Mesék versek, nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb kétnyelvű mesekönyveink iratkozz fel értesítésünkre

captcha 

Meséld Hírek 2017

 

Reklám

Érdekességek

Az ezeregyéjszaka története

Az ezeregyéjszaka története

Forrás: hodog.hu

Szani ol-Molk: Az Ezeregyéjszaka perzsa kiadásának illusztrációja
(1849 - 1856)

Az Ezeregyéjszaka meséi, a legismertebb arab mesegyűjtemény, amelynek különféle változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. A mesék eredete a kora középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza. A mesefolyam műfaji tekintetben igen-igen változatos: történelmi elbeszélések, szerelmi történetek, tragédiakezdemények, vígjátéki betétek, versek, humoreszkek és muszlim vallásos legendák is vannak köztük.

Bővebben...:

Mese dekorációk

Legfrissebb anyagok

Benedek Elek - Vége jó, minden jó
 Vége jó, minden jó Éjfélt kondított az óra a palotában, szólt a zene, közbe-közbe vidám dalokat énekeltek, Mirkó király is fehér bajusza alatt el-elzümmögött egy-egy dalt, s egyszerre csak nyílt az ajtó, belépett az egyik ajtónálló. - Felséges királyom - jelentette az ajtónálló -, itt van Mézkirály egész kíséretével, bejöhet-e, hogy üdvözölje a...
2017-08-17
Benedek Elek -...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - Vadászkompánia
 Vadászkompánia Furcsa ma az Oroszlán. Lustán néz a Vad után. Játszi kedve derüle, Társak után kerüle.   Megleli a szamarat A rókát még hamarabb, Ez lesz jó kompánia, Igy lesz jó vadásznia!   Nagyot isznak előre Szegény vadak bőrére: Majd a szamár felhajtja, S tőrbe csalja a róka.   I-á, i-á, fujja már, Derék hajtó a szamár. Róka ravasz,...
2017-06-04
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Mátyás király - Mátyás király napszámba dolgozik
Mátyás király napszámba dolgozik Amin Mátyás király városra vándorolt, hát az egyik városba építgetek egy nagy házat. Ő is beállt napszámosnak. A pallér mikor fölvette, azt monta neki, hogy: - Te naplopó, ha nem dolgozol, akkor megbotozlak, aztán elkergetlek innét. Mátyás királyt az állás csinálókhoz tette, és a nehéz görgő landénát kellett neki cipelni. Majd...
2017-05-20
Mátyás királyról -...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - Iciri-piciri
 Iciri-piciri Ajaj, hol volt Hol nem... Volt egyszer egy Iciri Piciri Házacska; Ott lakott egy iciriPiciri kis macska. Volt annak két iciri Piciri kis ökre,Rákaptak egy iciriPiciri kis tökre.   Csizmát huz az iciriPiciri kis macska,Hová lett az iciriPiciri barmocska:Bejárja az iciriPiciri kis erdőtS nem leli az iciriPiciri tekergőt.   Bejárja az iciri Piciri...
2017-05-14
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - Koldus verebek
 Koldus verebek Sivít a szél, zúg a zápor, Eresz alatt verébtábor. Egyre azon csiripelnek, Ennivalót hol is lelnek.       Csirip, csirip, csip,       Éhen veszünk itt.   Záporeső egyre szakad, Éhes veréb hoppon marad, Tarisznyát vet a nyakába, Veti fejét koldulásra....
2017-05-06
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - A farkas a faluvégen
 A farkas a faluvégen Csikorog a tél, Szegény farkas fél, Hogy éhesen marad, Pecsenyét nem harap. Fut a havon keservesen, De nincs terítve seholsem.   Estére elére A falu végére. Egy hóbuckán van a helye És így vonít szegény feje, Mert a szíve szomorú: „A-dós né-kem a fa-lúúú!”   Szegény farkas, jobb elhagyni, Nem sietnek azt megadni, A kis kutyák...
2017-05-06
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Image
