Mese nem csak gyerekeknek

Irodalmi családi portál

Sok vers, mese.

Kellár F. János Immánuel (Budapest, 1984. március 14. –) író-költő, nemzetközi borszakértő, az Európai Borlovagrend Lovagja (a Szentendrei Lovagi Szék elnöke és vezetője), a Csevej kulturális- művészeti- karitatív est alapítója és házigazdája, művészettörténész, előadóművész, a Gizella-díj alapítója, illetve számos alapítvány és egyesület...

Kellár F. János Immánuel (Budapest, 1984. március 14. –) író-költő, nemzetközi borszakértő, az Európai Borlovagrend Lovagja (a Szentendrei Lovagi Szék elnöke és vezetője), a Csevej kulturális- művészeti- karitatív est alapítója és házigazdája, művészettörténész, előadóművész, a Gizella-díj alapítója, illetve számos alapítvány és egyesület tagja-munkatársa.

Csevej

Kellár F. János Immánuel
Kellár F. János Immánuel (Budapest, 1984. március 14. –) író-költő, nemzetközi borszakértő, az Európai Borlovagrend Lovagja (a Szentendrei Lovagi Szék elnöke és vezetője), a Csevej kulturális- művészeti- karitatív est alapítója és házigazdája, művészettörténész, előadóművész, a Gizella-díj alapítója, illetve számos alapítvány és egyesület tagja-munkatársa.

Dr. Magyari Beck István (BCE Professor Emeritus) – Kellár F. János Immánuelről –

Kellár F. János Immánuel főiskolai hallgatóm volt, amikor még a Tomori Pál Főiskola beindult és vitathatatlanul magasabb célok felé tört. Abban az időben a szabadbölcsészet szakon sok, igen tehetséges hallgatónk volt. Kellár F. János Immánuel bár szellemileg a legaktívabbak közé tartozott, én mégis inkább egy vállalkozót gyanítottam benne, mintsem írót és költőt. Közbevetőleg meg kell mondjam, hogy a vállalkozó számomra – mint a Budapesti Corvinus Egyetem Professor Emeritusa számára – nem egy negatív kifejezés. Sőt, e kifejezést – a szó szélesebb, nem szorosan gazdasági értelmében – kifejezetten kedvelem.

A döntő változás Kellár-képemben akkor következett be, amikor néhány évvel ezelőtt meghívást kaptam a Kellár F. János Immánuel által szervezett és vezetett „Csevej estek” egyikére előadónak. Az est számomra ma is emlékezetes. A szentendrei színhely kitűnő háttérnek bizonyult a roppantul igényes eszmecserére. Utoljára közvetlenül a rendszerváltás évei előtt – a nagy társadalombírálatok korában –, és közvetlenül a rendszerváltás után – a nagy tervezések időszakában – volt részem ilyen beszélgetésekben.

Ezt követően a könyvespolcaimon megjelentek János könyvei. A hatásuk rám rendkívül nagy volt. E művek több erénye is felsorolható: először a közösségi jelleg, másodszor a személyes jelleg, harmadszor a nyelvhez való kreatív viszony (a számozás itt nem fejez ki értéksorrendet). A közösségi problémák iránti érzékenység az ország hosszas gyarmati, illetve félgyarmati korszakaiban erősödött meg. Itt alkotó embernek a költő Balassi Bálint és a prédikátor Magyari István óta mindig az számított, aki nem fulladt bele önmagába. Az elnyomott népek demokráciája – néphatalma – a művészetekben érvényesül.

A személyes jelleg – sokan úgy hiszik – liberális vívmány. Ez azonban csak részben igaz. Ugyanis minden jelentős művészet – kiváltképp az irodalom – ezen a mérlegen egyensúlyozik. Álljon itt példának az angol, dickensi szentimentalizmus; a 19. századi orosz polgári regény és költészet (Csehov, Goncsarov, Dosztojevszkij); a francia realizmus (Balzac, Flaubert). Ott, ahol e kettő szétszakad, sikertelen végletek jelennek meg: például a szocreál a közösségi oldalon és az osztrák-magyar monarchia, valamint a francia – Nota Bene Sartre által is inspirált – formalizmus individualista végletei. Ezek egyike sem hozott létre piacképes művészetet. A szocreál mögött sokáig az állam ereje, míg a formalista-individualista végletek mögött a tőke szelektív magatartása állt.

A két redukált irányzat ritka esetekben vagy egyes szempontokból nézve sikeres volt. A formalista-individualista irányzatok elsősorban a művészetek technikai adottságait növelték. Manapság több jel mutat a naiv művészet térnyerésére.

Ami a nyelvi aspektust illeti, Kellár F. János Immánuel személyében hosszú idő óta először jelent meg az életemben, egy olyan költő, aki figyelemre méltó nyelvi újításokkal lép föl a műveiben. Anélkül, hogy gátlástalan formabontó lenne.

Voltaképpen Radnóti Miklós útját járja. Reméljük, ez az út nem fog oly tragikusan végződni, mint a kiváló Radnóti Miklósé...

More

Kellár F. János Immánuel - A vadrózsa és a jó tündér

A vadrózsa és a jó tündér

Egyszer egy tündér szállt le egy erdei kis tó mellé hogy megpihenjen, és a tó tükrében felidézze a világ minden szépségét. Letelepedett egy mohacsomóra, s pompázatos bűbájt lehelt a tó tükrére. Minden mi gyönyörűséget látott valaha, az most díszes bűvöletté elevenedett meg, s ott ékeskedett a víz felett. 

Tovább...
  1451 Hits
1451 Hits

Kellár F. János Immánuel - Az elveszett kisfiú

Az elveszett kisfiú

Egyszer volt hol nem volt, élt egyszer egy kisfiú.

Csillogó szemű barna hajú fiúcska volt ő, aki értette az állatok nyelvét, a kövek beszédét, a fák szavát. Könnyed kis szíve minden nap eldobogta neki az egész világot miközben ő naphosszat a patakparton játszott, s ébren szőtte álma fonalából vágyainak arany ruhácskáját.

Tovább...
  1353 Hits
1353 Hits

Kellár F. János Immánuel - A Mikulás éjszakája

A Mikulás éjszakája

Eljött megint a Mikulás éjszakája, kint pedig nagy pelyhekben kezdett hullani a hó.

A kis kunyhó kéményéből szürkés füst szállt fel, az ablakból pedig gyertya pislákolása szűrődött ki a sötét erdőszéli ösvény felé. Bent pattogott a tűz, s egy kisfiú sziluettje kezdett el táncolni a szoba falán. A fiúcska pont az ablakhoz sietett és fürkészni kezdte a sötétségbe burkolódzott hegyoldalt. Várta a Mikulást!

Tovább...
  1595 Hits
1595 Hits