Miklós éppen dolgozószobájában üldögélt, kedvenc hintaszékében, amikor hirtelen, nem éppen udvariasan, kopogás nélkül berontott hozzá az egyik krampusz:
Réges-régen, nagyjából ezerhétszáz évvel ezelőtt Anatólia fővárosában, a Myra nevezetű városkában élt egy ember; Miklós püspök, vagy ahogyan ott szólították: Nikolas püspök. Kedves, jó természete, a gyerekekkel, felnőttekkel való törődése miatt nagyon szerette őt mindenki. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és a szeretetet hirdette. Pénzét mindig a gyerekek és a szegény, vagy beteg emberek megsegítésére fordította.
