Mese nem csak gyerekeknek

Görög főistenek - Hera (Juno)

Görög istenek - Hera (juno)

Kronos és Rhea leánya, Zeus hitvese, a legfőbb női istenség. A költők szenvedélyes, féltékeny, ingerült lénynek festik, ki sokra tartja szépségét s kegyetlenül bünteti azokat, kik bájait ócsárolják, vagy versenyezni merészelnek vele, vagy elhódítják tőle férje szerelmét. Ő maga soha sem szegte meg a hitvesi hűséget s Ixiont bevádolta férje előtt, midőn ez vakmerően az égi királynő szerelme után törekedett. Azért a házassági hűséget különösen oltalmazta, védte. Kegyetlenül üldözte vetélytársnőit, mint Letot, Semelét, Iot. Azoknak sem bocsátott meg, kik szépségének nem adták meg a kellő elismerést; ezért tört Trója vesztére s ezért üldözte Aeneast a trójai menekülőkkel. Féltékenysége sokszor idézett elő viszályt családi életében, s egy izben a felboszankodott Zeus arany láncra kötve lebocsátá az Olympról s a levegőben hagyta csüggni, míg lábaira nehéz súlyokat rakott. De a béke mindig helyreállt köztük és a feddhetetlen hitves megtartotta helyét a világ ura mellett. A házasságok kötése, a házas élet, a szülés különös oltalma alatt állt, s ez utóbbi értelemben Rómában Juno Lucina név alatt tisztelték. A római nők többnyire Juno nevére esküdtek.

Tovább...
  110 Hits
110 Hits

Arany János - Barátomhoz

Arany János - Barátomhoz - Petőfihez

Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:
S mily szívesen fogadnék szót neked!
De átkozott gebe az a Pegaz,
Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.

Tovább...
  245 Hits
245 Hits

Babits Mihály - Kék faluk

Kék faluk

Ki járt már a kék falukban?
Ki a csunya kék falukban?
hol a kék fal sértő színnel
közepellik zöld zsalukban?

Tovább...
  162 Hits
162 Hits

Ady Endre - A krisztusok mártírja

Ady Endre - A krisztusok mártírja

 

Vad, nagyszerű rajongást oltott
Az Érnek partja énbelém,
Csupa pogányság volt a lelkem,
Gondtalan vágy és vak remény.
Forgott körültem zagyva módon
Lármával, vadul a világ
És én kerestem egyre-egyre
Valami nagy Harmóniát.

Tovább...
  201 Hits
201 Hits

Litván mese - A farkas meg a róka

A farkas meg a róka

A farkas a rókával együtt elszaladt egy hurokcsapda mellett. A csapda fölött egy liba lógott. Már mindketten nagyon régen ettek, szörnyen ki voltak éhezve, de a róka rá sem nézett a libára.
- Komám, miért nem mész oda? Hiszen egy liba lóg ott! - mondta a farkas.

Tovább...
  272 Hits
272 Hits

Tolsztolj - A tanult fiú

A tanult fiú

mese

A fiú hazaérkezett a városból a faluba, az apjához. Szólt az apja: - Ma szénagyűjtés lesz, fogd azt a gereblyét s menjünk, segítesz majd nekem. - De a fiúnak semmi kedve sem volt a munká-hoz s ezt felelte erre: - Én sok tudományt tanultam, s minden falusi szót elfelejtettem aközben. Mi az a gereblye?

Tovább...
  169 Hits
169 Hits

Babits Mihály - Téli képzetek

Téli képzetek!

A táj fehérbe öltözött
befútta a havas tél;
felhő alatt és hó között
magában áll a kastély.
Dinom-dánom, dáridom
hosszu téli este
senki sem jön az uton
mert a hó beeste.

Tovább...
  153 Hits
153 Hits

Ady Endre - Korán jöttem ide

Ady Endre - Korán jöttem ide

 

Későn jött az az asszony,
Aki néz, akit áldok
És ez a Puszta megöl,
Hol hasztalan kiáltok.

Tovább...
  290 Hits
290 Hits

Ezeregy éjszaka - Csirkefogó és a tökfilkó

Csirkefogó és a tökfilkó

Egy tökfilkó szamarat vezetett maga után kötőféken. Két tolvaj meglátta, és az egyik odaszólt cimborájának: „Én ezt a szamarat elveszem tőle.” - „Hogy bírod elvenni?” - „Gyere velem és meglátod.”

A cimbora vele ment, a csirkefogó pedig odaosont a szamárhoz, levette fejéről a kötőféket, a maga nyakába akasztotta, a szamarat társára bízta, és a tökfilkó után baktatott. Amikor cimborája eltűnt a szamárral, megállt. A tökfilkó ráncigálta, de ő meg se moccant, úgyhogy az hátrafordult, és mikor a szamár helyett egy embert látott, kötőfékkel a nyakán, megkérdezte:

Tovább...
  218 Hits
218 Hits

Görög főistenek - Zeus (jupiter)

Görög istenek - Zeus (jupiter).

A világ ura, az istenek és emberek atyja és királya. De az ő hatalma sem korlátlan, mert alá van vetve a mindent kormányzó végzetnek (Fatum). Első neje Metis (okosság) volt; de mivel a jóslat szerint az ettől születendő gyermek megfosztotta volna trónjától, magába nyelte s a gyermeket, Athenét, saját fejéből önmaga hozta világra. Második nejéül Themist, az igazság istennőjét választotta, ki a Horákat és Mœrákat szülte. Harmadik neje, kivel aztán állandó frigyben maradt, Hera volt.

Tovább...
  195 Hits
195 Hits