Görög Istenek - Arész (Mars)

Görög Istenek - Pallas-Athene (Minerva)

Midőn Zeusz azon jóslatot nyerte, hogy a Metistől születendő gyermeke meg fogja fosztani trónjától, elnyelte nejét. Egy idő múlva heves főfájást érzett, s midőn az előhívót Hephaestos bárdjával ketté hasítá fejét, ebből teljes fegyverzetben, hangos harci riadással kiemelkedett Pallas-Athene. Származásának megfelelőleg Pallasz a bölcsesség istennője, az országok jólétének oltalmazója mind a háborúban, mind a békében.

Görög Istenek - APHRODITE (VENUS).

A szépség, báj és szerelem istennője. Származásáról különböző regék szólnak; mit abból lehet megmagyarázni, hogy a különböző népvallások eredetileg különböző szerelemistennőket alkottak, kiknek vonásai végre egy alakban egyesültek. Homer szerint Zeus és Dione leánya volt; de híresebb a Hesiod-féle mythos, mely szerint a tenger habjaiból született. Mint ilyen viseli az Anadyomene nevet.

Görög Istenek - HESTIA (VESTA)

Kronos és Rhea leánya, Zeus testvére, a házi tűzhely istennője. Sohasem ment férjhez. Poseidon és Apollo versenyeztek ugyan kezéért, de Hestia Zeus fejére esküdött, hogy örök szüzességben fog maradni. Kevés temploma volt, mert minden ház tűzhelyét Hestia oltárának tekintették.

Görög Istenek - HERA (JUNO)

Kronos és Rhea leánya, Zeus hitvese, a legfőbb női istenség. A költők szenvedélyes, féltékeny, ingerült lénynek festik, ki sokra tartja szépségét s kegyetlenül bünteti azokat, kik bájait ócsárolják, vagy versenyezni merészelnek vele, vagy elhódítják tőle férje szerelmét.

Görög istenek - Zeus (jupiter)

A világ ura, az istenek és emberek atyja és királya. De az ő hatalma sem korlátlan, mert alá van vetve a mindent kormányzó végzetnek (Fatum). Első neje Metis (okosság) volt; de mivel a jóslat szerint az ettől születendő gyermek megfosztotta volna trónjától, magába nyelte s a gyermeket, Athenét, saját fejéből önmaga hozta világra. Második nejéül Themist, az igazság istennőjét választotta, ki a Horákat és Mœrákat szülte. Harmadik neje, kivel aztán állandó frigyben maradt, Hera volt.

Afrikai teremtéstörténet

Legenda a világ kezdetéről

Ezt az apám mesélte el nekem, ő meg az apjától hallotta; réges-régtől fogva, a világ kezdetétől száll így ez a történet.

A dolgok kezdetén, mindennek az elején, mikor még semmi se volt, se ember, se állat, se növény, se ég, se föld, semmi, semmi, de semmi, csak az Isten volt, és úgy hívták, hogy: Nzamé. És három Nzamé volt: Nzamé, Mebere és Nkva. Kezdetben teremtette Nzamé az eget és a földet. Az eget magának tartotta fenn. A földre pedig rálehelt, és lehelete nyomán megszületett a szárazföld és a víz, mindkettő a maga helyén.

MÓZES ELSŐ KÖNYVE

A teremtésről

A világ teremtése

1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.