Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb meséink, iratkozz fel értesítésünkre!

Olvasd el a Használati feltételeket

Hunyadi Mátyás élete

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Mátyás király szobraKolozsvárott született 1443.február 23-án, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fiaként.Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen, mint Mátyás királyt emlegeti. Neve latinul és németül Mathias Corvinus. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege.

 Még gyermek volt, amikor már gazdag tapasztalatokat szerzett a társadalmi és politikai életben. Az ország legmüveltebb emberének apja belsö munkatársának, Vitéz János váradi püspöknek az irányításával elsajátította korának humanista színezetü általános müveltséget. Megtanult magyar mellett latinul, csehül és németül. Apja tolmácsa fontos politikai tárgyalásokon. Mindössze 11 éves volt, amikor az apa Erdély vajdájának kardjával személyesen ütötte lovaggá Nádorfehérvárott. Nemcsak a Hunyadi-ház embereivel ismerkedett meg, hanem világhíres Kapisztránnal és másokkal is. Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át, majd V. László király Bécsbe, azután pedig Prágába vitette. Mivel 1457 őszén V. László pestisben meghalt, következő év január 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották, de nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állítottak mellé. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. A főurak azt szerették volna, ha engedelmes és jámbor lesz, a köznemesek támogatását várták a nagyurakkal szemben, a városok a külső garázdálkodók megfékezését, a pénzromlás megakadályozását, a pápa pedig "Isten emberét" kívánta látni benne, aki majd kiírtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. Mátyás azonban gyorsan a sarkára állt, és megmutatta, hogy ezeket a korlátokat nem hajlandó elismerni, és csorbítatlan királyi hatalomra törekszik. Meglepő erélyességgel fogott hozzá az erős központi hatalom megszervezéséhez. Garát leváltotta, Szilágyit lemondatta és elfogatta, az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte.1463-ban feleségül veszi a cseh király lányát, Podjebrád Katalint, aki hamarosan gyermekszülésben meghalt. Ekkor a cseh király ellen fordul, s keresztes hadjáratot hirdet.10 évig tartó harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. 1464-ben pedig megkoronáztatta magát a III. Frigyestől nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. V. László halálakor a csehek király jelöltjének egyenragú partnere lett. Mit vártak kortársak az ifjú királyról? Alignem lehetetlent. Például földesurak jámbor engedelmességet reméltek, a köznemesek támogatást a nagyurakkal szemben. Városok - mindenekelõtt Felvidéken - a garázdálkodó huszita hadak megfékezését, a pénzrontás megakadályozásához, az élethez, munkához… szükséges rendet. Pápa "Isten emberét" aki kiírtja huszitákat és a mohamedánokat!

