Meséld.hu
Mese, nem csak gyerekeknek

Hirdetés

Arész (Mars)

Görög Istenek - Arész (Mars)

Zeusz és Héra fia, a vad és rendetlen hadakozás istene.  A görög képzelem azonban, mely

mindenben a szépet kereste, a vad és vérszomjas hadistent is külső szépséggel ruházta fel és

szerelmi viszonyba hozta a szépség istennőjével, Aphroditéval. A görög mythos nem tulajdonít neki törvényes nőt; a rómaiaknál Mars neje Bellona volt. Állandó kíséretéhez tartoznak: Erisz (viszály), Deimos (félelem), Phobos (rémület); a római mítoszban Metus (félelem) és Pallor (sápadtság).

Görög Istenek - Pallas-Athene (Minerva)
Houbraken Arnold - Pallas Athéné meglátogatja Apollót a Parnassuson - 1703

Pallas-Athene (Minerva)

Görög Istenek - Pallas-Athene (Minerva)

Midőn Zeusz azon jóslatot nyerte, hogy a Metistől születendő gyermeke meg fogja fosztani trónjától, elnyelte nejét. Egy idő múlva heves főfájást érzett, s midőn az előhívót Hephaestos bárdjával ketté hasítá fejét, ebből teljes fegyverzetben, hangos harci riadással kiemelkedett Pallas-Athene. Származásának megfelelőleg Pallasz a bölcsesség istennője, az országok jólétének oltalmazója mind a háborúban, mind a békében.

Görög Istenek - APHRODITE (VENUS).
Vénusz, Adonisz és Ámor – Annibale Carracci

APHRODITE (VENUS).

Görög Istenek - APHRODITE (VENUS).

A szépség, báj és szerelem istennője. Származásáról különböző regék szólnak; mit abból lehet megmagyarázni, hogy a különböző népvallások eredetileg különböző szerelemistennőket alkottak, kiknek vonásai végre egy alakban egyesültek. Homer szerint Zeus és Dione leánya volt; de híresebb a Hesiod-féle mythos, mely szerint a tenger habjaiból született. Mint ilyen viseli az Anadyomene nevet.

Görög Istenek - HESTIA (VESTA)
Áldozat Vesta istennőért – Sebastiano Ricci (1659–1734)

HESTIA (VESTA).

Görög Istenek - HESTIA (VESTA)

Kronos és Rhea leánya, Zeus testvére, a házi tűzhely istennője. Sohasem ment férjhez. Poseidon és Apollo versenyeztek ugyan kezéért, de Hestia Zeus fejére esküdött, hogy örök szüzességben fog maradni. Kevés temploma volt, mert minden ház tűzhelyét Hestia oltárának tekintették.

Görög Istenek - HERA (JUNO)
Jupiter és Juno az Ida-hegyen , Charles-Antoine Coypel olaj, vászon.

HERA (JUNO)

Görög Istenek - HERA (JUNO)

Kronos és Rhea leánya, Zeus hitvese, a legfőbb női istenség. A költők szenvedélyes, féltékeny, ingerült lénynek festik, ki sokra tartja szépségét s kegyetlenül bünteti azokat, kik bájait ócsárolják, vagy versenyezni merészelnek vele, vagy elhódítják tőle férje szerelmét.

Zeus (jupiter)

Görög istenek - Zeus (jupiter)

A világ ura, az istenek és emberek atyja és királya. De az ő hatalma sem korlátlan, mert alá van vetve a mindent kormányzó végzetnek (Fatum). Első neje Metis (okosság) volt; de mivel a jóslat szerint az ettől születendő gyermek megfosztotta volna trónjától, magába nyelte s a gyermeket, Athenét, saját fejéből önmaga hozta világra. Második nejéül Themist, az igazság istennőjét választotta, ki a Horákat és Mœrákat szülte. Harmadik neje, kivel aztán állandó frigyben maradt, Hera volt.