Szabó Ina - A hold

- Kijött a fehér hold,
fenn ragyog az égen,
Felhő mögött bujkál ő
és leselkedik éppen... 

- Benéz az ablakon,
és látja ő ahogyan,
egy szép leány haját fésüli ottan... 

- Szép barna fürtjeit egy fonatba köti,
masnival átszövi és így díszbe teszi.

- Rózsaszínű masni a vállára lehull,
fehér hálóingje, szépen rásimul...

- Befekszik az ágyba,
díszes – faragottba
a holdfény borítja az arcát
és lelkét is oda adja...

- Becsukódik a lány szeme,
oly szép és barna,
álomba szenderül és a vén Holdacska,
mellé ül ...

- Dísz ágyán ülve védi a leányt,
minden mozzanatát, ő így érzi át...

- Simogatja arcát s szájon csókolja,
szerelmes lett a hold - nem tér nyugovóra....

- Azóta a vén hold az eget járja,
lesi a szép leányt,
melynek a szívét oda adta....

( Ina Szabó – művész költeménye )