Mátyás király udvaraHunyadi Mátyás  hamarosan bebizonyította, hogy nem apja érdemei, hanem saját képességei teszik méltóvá a királyságra. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit hamar eltávolította Budáról. A török elleni harc vezetésével bízta meg, majd a kormányzóságról is lemondatta. A rablóbandává züllött felvidéki huszitákat szétverte, illetõleg egy részünket hadseregbe olvasztotta. Százötven akasztófa jelezte, hogy a belsö rend megteremtésében és fenntartásában nem tréfál. Végsõ céljának az ország biztonságának, függetlenségének megörzését tekintette. Ennek föltétele volt a belsö rend megteremtése. Hatalmas vagyonára építve és a Hunyadi-párt tekintélyét fölhasználva, tehetségét latba vetve látott neki legnehezebb feladatnak: a bárók megfékezésének. A bárók hatalmának visszaszorítása érdekében Mátyás arra törekedett, hogy a rendi fejlödés eddigi eredményeire támaszkodva megszilárdítsa rendi monarchiát. Köznemesi többségü országgyüléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát. Mindenek gazdasági föltételit az árutermelés és a pénzgazdálkodás teremtette meg. A jómódú parasztok mellett a szegényebbek is mind sürübben vitték a piacra terményeiket. A földesurak szintén kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba. Az ipari termelés általában céhes keretek közt történt. A gazdasági fejlödés következményeként a lakosság száma jelentõsen megnõtt. A XV.Sz.  végén 3,5-4 millióra emelkedett. A fejlödés ellenére a magyarországi ipari termelés még mindig elmaradt a nyugati országokétól. Ezt bizonyítja, hogy hazánk külkereskedelmében a behozott iparcikkek, textil, fém, és a fûszeráruk értéke még mindig jóval nagyobb volt, mint a rézbõl, élöállatból, borból álló magyar kivitel. Magyarországon tehát az állami adók terhét, a központosítás anyagi terhének jelentös részét az ipar és a városi polgárság fejletlensége miatt a jobbágyságnak kellett elviselnie. Mátyás nyugati céljainak elérésének végett, a cseh király ellen fordult. Erre ösztönözte a pápa is, aki keresztes hadjáratot hirdetett az eretnekség ellen. Tíz évig tartó harc után Mátyás elfoglalta ugyan Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. Ugyanakkor az államszervezett továbbfejlesztésével, a közigazgatás, az uralkodótól függö állandó zsoldoshadsereg megteremtésével a hatalom eröteljes központosítást akarta elérni. Ennek érdekében újjászervezte az államháztartást. Az új adót éppúgy 20 dénárt tett ki, mint a régi, már nem telkenként, hanem háztartásokként. A legfontosabb adófajta azonban a rendkívüli hadiadó lett.Mátyás a hatalom összpontosításának érdekében eltörölt minden adót és adómentességet. Bevezette a füst és a rendkívüli hadiadót.A köznemesek politikai támogatására ugyan szüksége volt Mátyásnak, de azt már nem engedte meg, hogy beleszóljanak a kormányzásba. Az adó megszavaztatásának joga az országgyűlést illette, ezért kénytelen volt tanácskozásra hívni a rendeket. Ekkor megígérte, hogy orvosolja a nemesek panaszait, s cserébe megszavaztatta az adót. Eleinte még kikötötték, hogy a pénzt a török elleni háború költségeire kell fordítani, később azonban már feltételeket sem kötöttek. Az 1480-as években több évre előre megszavazták az adót, csak a király ne emelje az összeget. Az államkincstár bevételei lehetövé tették, hogy Mátyás állandó zsoldossereget állítson föl. Az állandó zsoldossereg megteremtésével függetlenítette magát a bárók banderiumától.Mátyás király híres fekete serege, amely 1459-60-ban-ban jött létre, így a korabeli Buda 1943-banEurópában a maga nemében páratlan hadseregnek bizonyult.Állományának nagy részét szétszóródott husziták és Giskra morva zsoldosvezér felvidéki seregének maradványai tették ki. Szolgáltak még a seregben lengyelek, németek és az 1480-as évektöl kezdve egyre több magyar is. Rendkívül jól szervezett, korszerű hadászati elveken alapuló hadsereg volt, megfelelt Mátyás király központosító politikájának és hódító szándékainak. Állandó létszáma 8-10 ezer fő volt, de hadjáratok idején ennek kétszeresére duzzadt fel. Főbb alakulatai a támadásra is alkalmas gyalogság, a tüzérség, a nehéz páncélzatú lovasság és a könnyűlovasság voltak. A mozgékony könnyűlovasság balkáni eredetű, nagy részük szerb származású. Hírneves vezérek voltak például Kinizsi Pál ,Magyar Balázs, Báthory István, a szerb Jaksics és Brankovics, a török trónkövetelő Bajezid Collixtus Ottomanus, vagy a román Vlad Tepes – Dracula is.Mátyás királynak az idegen zsoldosokon kívül hatalmas magyar hadserege is volt, melynek száma megközelítette a 90 000 főt, csak a székelyekből 16 000 könnyű lovasa és 16 000 gyalogos katonája volt. A központosított államhatalom megteremtésében Mátyás fontos szerepet szánt a hivatalszervezetnek. A bárói befolyás alatt álló királyi tanács háttérbe szorult. A legfontosabb államügyeket a nagy kancellária intézte. A legfelsöbb szintü igazságszolgáltatást a "király személyes jelenlétének bírósága" végezte, amely folyamatosan müködött. 1471-töl kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektöl függetlenül kormányozzon. Az országgyülést egyre ritkábban hívta össze. Az állam irányítását hivatalnokaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott.1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius összeesküvést szerveztek, de Mátyás leszámolt velük.Híres volt művészet- és tudományszeretetéről. Híres tudósokat és reneszánsz alkotókat hívott udvarába. Várakat, kastélyokat építtetett, hatalmas kódexekből álló könyvtára (Bibliotheca Corviniana) máig híres maradt. Mátyás a nyolcvanas évek elsö felében a déli végek, elsõsorban Bosznia megerösítésén fáradozott.1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király leányát, gyermekük azonban nem született. Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia, Corvin János számára biztosítani a trónt. Életének utolsó évében a trónöröklés kérdésére fordította figyelmét.1485-ben Bécset elfoglalta, s felvette az "Ausztria hercege" címet. Ekkor udvarát Bécsbe helyezte át. Német-Római császárrá azonban nem választották meg.Nem volt még ötven éves, amikor egy nagyszabású török elleni háború előkészítése közben váratlanul meghalt Bécsben, 1490. április 6-án. Székesfehérvárott temették el.