Grimm - A nagyapó és az unoka - Bunicul şi nepotul
A nagyapó és az unoka Koosán Ildikó fordítása Volt egyszer egy nagyapó, akit már nagyon megviseltek az évek. Az öregségtől megromlott a látása, gyengült a hallása és remegtek a térdei minden mozdulatnál. Amikor ült az asztalnál és evett alig bírta a kanalat kézben fogni: kiömlött a leves az asztalra, és néha egy falat is kiesett a szájából. Látván, hogy már...
2017-04-30
Grimm mesék
Tovább is van mondjam még?
Benedek Elek - Vége jó, minden jó
 Vége jó, minden jó Éjfélt kondított az óra a palotában, szólt a zene, közbe-közbe vidám dalokat énekeltek, Mirkó király is fehér bajusza alatt el-elzümmögött egy-egy dalt, s egyszerre csak nyílt az ajtó, belépett az egyik ajtónálló. - Felséges királyom - jelentette az ajtónálló -, itt van Mézkirály egész kíséretével, bejöhet-e, hogy üdvözölje a királykisasszonyt? Bezzeg eltűnt most a király jókedve, mert szertelen nagy örömében megfeledkezett arról, hogy Mézkirály is van a világon. - Vezesd be - szólt végre Mirkó király, s intett a jelenvoltaknak, hogy maradjanak csendben; aztán felkelt az asztal mellől, s elébe lépett Mézkirálynak. Hiszen volt mit látni a vendégseregnek, amikor nagy hetykén, kidüllesztett mellel bevonult a bíborba-bársonyba öltözött Mézkirály! Potrohosabb volt, mint valaha, vékony lába csak úgy dülöngött alatta, de úgy látszik, ő igen szépnek találta magát, mert gőgösen nézett el a vendégsereg fölött. Bűbájos dühösen, a királykisasszony pedig mosolyogva nézte Mézkirályt, aki először az öreg királyi pár előtt, azután a királykisasszony előtt hajolt meg, s mézédes hangján mondta, amint következik: - Bocsánatot kérek, felséges királyom és királyném, bocsánatot kérek tőled is, szép király­kisasszony, hogy ilyen késő éjszaka jöttem el üdvözletemmel, de hiszem, nem veszitek zokon tőlem, akinek van némi érdemem, hogy oly nagyra nőtt s olyan szép a csudafa. A királykisasszony meg sem várta, hogy az apja válaszoljon, hozzászaladt, édesen-kedvesen biccentett a fejével, s azt mondta: - Dehogy haragszunk, dehogy haragszunk, kedves Mézkirály, hiszen ez a csudafa hozta meg az én boldogságomat. - Lám, lám, halljátok - mondta a Mézkirály, s büszkén pillantott a vendégseregre -, a királykisasszony is tudja, s tudjátok meg hát ti is mindannyian, hogy nálam nélkül sohasem szabadult volna meg a gonosz Bűbájos körmei közül. De már erre nemcsak a királykisasszony mosolygott, hanem mosolygott az egész vendégsereg. Retek pedig akkorát prüsszentett, hogy rengett a palota belé. Mézkirály azt hitte, hogy örömükben mosolyognak a vendégek meg a királykisasszony is, hogy ilyen derék védője akadt a királykisasszonynak, s folytatta a beszédét, amint következik: - Most is azért siettem ide, szép királykisasszony, nehogy az a gonosz Bűbájos még egyszer...
Móricz Zsigmond - Vadászkompánia
 Vadászkompánia Furcsa ma az Oroszlán. Lustán néz a Vad után. Játszi kedve derüle, Társak után kerüle.   Megleli a szamarat A rókát még hamarabb, Ez lesz jó kompánia, Igy lesz jó vadásznia!   Nagyot isznak előre Szegény vadak bőrére: Majd a szamár felhajtja, S tőrbe csalja a róka.   I-á, i-á, fujja már, Derék hajtó a szamár. Róka ravasz, lesben áll, Az oroszlán csak sétál.   Nagy vigasság, nagy zsákmány, Osztozkodni is kék mán. - Szamár fiam, légy okos, A zsákmányunk oszd el most.   Feltekeri a szamár Az eszit, hogy ossza már! - Az igazság egyféle: Kiki részt kap belőle!   - Bogáncsrágó szamara! Az oroszlán rivala: - Egyet érek én veled? S leteriti a fülest.   Köszörüli a torkát A róka s tart mondókát: - Majd én osztok nagyuram! - Próbáld meg rókafiam.   - Felséges ur, nagy király, Mind a tied, mi itt áll! Téged illet az egész, Másnak ebből semmi rész.   Az oroszlán rettentő: - Hát a tied? hizelgő!... - Veled vadásztam, felség: Az enyém e dicsőség!   Felderül az oroszlán, Megbékélve gurnyaszt mán. Farkat csóvál a róka, Jóra fordult a dóga. {loadposition szalag} 
