szállj magasba,mint Turulmadár a nap felé, Istenatya tenyerére,felszállni merj s pihenni.... - Fejed hajtsd a térdedre és karold át a két kezed,a tenyerébe feküdj így - nyugodjon hát az elme.... - Szemed csukd be és halld a szót – a szeretet szavát,s érezd, ahogy az esőcseppek a lelked simogatják.... - Suttog a szél, mondja halkan... szeretet vagy önmagadban!Ez az élet rendje így, ezt így fog fel s boldog légy.... mert azélet csodaszép ! - Dallam, szellő, szeppenet, csodaszép a rezzenet,az illat, röpke érintés, ölelés és mosoly, melyt egy kedvesszó kísér.... ( Ina Szabó – művész költeménye ) {loadposition mobil}
Orgovàn Irén - Álmodj hát ,Mirácskám
Orgovàn Irén - Álmodj hát ,Mirácskám Feljött a hold a csillagok is,le hunja szemét, a napocska is.Hunyd le szemedet álmodj hát,Jó éjszakát Mirácskám! Hunyd le hát a szemedet,álmodjál, hát szépeket.Álom manó hívogat.Álom pórját hinti már,Hogy legyen boldog ,éjszakád. A csillagok is nevetnek,téged várnak rég.A hold arany hintót, küld eléd.Hát hunyd le szemed. Kicsi lány hát ne félj!Én mindig itt leszek neked,s féltőn őrzöm , álmodHát jó éjszakát Mirácskám. Álmodban zöld réten megannyi száz virág,mik altatót dúdolnák neked!Színes lepke szál a réten,az lesz a te játszó társad. Be jártok majd Ungot - berket,Szivárványos sütit esztek.Hát feljött a hold a csillagok is.Lehunyta szemét a napocska,Hát hunyd le szemed s álmodj ,hát.Jó éjszakát Mirácskám. {loadposition mobil}

Magazin előfizetés