 

 Haláláról a következöket tudjuk, hiteles forrásból: "Mátyás a virágvasárnapi szertartással egybekötve akarta lovaggá ütni Domenico Bollani velencei követet, és erre az alkalomra a bécsi várpalota udvarán fakápolnát építtetett. Április 4-én, vasárnap reggel, felesége és fia kíséretében jelent meg a kápolnában, ahol már várták a papok, fõurak és akülföldi követek. A pálmaág-szenteléssel bevezetett virágvasárnapi körmenet és ünnepi mise után maga elé rendelte a velencei követet és a szokásos ceremónia szerint lovaggá ütötte. A hosszúra nyúlt kettõs szertartás után fáradtan visszavonult palotájába. Mivel Beatrix még a közeli templomokba is ellátogatott, az ebédet a szokottnál késöbbi idöpontra tüzték ki. A király, hogy éhségét csillapítsa, anconai fügét hozatott asztalára. Miután azonban az elsö gyümölcsöt megkóstolta és azt romlottnak találta, nagy haragra lobbant. A hazatérõ királyné igyekezett megnyugtatni és különbözö ételekkel kínálta, ö azonban mindent visszautasított. Nem sokkal késõbb szédülni kezdett és elsötétült elötte a világ.Beatrix királynéParancsára szobájába vitték és ágyba fektették. Este hat órakor állapota válságossá vált, súlyos bénulási tünetek léptek fel nála. Nyelve is megbénult, kínzó hasgörcs gyötörte, fájdalmát azonban csak hangos nyögéssel tudta kifejezni. A királyné kétségbeesett kísérleteket tett férje megmentésére: eröszakkal kinyitott szájába orvosságot csepegtetett, bátorító szavakat kiáltott a fülébe és sürgette a betegágynál tehetetlenül álló orvosokat, hogy segítsenek rajta.

Mátyás szenvedésének szemtanúi voltak: fia, János herceg, anyai unokaöccse, Geréb Péter ajtónállómester és Geréb Mátyás horvát bán, valamint Nagylucsei Dóczi Orbán püspök, Szapolyai István alsóausztriai helytartó és Báthori István országbíró. Éjszaka tovább erösödött a haldokló király fájdalma, akinek keserves kiáltozását a jelenlevõk oroszlánüvöltéshez hasonlítatták. Hajnalban enyhült szenvedése, és néhány órára elaludt. Reggel ismét fájdalomra ébredt, ereje ekkor már észrevehetõen hanyatlott. Az egész napot félálomban töltötte. Amikor magához tért, megpróbált beszélni. A hátán feküdt, tekintetével hol feleségét, hol fiát kereste és a jelek szerint utolsó tanácsokkal szerette volna ellátni öket. A hatalmas király azonban, akinek parancsszavára milliók engedelmeskedtek, most néma, béna és tehetetlen volt. Felesége hiába ostromolta kérdéseivel, még fejbólintással vagy kézjellel sem tudott válaszolni. Az erös szervezet haláltusája másfél napig tartott. Április 6-án, kedden reggel egyre nehezebben, hörögve lélegzett, majd 7 és 8 óra között megállt a szívverése. A bécsi várpalotának abban a szobájában halt meg Hunyadi Mátyás, ahol egykor gyermekkori rabtartója, László király lakott. A király halála után hamarosan elterjedt a hír, hogy ellenségei megmérgezték. Bécs volt császári kormányzója állítólag már 1488-ban a velencei államtanács támogatását kérte egy Mátyás elleni merénylethez, ezt azonban Velence határozottan visszautasította. A 16. század történészeiközül egyesek Beatrix királynét, mások Szapolyai Istvánt vádolták Mátyás megmérgezésével. A király korai halálához azonban egyiknek sem fûzõdött érdeke és az uralkodóval fennállt kapcsolatuk sem volt olyan, hogy a gyilkosságot indokolta volna. Korányi Frigyes professzor a múlt század végén, a Bonfini által leírt tüneteket vizsgálva megállapította, hogy azok nem mérgezésre, hanem agyvérzésre utalnak. Bár szélütésnél ritkánjelentkeznek tartós görcsök, néha mégis fellépnek, ha a megpattant érbõl kiömlõ vér az agyhártya alatti agyfelületet borítja el . A reuma, amely Mátyást életeutolsó két évében kínozta, gyakran kóros szívnagyobbodást okoz, ez pedig agyembóliához vezethet. A mai orvostudomány a mérgezés lehetõségét sem zárja ki. Ennek okai: a) Agyvérzésnél,ellentétben a mérgezéssel, sohasem lép fel teljes bénulás, mint amelyre Bonfini leírásából következtethetünk. A jobboldali bénulással együtt jár ugyan a beszédközpont kikapcsolása is, ebben az esetben azonban a betegfejbólintással és egyik kezével jelezve válaszolhatott volna a királyné kérdéseire. b) Az agyvérzés sokkal inkább apáthiát, mint kínzó fájdalmat vált ki. A király éjszakai fájdalmas ordítását nehéz tehát szélütéssel magyarázni.Nincs kizárva az sem, hogy a romlott füge által elöidézett gyomorrontás elösegítette az agyvérzést, az elviselhetetlen gyomorgörcs azonban inkább jellemzö a mérgezésre, mint a gyomorrontásra." 