Mátyás király - Mátyás király napszámba dolgozik
Mátyás király napszámba dolgozik Amin Mátyás király városra vándorolt, hát az egyik városba építgetek egy nagy házat. Ő is beállt napszámosnak. A pallér mikor fölvette, azt monta neki, hogy: - Te naplopó, ha nem dolgozol, akkor megbotozlak, aztán elkergetlek innét. Mátyás királyt az állás csinálókhoz tette, és a nehéz görgő landénát kellett neki cipelni. Majd megszakadt. A többiek csak keveset dolgoztak, csak nevették, azt mondták, hogy nem tudja még, hogy kell a napot lopni. Elmut a hét, fizettek, őt is kifizették. De a pallér gazember volt, kevesebbet fizetett neki, a többit zsebre vágta. Amikor Mátyás király keveslette a pénzt, akkor a pallér azt monta, hogy: - Ilyen naplopó, min te, még annyit se érdemelsz. Mátyás király két nap múlva megint ott volt az építésen, és elmondta, hogy mit tapasztat. A pallér váltig bizonykodott, hogy mindenkit munkája szerin fizetett. Hiába, mer Mátyás király megbüntette a pallért, de a dologkerülőket is. Szeged (Csongrád megye) {loadposition szalag}  
Móricz Zsigmond - Iciri-piciri
 Iciri-piciri Ajaj, hol volt Hol nem... Volt egyszer egy Iciri Piciri Házacska; Ott lakott egy iciriPiciri kis macska. Volt annak két iciri Piciri kis ökre,Rákaptak egy iciriPiciri kis tökre.   Csizmát huz az iciriPiciri kis macska,Hová lett az iciriPiciri barmocska:Bejárja az iciriPiciri kis erdőtS nem leli az iciriPiciri tekergőt.   Bejárja az iciri Piciri kaszálót, S nem látja az iciri Piciri kószálót. Rátalál egy iciri Piciri kis tökre, Bánatában iciri Picirit meglökte. Felfordult az iciri Piciri tököcske, Benne a két iciri Piciri ökröcske. Megörült két iciri Piciri ökrének: Vége van az iciri Piciri mesének! {loadposition szalag} 
Móricz Zsigmond - Koldus verebek
 Koldus verebek Sivít a szél, zúg a zápor, Eresz alatt verébtábor. Egyre azon csiripelnek, Ennivalót hol is lelnek.       Csirip, csirip, csip,       Éhen veszünk itt.   Záporeső egyre szakad, Éhes veréb hoppon marad, Tarisznyát vet a nyakába, Veti fejét koldulásra.       Csirip, csirip, csip,       Csak kap egy kicsit.   - Tyukanyókám, kérem ásson, Rossz szivvel ma jaj ne lásson, Istenadta szegény vagyok, Adjon egy szem buza-magot.       Csirip, csirip, csip,       Éhen halok itt.   - Jól van, jól van veréb hugom, Nagy inséged szánni tudom. Ha nem adnék míg van nekem, Megverne az Isten engem.       Csirip, csirip, csip,       Jaj be jól esik!...   Koldus veréb haza biceg, Rakott iszák vállán fityeg; Barátinak mutogatja, Irigységük megpukkasztja.       Csirip, csirip, csip,       Aki ügyes csip.   - Jaj te zsobrák, jaj te gaz! Hol vetted ezt! Mondj igazt! - Kolduljatok, kaptok még, Tyukanyónál van elég.       Csirip, csirip, csip,       Hanem rólam csitt!   Ketten, hárman, szégyenszemre, Mennek egy-két buzaszemre, Tyukanyó is fejet csóvál, Csak kicsiny marokkal szór már.       Csirip, csirip, csip!       Magamnak sincs mit!   Van riadal veréb tanyán, Mind fut mankó s szütyő után. Most legyen a gazda már dús, Seregestől jön a koldus.       Csirip, csirip, csip.       Ha nem adnak csip.   - Mit akartok, zsivány horda? - Könyörögni jöttünk volna. - Dolgozzatok, nincs már eső! De szól a sok préda leső:       Csirip, csirip, csip!       Fösvény gazda, csitt!   A mankóból dorong válik, A koldus, mint rabló áll itt. De tyuk anyó vitéz legény: - Csibéimet megvédem én!       Csirip, csirip, csirip, cserép,       Igy kotródik el a veréb. {loadposition szalag} 
