Ha érdekelnek kiadványaink és érdekességeink, iratkozz fel leveleinkre. Most letölthető naptárat adunk neked.
A feliratkozóknak automatikusan küldjük a Dió Magazin digitális kiadását, mely minden hónap első napjaiban jelenik meg.

A szélvári csudavirág

Kép: Galantusz Grafika

Titi Hajnalka: A szélvári csudavirág

Szélvár létezése a jó Isten munkája:
Kőszikla a fala, a tornya és bástyája.
Hogy hol van pontosan, tán senki sem tudja,
Ködösen meséli el a népi monda.

Régi mondák szólnak egy titokzatos hegyről,
Vihart, szelet őrző, gonosz szellemekről.
S Szélvárról, mit a természet „épített!",
S kősziklái között csudavirág termett.

Mely csak holdtöltekor bontja ki virágát,
Ha a toronyóra üti az éjféli órát.
S az ki ezt a füvet bizton megtalálja,
Lehet, hogy utolsó, amit akkor látta!

Hisz csak tiszta szívű ember tépheti le,
Merthogy csodálatos annak az ereje!
Meggyógyítja azt is, aki halni készül,
De nehéz megszerezni a gonosz szellemektől!

Élt egy csodaszép lány Nádas falujában,
Póka Ágnes néven, egy szegény családban.
Egyetlen rokona özvegy édesanyja,
Akinek a lány volt minden boldogsága.

A nézéséért álltak sorba a legények,
Hej, betegek lettek utána szegények!
Szerelmet lobbantott csak egy pillantása,
Irigyelte is őt a falu minden lánya!

De még csak a szépség! A lelke is szép volt,
Mindenkit szeretett, mindenkihez jó volt.
Belső ragyogása angyalivá tette,
S a bíró fia is szívből megszerette.

-Kérlek én jó apám! - kérte így az apját. -
Ne a szegénységét, lásd meg a jóságát!
Szívemből szeretem, elemészt a bánat,
Ha a szerelmünkre nem áldásod várhat!

-Halj meg inkább rögtön! - dühöngött az öreg. -
Nem engedem meg, hogy meggyalázd nevemet!
Apja szavaira nem szólt többé semmit,
Csak a bánat marta ettől kezdve lelkét.

Jó néhány hét eltelt, s ő csak sorvadozott,
A deli szép legény, élő holttá válott.
Olyan volt, akárcsak a haza járó lélek,
Hisz szerelme nélkül számára nincs élet…

Messze vidékről is jöttek a doktorok,
Ám a fájdalmára gyógyszert egy sem adott.
Fájt az öreg feje, mégiscsak a fia,
De a kevélysége, békén most sem hagyta!

Élt az erdő szélén, egy ördöngös banya,
A falu népe csak „okos asszonynak" hívta.
Néha gyógyított is, rontott, kártyát vetett,
Kénye- kedvére forgatta a sorskereket.

Az öreg bírónak az az ötlete támadt,
Ő majd adhat gyógyszert a beteg fiának.
-Szerezz neki gyógyírt, ami rajta segít!
Kérte, s megígérte, meghálálja tettét!


-Ugye rám szorultál? - vigyorgott a banya.
Tudtam én jöhet más világok doktora,
De egyik sem tud majd segíteni néked.
Jobb lett volna, ha az okos asszonyt kéred!


-Mindenki tart tőled, a cimborád az ördög,
Remélem a fiam, nem másvilágra küldöd!
Nagyon is ajánlom megtedd, amit kérek,
Mert ha nem a házad színezi a véred!

Azzal aztán elment, de újra kopogtattak,
Póka Ágnes állt ott, szemei dagadtak,
Hatalmas könnycseppek áztatták az arcát,
Nem tudta rejteni szívének bánatját.

-Tán nem Torna Pált siratod most éppen?
Kérdezte a banya tettetve oly szépen.
-Nem ó, nénémasszony, más most a bánatom,
A drága jó anyám haldokol épp otthon.

Mindjárt felragyogott a banya mindkét szeme:
-Már tudom kedvesem, rajtad mi segítne!
Hallottad- e hírét a csudavirágnak?
Az egyetlen gyógyír ez lehet anyádnak!

Jól tudta most a bíró kedvére tehetne,
Ha elragadja a lányt a hegy gonosz szelleme!
Ez lenne a gyógyír a beteg fiának,
Ha nincs kit szeressen, nem öli a bánat.

Ki ne hallott volna a gonosz szellemekről,
Nem feledte ő sem, de nem tehetett erről:
Az életét is adná, hogy megmentse anyját,
Úgy döntött ő megszerzi, ha van ott csudavirág!

Újhold volt, s az óra tizenegyet ütött,
Anyja már álmában a halállal küzdött...
Zúgott- búgott a szél. Fák recsegtek- ropogtak,
Szegény lány nem hitte, hogy lesz még neki holnap!

Akkor sem hátrált meg, széllel szembe haladt,
Éjfélre elérte a hírhedt Szélvárat.
S amikor elérte azt a bizonyos" küszöböt",
Az óra tizenkettőt egymás után ütött.

Egy gyönyörű virág bujt ki most a földből,
Fényesen ragyogott a holdnak fényétől.
Pillanatok alatt nyitotta ki szirmát,
Gondolta a leány: - Hát te vagy csudavirág?!

Gyorsan megragadta, s letépte ott nyomban,
Hanem olyan vihar támadt akkor ottan!
Csendült- bondult a vár: felkapta a vad szél,
Ki tudja szegény lány, vajon földet hol ért?

Hajnalodott, mikor végre magához tért,
Még maga sem hitte, hogy túl élte az estét.
Ölében a gyógyfű, az a csudavirág,
Ami meggyógyíthatja drága édesanyját!

Hamar eljutott a hír a bíró fülébe,
Kezdett szelídülni, akkorra már szíve.
Hisz senki sem látott ily csodát még soha,
Talán választani nem épp az ő dolga...

Jó leány lehet ez, ha anyját mentette,
Így a házasságot végre megengedte.
Könnyes szemmel kérte nőül a fiának,
Boldogabb lagzija, nem volt soha másnak!

Nem kellett más gyógyszer a bíró fiának,
Ha párja lehetett ennek a szép lánynak!
Igaz szerelmükről még ma is beszélnek,
És ha meg nem haltak, talán ma is élnek.

Arany János - Furkó Tamás
BABA–VÁR
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2021. január 26. kedd

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://meseld.hu/

Grafika
Kedvenc mesejelenetek

Ha itt az oldalainkon olvasgatás közben megtetszett egy részlet és szívesen látnád a szobád falán, ne habozz szólni, mi megrajzoljuk!

Szórakozás
Dió Magazin

Gyere és olvasd el a legújabb számunkat! Sok mese, vers és még több ismeretterjesztő olvasmány

Szobai dísz
Poszter mesehősökből

Válaszd ki kedvenc részedet egy meséből és mi megrajzoljuk neked! A végeredmény, akár poszter is lehet, amit nyomtatva szállítunk neked.

previous arrow
next arrow
PlayPause
previous arrownext arrow
Shadow
Slider
Ha érdekelnek kiadványaink és érdekességeink, iratkozz fel leveleinkre. Most letölthető naptárat adunk neked.
A feliratkozóknak automatikusan küldjük a Dió Magazin hónap első napjaiban megjelenő aktuális PDF számát.