 A főurak kettős temetést rendeztek számára, Bécsben ravatalozták fel és Székesfehérvárott helyezték sírba. Az ország három hónapos nyílt gyászt tartott utána. Nagy volt a szomorúság a nép körében: Bonfini szerint a katonák bőkezű vezérüket gyászolták, a polgárok kormányzójukat, a nép pedig igazságos királyát siratta. Külföldön is meggyászolták, hiszen ő volt az, aki Magyarországot a török elleni védekezés erős bástyájává tette, megvédve Európát a keleti támadástól.   Mátyás király legendás alakja a népmesékben is megjelent: az igazságos és bölcs király a jókat bátorította, a rosszakkal szemben kérlelhetetlen szigorral lépett fel, a tévelygőkkel pedig megbocsátó volt. A mesék azért is születtek róla, mert halála után nehéz helyzetbe került az ország: a nemzet egyetlen mentsvára az lehetett, ha tovább éltette magában az igazságos király alakját, életművének értékeit.

Forrás: http://leletek.lapunk.hu/

 

 
 
 
 
 
 
 
 

Comments powered by CComment

Legfrissebb anyagok

Vörösmarti Mihály - Szózat
Vörösmarty Mihály - Szózat   Hazádnak rendületlenűlLégy híve, oh magyar;Bölcsőd az s majdan sírod is,Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűlNincsen számodra hely;Áldjon vagy verjen sors keze;Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszorApáid vére folyt;Ez, melyhez minden szent nevetEgy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hősÁrpádnak hadai;Itt...
2018-08-19
Vörösmarty Mihály
Tovább is van mondjam még?
Vörösmarti Mihály - A korcsokhoz
Vörösmarty Mihály - A korcsokhoz   Hová rohantok átkozott gonosz fiak?Mi készt ezekre? büntetlenFog hát az undok visszaélés bennetekTenyészni, gyáva fajzatok?Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,Midőn serényen ébredez,Imez fajúltak átkosan kelő hadaAlázza, dúlja, dönti meg. Attila nyelve (melynek intő hangiraRemegve tért ki a világElőled, ó nagy hős!) íme...
2018-08-19
Vörösmarty Mihály
Tovább is van mondjam még?
Vörösmarti Mihály - Atyám sírjához
Vörösmarty Mihály - Atyám sírjához   Feléd borongnak, bús temető, komorS vad képzetekben éji keserveim;Feléd, hol elhúnyt jó atyámatSír födi, és füzeid takarják. Oh, a kegyesség szendereg ott maga,Mely földet únván, a rokon égiekCsendébe visszatére, s engemGyámtalanúl hagya itt epedni. De nem soká küzd, érzem előre is,Nem küzd sokáig bánatos életem:A...
2018-08-19
Vörösmarty Mihály
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - Tüzes seb vagyok
Ady Endre - Tüzes seb vagyok Tüzes, sajgó seb vagyok, égek,Kínoz a fény és kínoz a harmat,Téged akarlak, eljöttem érted,Több kínra vágyom: téged akarlak. Lángod lobogjon izzva, fehéren,Fájnak a csókok, fájnak a vágyak,Te vagy a kínom, gyehennám nékem,Nagyon kivánlak, nagyon kivánlak. Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg,Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes,Adj...
2018-08-19
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - Vad szirttetőn állunk
Ady Endre - Vad szirttetőn állunk Vad szirttetőn mi kettenÁllunk árván, meredten,Állunk összetapadtan,Nincs jajunk, könnyünk, szavunk:Egy ingás és zuhanunk. Véres hús-kapcsok óvnak,Amíg összefonódnak:Kékes, reszkető ajkunk.Míg csókolsz, nincsen szavunk,Ha megszólalsz zuhanunk. {loadposition szalag}
2018-08-19
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - Hiába kísértsz hófehéren
