Mese nem csak gyerekeknek

Móricz Zsigmond - Kis malac meg a farkasok

 Kis malac meg a farkasok

Van egy erdő, erdőháton,
Benne tisztás az irtáson,
Hóba rakva rajta kis ház,
Kis malac itt telel tanyáz.

 

Kicsi fejsze csitteg-csattog,
Bükkfa lángja pitteg-pattog,
Fazékban víz rityeg-rotyog,
Ajtón farkas kipeg-kopog. 

- Hej kis malac, dideregve
Kunyorálok, hogy eressz be.
- Bizony nem én, mert megeszel!
- Rólam ilyet fel hogy teszel? 

Csak kunyorál, csak igérget:
- Csak egy lábom engedd kérlek.
- Jó! - gondolja a kis malac, -
Megbánod ha kinn nem maradsz. 

Zsákot kerít, vizet forral,
S ajtóhoz áll hamis orral.
- Hát ha épp az a vágyásod,
Dugd be egyik hátsó lábod. 

Farkas-barkas örül nagyon,
- Jaj, bent be jó meleg vagyon.
Ereszd be még csak egy lábom.
Szól a malac: „No nem bánom.” 

- Én két lábom, boldog részem,
Örülj, vigadj, jól vagy, érzem.
Első lábom, jaj a hóban...
Szól a malac: „Dugd be sorban.” 

- Három lábom ha be hagyod,
Negyedik mért szenved fagyot?
- Jól van, dugd be mind a négyet,
(Zsákba faroltatlak téged.) 

- Óh négy lábam úrrá lettél,
Óh én fejem kinn rekedtél!
Jóért jót várj kicsi malac,
Meglásd mi lesz, hogyha behagysz. 

- Jó, gyere be, gyer’ a házba,
Gyer’ a házba, gyer’ a zsákba!...
Zsákba buvót be is köti,
Forró vizzel megöntözi. 

Bezzeg a ház meleg nagyon,
Hadd hüsöljön kint a fagyon.
Kicipeli farkas komát,
Ki végre ki-rágja magát. 

Kopasz farkas világgá ment,
Nem mond a dologra Áment.
Fut, fárad és verbuvál,
Sereggel jön vissza már. 

Mint az árviz, jön a falka,
Kopasz vezér szóval tartja.
A kis malac hej látja már,
- A nyakamon van a tatár. 

Hamar egy nagy fára szalad,
Farkas falka a fa alatt;
Hogy vegyék le, hegyin-hátán,
Kapaszkodnak egymás vállán. 

Száz farkasnak egy a híjja,
Lent a kopasz alig birja;
Bár az ina majd megszakad,
Kis malactól távol marad. 

A kis malac hőköl, haj-haj,
Mi lesz vele, itt van a baj.
Csak lekiált hát a gaznak:
- Forró vizet a kopasznak! 

No a kopasz holtra vált,
Ugy kiugrott, meg sem állt.
Meg sem állott, elszaladt,
A sok farkas leszakadt. 

Nyaka törött, mind a hánynak,
Malacot sem öli bánat.
Ma is göcög-kacag rajt’,
Ma is él, ha meg nem halt.

H. C. Andersen - A rút kiskacsa
Kínai tanmese - Gyógyír cserepes kezekre

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. december 07. szombat

Captcha kép