Móricz Zsigmond - A farkas a faluvégen
 A farkas a faluvégen Csikorog a tél, Szegény farkas fél, Hogy éhesen marad, Pecsenyét nem harap. Fut a havon keservesen, De nincs terítve seholsem.   Estére elére A falu végére. Egy hóbuckán van a helye És így vonít szegény feje, Mert a szíve szomorú: „A-dós né-kem a fa-lúúú!”   Szegény farkas, jobb elhagyni, Nem sietnek azt megadni, A kis kutyák kinevetnek: „Majd megadjuk, meg, meg, meg, meg.” S rád ugatnak a kuvaszok: „Jobb ha elmégy, jobb, jobb, jobb, jobb!”   Szép az este süt a hold Szegény farkas szót fogadott S elloholt. {loadposition szalag}    
Grimm - A nagyapó és az unoka - Bunicul şi nepotul
A nagyapó és az unoka Koosán Ildikó fordítása Volt egyszer egy nagyapó, akit már nagyon megviseltek az évek. Az öregségtől megromlott a látása, gyengült a hallása és remegtek a térdei minden mozdulatnál. Amikor ült az asztalnál és evett alig bírta a kanalat kézben fogni: kiömlött a leves az asztalra, és néha egy falat is kiesett a szájából. Látván, hogy már hova jutott az öreg a gyámoltalanságban a fia és a menye megundorodtak tőle. Nem ültek vele együtt az asztalhoz, hanem a kemence mellett egy sarokban terítettek neki.  Attól a naptól kezdve, egy cserépedénybe kapott enni, de még annyit sem, hogy jól lakjon. Vágyakozva kereste az étellel bőven megrakott asztalt, szemei megteltek a keserűség könnyeivel. Egy napon a cserépedényt kiejtette remegő kezeiből, ami leesett és összetört. Mikor ezt a menye meglátta, azon nyomban jól összeszidta, de az öreg magába zárta a keserűséget és nem válaszolt. Csupán időről időre sóhajtott mélyeket. ” Na, ez már mindennél több!’ Mondta férjének az asszony. Vett a piacon néhány garasért egy fatálat, szegény öreg ettől kezdve csak fatálból ehetett. És íme, egyszer estefelé, mikor mindannyian együtt ültek a szobában, velük volt a csaknem négy éves kedves unoka, aki játszani kezdett néhány deszkadarabbal - Mit csinálsz te ott? –kérdezte az édesapja. - Csinálok én is egy vájút, mondta a fiúcska, amiből anya és apa fog enni, amikor nem lesz erejük, épp úgy, mint a nagyapónak! Mind a ketten hosszasan egymásra néztek, s a keserűségtől és a szégyentől sírva fakadtak. Hívták rögtön az öreget, hogy üljön az asztalhoz, ettől a naptól kezdve újra együtt étkeztek. Ha néha- néha előfordult, hogy az öreg kiborította az ételt, senki sem vette tőle rossz néven. 2017. április 28. {loadposition vizualis} Bunicul şi nepotul de Fraţii Grimm A fost odată un bătrân împovărat de ani. Şi de bătrân ce era, privirea i se tulburase, auzul îi slăbise şi-i tremurau genunchii la orice mişcare. Când şedea la masă să mănânce, abia mai putea să ţină lingura în mână: vărsa ciorba pe masă, iar uneori îi scăpau chiar bucăturile din gură. Şi văzând până unde ajunsese bătrânul cu nevolnicia, fiul şi noră-sa se umplură de scârbă. Nu-i mai aşezară să mănânce cu ei la masă, ci-l puseră într-un colţ, lângă vatră. Şi din ziua aceea îi...

Rendezvények

  • STING CONCERT
    STING 57TH & 9TH ELNEVEZÉSŰ VILÁGKÖRÜLI TURNÉJA FOLYTATÓDIK

    A LELKES KRITIKÁK SZERINT EZ LESZ “ÉLETÜNK...