Ady Endre - Hiába kísértsz hófehéren Én beszennyezlek. Én beszennyezlekA leghavasabb, legszebb éjen:Hiába kisértsz hófehéren. Színem elé parancsolom majdFehér köntösös szűzi árnyad,Saját lelkemből fölcibállak. Hiába libeg félve, fázva:Telefröccsentem tintalével,Vérrel, gennyel, könnyel, epével. Hiába reszket, hiába reszket:Befoltozom gyanuval,...
2018-08-19
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Mátyás király - szegény favágó
Mátyás király és a szegény favágó Egyszer Mátyás király, hogy, hogy nem, eltévedt egy erdőben. Leszakadt a nagy úri társaság-tól, akikkel együtt vadászott. Ment erre is, ment arra is, de sehogy nem talált ki a rengetegből. Igen megörült, amikor rátalált egy rongyos favágóra.- Segítsen az Isten, te favágó! - köszöntötte a király.- Hát bizony jól tenné, ha...
2018-08-19
Mátyás királyról -...
Tovább is van mondjam még?
Vörösmarti Mihály - Szózat
Vörösmarty Mihály - Szózat   Hazádnak rendületlenűlLégy híve, oh magyar;Bölcsőd az s majdan sírod is,Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűlNincsen számodra hely;Áldjon vagy verjen sors keze;Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszorApáid vére folyt;Ez, melyhez minden szent nevetEgy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hősÁrpádnak hadai;Itt törtek össze rabigátHunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozákVéres zászlóidat,S elhulltanak legjobbjainkA hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt,Oly sok viszály után,Megfogyva bár, de törve nem,Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ!Hozzád bátran kiált:„Egy ezredévi szenvedésKér éltet vagy halált!” Az nem lehet hogy annyi szívHiában onta vért,S keservben annyi hű kebelSzakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő,És oly szent akaratHiába sorvadozzanakEgy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fogEgy jobb kor, mely utánBuzgó imádság epedezSzázezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell,A nagyszerű halál,Hol a temetkezés fölöttEgy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sűlyed el,Népek veszik körűl,S az ember millióinakSzemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűlHazádnak, oh magyar:Ez éltetőd, s ha elbukál,Hantjával ez takar. A nagy világon e kivűlNincsen számodra hely;Áldjon vagy verjen sors keze:Itt élned, halnod kell. 1836 {loadposition szalag}
Vörösmarti Mihály - A korcsokhoz
Vörösmarty Mihály - A korcsokhoz   Hová rohantok átkozott gonosz fiak?Mi készt ezekre? büntetlenFog hát az undok visszaélés bennetekTenyészni, gyáva fajzatok?Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,Midőn serényen ébredez,Imez fajúltak átkosan kelő hadaAlázza, dúlja, dönti meg. Attila nyelve (melynek intő hangiraRemegve tért ki a világElőled, ó nagy hős!) íme dicső, találKorunkban ennyi megvetőt.Az, ami lételünknek őre, s nemzetünkFő kincse szenved ily csapást!Nagy átok ez fölötted, ó hazánk! öledSok álnokot nevel ma is,Ki dúlva dúl, s javidban ellened veszélytSzerez, s egedre gyászt lehel.Mért kelle hajdan meghasonlanod, magyar,Hogy e nyomokra térj utóbb,Holott ma ébredő napunkat fellegekŰzik kietlen éj alá?Pest, 1819 {loadposition szalag}
Vörösmarti Mihály - Atyám sírjához
Vörösmarty Mihály - Atyám sírjához   Feléd borongnak, bús temető, komorS vad képzetekben éji keserveim;Feléd, hol elhúnyt jó atyámatSír födi, és füzeid takarják. Oh, a kegyesség szendereg ott maga,Mely földet únván, a rokon égiekCsendébe visszatére, s engemGyámtalanúl hagya itt epedni. De nem soká küzd, érzem előre is,Nem küzd sokáig bánatos életem:A baj lerontá napjaimnakMost fakadó örömét, nyugalmát. Oh nincsen ott baj, hol te mulatsz, atyám,Nincs üldözésben fáradozó irígy.Békén mulass, míg nem sokáraBús fiad is lerogyand porodhoz. Pest, 1818 {loadposition szalag}
