Meséld.hu
Mese, nem csak gyerekeknek

Hirdetés

Népek meséi

Benedek Elek - A sündisznó
Galantusz Grafika illusztráció

A sündisznó

Benedek Elek - A sündisznó

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy boltos, egy király meg egy szegény ember. Ez a boltos eljárogatott az erdőbe vadászni, de egyszer úgy eltévedt az erdőben, hogy három nap egymás, után járt-kelt, bolyongott, s nem tudott kitalálni. Már a lábán is alig állott a nagy fáradtságtól és éhségtől, s nagy keservesen felkiáltott:

A három fenyőfa

A három fenyőfa

(Régi angol mese nyomán fordította : B. Radó Lili )

 Három fenyőfa állt egy dombtetőn.

A legnagyobbik fa szép és egyenes volt, erős, messze nyúló ágai voltak. A kisebbik fenyő nem volt olyan terebélyes, de napról napra fejlődött és növekedett. A harmadik fenyő azonban igazán kicsi volt, vékony törzsű és egészen alacsony.
- Bárcsak olyan nagy és erős lennék, mint a Legnagyobb fenyő. - sóhajtotta ez a kicsike fa. Nagyon hideg tél volt ebben az esztendőben. A földet belepte a hó. Karácsony közeledett.

Vietnami legenda - A Banh Chung eredete
Galantusz Grafika illusztráció

A Banh Chung eredete

Vietnami legenda - A Banh Chung eredete

Fordította: Dr. Gion Gábor
Terebess Ázsia E-Tár

Vietnam északi részén, évszázadokkal ezelőtt még a Van Lang királyság állt. Van Lang első királyának fia Hung Vuong néven uralkodott. Egymás után három felesége is volt, mindegyiktől született egy-egy fia.
Az első házasságából származó fiú, Long megházasodott, és egy Kim nevű lány lett a felesége. Kim azonban szemtelen, kihívó és nagyon féltékeny teremtés volt.

Román mese - A kőember
Galantusz Grafika illusztrációk

A kőember

Román mese - A kőember

Volt egyszer egy császár meg egy császárné. Szépek voltak, fiatalok voltak. Mégsem volt gyermekük.

Egy duzzadt ajkú szerecsen jelentkezett egyszer császár őfelsége előtt, és így szólt:

- Hódolattal üdvözöllek, felséges császár! Hírét hallottam, hogy a császárné asszony nem fogan gyermeket. Hoztam ezért néki gyógyfüveket. Ha azoknak a főztjéből iszik, áldott álla­potba kerül!

Tolsztolj - Az „új ábécé” meséi
Galantusz Grafika illusztráció

Az „új ábécé” meséi

Tolsztolj - Az „új ábécé” meséi

Egy vak ember hazafelé ment. Éjszaka volt. A vak lámpást tartott maga előtt. Milyen buta vak ember ez, lámpást is visz maga előtt - pedig hát vak, mit ér neki az a lámpás?

Pedig kellett neki az a lámpás, azért kellett, hogy aki lát, le ne verje a lábáról.

Mese Szaltán cárról meg a fiáról
Galantusz Grafika illusztráció

Mese Szaltán cárról meg a fiáról

Alekszandr Szergejevics Puskin: Mese Szaltán cárról meg a fiáról, a dicső és hatalmas Gvidon hercegről, meg Lebegyről, a gyönyörű cárlányról

(fordította Kormos István)

Három ékes hajadon
Fonogat a guzsalyon.
Szól a legnagyobbik fennen:
„Kérne csak a cár meg engem!
Sütni-főzni állanék,
S mindenkit jóltartanék!”
Szól utána a középső:
„Engem kérne cári kérő!
Szőne-fonna gyors kezem
Új ruhát bőségesen!”
Szól kis húgocskájuk végül:
„Kérne engem feleségül!
Szülnék neki daliát,
Szebbet álmába se lát!”

Grimm - A hű szolga
Galantusz Grafika illusztráció

A hű szolga

Grimm - A hű szolga

Hol volt, hol nem volt, hetedhétországon túl, az óperenciás tengeren innét, volt egy öreg király. Ez a király egyszer nagyon megbetegedett, leesett a lábáról, ágyba került s onnét többet fel sem is kelt. Mikor érezte, hogy közelget a halála, ágyához hívatta az ő hű öreg szolgáját, Jánost s mondta neki:

Hogyan hordta el a bolond a hegyeket?

Kínai tanmese - Hogyan hordta el a bolond a hegyeket?

Fordította: Striker Judit

A Thaing és a Wangwu hegység vagy 700 li1 átmérőjű és sok ezer láb magas lehet.

A hegy északi oldalán lakott egy öreg ember, közel járt már a kilencvenedik évéhez, és min­denki úgy hívta: a Bolond. Mivel a ház bejárata a hegyre nézett, minden alkalommal kerülőt kellett tennie, akár elment hazulról, akár hazament.

Ezt módfelett kényelmetlennek találta, egy napon hát összehívta családját, hogy megbeszéljék, mit is tehetnének.

- Mit szólnátok hozzá, ha elhordanánk a két hegyet? - kérdezte. - Akkor utat nyithatunk délre, a Han folyó partjához.

Valamennyien egyetértettek vele, csak a felesége aggodalmaskodott:

Dióbél királyfi

Móra Ferenc - Dióbél királyfi

Ezekben az ínséges időkben igazság szerint örülnöm kellett volna neki, hogy olyan csupacsöpp vagyok. Hiszen kis ember kis karaj kenyérrel beéri. De én nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a kis ecetfából is nagy ecetfa lett már, amelyik velem egyszerre született a házunk előtt, én meg még mindig nem érem föl a kilincset.