A három fenyőfa

Charles és Mary Lamb - Szentivánéji álom

Athén városának egyik törvénye hatalmat adott polgárainak arra, hogy lányaikat ahhoz kényszerítsék feleségül, akihez nekik tetszik, mert ha egy lány vonakodott ahhoz a férfihoz menni, akit apja választott férjéül, ez a törvény felhatalmazta az apát arra, hogy lányát kivégeztesse.

Charles és Mary Lamb - Sok hűhó semmiért

Élt a messinai palotában két hölgy, a nevük Hero és Beatrice. Hero a lánya, Beatrice az unokahúga volt Leonatónak, Messina kormányzójának.

Beatrice élénk kedélyű lány volt, és szerette bohó ötleteivel szórakoztatni unokanővérét, Herót, akinek komolyabb volt a természete.

Charles és Mary Lamb - Téli rege

Leontes, Szicília királya és királynéja, a szép és erényes Hermione, a legszebb összhangban élt valaha egymással. Leontest a kiváló hölgy szerelme olyan boldoggá tette, hogy nem maradt teljesületlen kívánsága, éppen csak az, hogy néha szerette volna újra látni és királynőjének bemutatni régi pajtását és iskolatársát, Polixenest, Bohémia királyát.

Charles és Mary Lamb - A vihar

Fordította Vas István

Volt egy sziget a tengeren, nem volt más lakója, csak egy öreg ember, a neve Prospero, és a lánya, egy igen szép ifjú hölgy: Miranda. Ez a lány olyan fiatalon került a szigetre, hogy nem emlékezett más emberi arcra, csak az apjáéra.

Charles Dickens - Karácsonyi ének

Fordította: H. László Éva

Hogy az elején kezdjem, Marley halott volt. Ehhez nem fér semmi kétség. Halotti bizonyít­ványát szabályszerűen aláírta a pap, az anyakönyvvezető és a halottkém, sőt, mint gyászoló, maga Scrooge is. Amit pedig Scrooge jónak lát aláírni, az úgy is van - ezt mindenki tudja róla az üzleti életben. Az öreg Marley tehát halott volt, mint a kapufélfa.

Hugh Lofting: Doktor Dolittle és az állatok

A majomhíd

Ermintrude királyné még soha életében nem látta férjét olyan haragosnak, mint ezen az éjszakán. Fogát csikorgatta dühében. Mindenkit leszamarazott. A palota macskájához hozzá­vág­ta a fogkeféjét. Hálóingben szaladgált fel-le, felkeltette egész hadseregét, és elszalajtotta őket az őserdőbe a doktor után, hogy fogják el. Aztán keresésükre küldte összes szolgáját, még a szakácsokat, a kertészeket, a borbélyt meg Bumpo herceg nevelőjét is. Még a király­nénak is, aki pedig fáradt volt, mert egész este szűk cipőben táncolt, össze kellett szedelőz­ködnie, hogy segítsen a katonáknak a keresésben.

Hugh Lofting: Doktor Dolittle és az állatok

Polinézia és a király

 Egy darabig sűrű erdőn át haladtak, aztán egy szép tisztásra érkeztek, s előttük állt a király sárból épült palotája.

Itt élt a király feleségével, Ermintrude királynéval és fiukkal, Bumpo herceggel. A herceg éppen lazachalászaton volt, de a király és a királyné egy nagy ernyő alatt ott ült a palota kapujában. És a királyné aludt.

Hugh Lofting: Doktor Dolittle és az állatok

A nagy utazás

Ettől kezdve hat teljes hétig semmi egyebet nem tettek, csak vitorláztak a hullámzó tengeren, egyre a fecske nyomában, aki a hajó előtt repült, és mutatta az utat. Éjszaka apró lámpát vitt a madárka a csőrében, hogy el ne veszítsék szem elől; más hajók népe pedig, amikor elhaladva meglátta, azt hitte, hogy a kis lámpa hullócsillag.

Hugh Lofting: Doktor Dolittle és az állatok

Üzenet Afrikából

Nagyon hideg tél volt. Egy decemberi estén, amikor az egész társaság körbeülte a kandallót, és a doktor hangosan felolvasott nekik egy könyvből, amit ő maga írt állatnyelven, Tu-Tu, a bagoly hirtelen így szólt:
- Pszt! Mi ez a zaj odakünn?

Hugh Lofting: Doktor Dolittle és az állatok

Újabb pénzgondok

A doktor hamarosan újra sok pénzt keresett, és nővére, Sarah új ruhát csináltatott magának, és boldog volt.
Egyik-másik állat tulajdonképpen csak tanácsért jött a doktorhoz, de olyan beteg volt, hogy ott kellett maradnia a házban néha egy hétig is. Ezek, amikor felgyógyultak, karosszékekben üldögéltek a kertben, és úgy élvezték az enyhe napsugarakat. Sokan közülük, amikor már egészen meggyógyultak, nem is akartak többé elmenni, annyira megszerették a doktort és a házát. Neki pedig nem volt szíve a kérésüket visszautasítani, így aztán idő múltával egyre több és több kedvence lakott vele.