Ady Endre - Tüzes seb vagyok
Ady Endre - Tüzes seb vagyok Tüzes, sajgó seb vagyok, égek,Kínoz a fény és kínoz a harmat,Téged akarlak, eljöttem érted,Több kínra vágyom: téged akarlak. Lángod lobogjon izzva, fehéren,Fájnak a csókok, fájnak a vágyak,Te vagy a kínom, gyehennám nékem,Nagyon kivánlak, nagyon kivánlak. Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg,Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes,Adj kínt nekem, a megéhezettnek:Seb vagyok, csókolj, égess ki, égess. {loadposition szalag}
Ady Endre - Vad szirttetőn állunk
Ady Endre - Vad szirttetőn állunk Vad szirttetőn mi kettenÁllunk árván, meredten,Állunk összetapadtan,Nincs jajunk, könnyünk, szavunk:Egy ingás és zuhanunk. Véres hús-kapcsok óvnak,Amíg összefonódnak:Kékes, reszkető ajkunk.Míg csókolsz, nincsen szavunk,Ha megszólalsz zuhanunk. {loadposition szalag}
Ady Endre - Hiába kísértsz hófehéren
Ady Endre - Hiába kísértsz hófehéren Én beszennyezlek. Én beszennyezlekA leghavasabb, legszebb éjen:Hiába kisértsz hófehéren. Színem elé parancsolom majdFehér köntösös szűzi árnyad,Saját lelkemből fölcibállak. Hiába libeg félve, fázva:Telefröccsentem tintalével,Vérrel, gennyel, könnyel, epével. Hiába reszket, hiába reszket:Befoltozom gyanuval, váddal,Bepaskolom mérges csalánnal. S míg libeg búsan, szerelemben,Én kikacagom kósza árnyad,Felé fúvok: menj, elbocsátlak. {loadposition szalag}
Mátyás király - szegény favágó
Mátyás király és a szegény favágó Egyszer Mátyás király, hogy, hogy nem, eltévedt egy erdőben. Leszakadt a nagy úri társaság-tól, akikkel együtt vadászott. Ment erre is, ment arra is, de sehogy nem talált ki a rengetegből. Igen megörült, amikor rátalált egy rongyos favágóra.- Segítsen az Isten, te favágó! - köszöntötte a király.- Hát bizony jól tenné, ha megsegítene, mert igen rám férne egy kis segedelem - mondta a favágó.- Van-e családod, jóember? - tudakolta a király. - Van, hála Istennek. Hat fiam, s hat lányom van, uram.- Szép fészekalja! - mondta elismeréssel a király.- Sok a száj! - panaszkodott a favágó.- Te, szegény favágó! Kivezetnél-e engem ebből az erdőből, mert egyedül sehogy nem találok ki?- Nem érek én rá az urat vezetgetni.- Jól megfizetem, csak vígy ki innen!- Hát, az más! - mondta a favágó. Befogta a lovát, felültette Mátyást a szekerére, s elindultak ki az erdőből. Útközben megkérdezte a király:- Mondd, jóember, valaha életedben jártál-e más vidéken?- Nem én, uram. Soha, sehol nem jártam.- Hát a királyt már láttad-e valaha?- Nem én uram, soha nem láttam, de nagyon szeretném megérni, hogy láthassam.- Na, most megláthatod! - mondta az öregnek Mátyás. - Most, amikor az erdőből kiérünk, ott rettentő sokan lesznek. Ott lesz a király is. Az emberek, amikor meglátják a királyt, mind lekapják a kalapjukat, egyedül a király lesz kalapban.Ki is értek erre az erdőből. A tengernyi nép volt ott, amikor meglátták a királyt, mind lekapták a fejrevalójukat. Megszólalt a szegény favágó:- Nézz oda uram! Mindenki hajadonfővel van, csak mi ketten vagyunk kalapban. Hát most melyikünk a király? Én vagy te?- Hát egyikünk biztosan az! - felelte Mátyás, s jót nevetett az ember együgyűségén. Egy zacskó aranyat nyomott a markába fizetségül, amiért kihozta a rengetegből. {loadposition szalag}  

Magazin előfizetés