Meséld.hu
Mese, nem csak gyerekeknek

Hirdetés

Arany László - A kiskakas gyémánt félkrajcárja
Egy kép az 1951-es rajzfilmből

Arany László - A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Arany László - A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:

- Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat.- Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:

Benedek Elek - A sündisznó
Galantusz Grafika illusztráció

A sündisznó

Benedek Elek - A sündisznó

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy boltos, egy király meg egy szegény ember. Ez a boltos eljárogatott az erdőbe vadászni, de egyszer úgy eltévedt az erdőben, hogy három nap egymás, után járt-kelt, bolyongott, s nem tudott kitalálni. Már a lábán is alig állott a nagy fáradtságtól és éhségtől, s nagy keservesen felkiáltott:

A tejkút

Benedek Elek: A tejkút

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt egyszer egy király. Ennek a királynak egy olyan csodakútja volt, hogy csupa tejet forrott, s ha egy nap kimerték a tejet belőle, másnap reggel ismét telt volt csordultig. Nem is fürdött a király sohasem vízben, hanem tejben.

Miklós püspök és a fagombok

Bódai-Soós Judit: Miklós püspök és a fagombok

Réges-régen, nagyjából ezerhétszáz évvel ezelőtt Anatólia fővárosában, a Myra nevezetű városkában élt egy ember; Miklós püspök, vagy ahogyan ott szólították: Nikolas püspök.
Kedves, jó természete, a gyerekekkel, felnőttekkel való törődése miatt nagyon szerette őt mindenki. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és a szeretetet hirdette. Pénzét mindig a gyerekek és a szegény, vagy beteg emberek megsegítésére fordította.

G. Joó Katalin - Majmok a városban
Galantusz Grafika illusztráció

Majmok a városban

G. Joó Katalin - Majmok a városban

Majom mama két csemetéjét, Mikit és Lipit elvitte a városba sétálni. A kismajmok, ámultak az óriási a forgalom láttán.
- Mennyi jármű! Itt hogyan jutunk át, egyik oldalról a másikra? - kíváncsiskodott Lipi.

Az elveszett kisfiú

Kellár F. János Immánuel - Az elveszett kisfiú

Egyszer volt hol nem volt, élt egyszer egy kisfiú.

Csillogó szemű barna hajú fiúcska volt ő, aki értette az állatok nyelvét, a kövek beszédét, a fák szavát. Könnyed kis szíve minden nap eldobogta neki az egész világot miközben ő naphosszat a patakparton játszott, s ébren szőtte álma fonalából vágyainak arany ruhácskáját.

Mese a vírusról - Sugi

Mester Györgyi: Mese a vírusról - Sugi

az Univerzum kapitányának legkisebb leánytestvére volt. Ő ugyan „Hugi"-nak hívta, de a kislány ragaszkodott a „Sugi" becenévhez, amit különleges képességeire tekintettel, a „Supergirl" elnevezésből rövidített le.

Suginak a nagy univerzumon belüli feladata a gyönyörű kék bolygó, a Föld felügyelete volt. Ő vigyázott rá, hogy rendben menjenek a dolgok, átlátszóan kristálytiszta legyen minden víz a Földön, zöldelljenek a fák, bokrok, pergőszemű maradjon a homok a sivatagokban, és persze nem utolsósorban, az - odaföntről csupán bogár nagyságúnak látszó - emberek és állatok boldogan és egészségesen éljenek.

Mester Györgyi: Sárkányka - Galantusz Grafika Munka
Galantusz Grafika illusztráció

Sárkányka

Mester Györgyi: Sárkányka

A sárkánycsalád egy hatalmas, vadregényes erdőkkel körülvett sziklás hasadékban élt emberemlékezet óta. Az egész rengeteget ők uralták, a helyet nem is említette másként a köznyelv, mint a Sárkányok földjét.

Az apa négy-, az anyasárkány háromfejű volt. Öt gyermekük között akadt négy- meg háromfejű is, aszerint, hogy melyik szülőjükre hasonlítottak. Ugyanakkor a legkisebb sárkánylány csupán egyetlen, habár igen csinos fejecskével rendelkezett. Szegény, szomorkodott is eleget, hogy - a szokásostól eltérően - neki csak egyetlen fej nőtt a nyakán.

Dióbél királyfi

Móra Ferenc - Dióbél királyfi

Ezekben az ínséges időkben igazság szerint örülnöm kellett volna neki, hogy olyan csupacsöpp vagyok. Hiszen kis ember kis karaj kenyérrel beéri. De én nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a kis ecetfából is nagy ecetfa lett már, amelyik velem egyszerre született a házunk előtt, én meg még mindig nem érem föl a kilincset.