Mesélde
Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb kétnyelvű mesekönyveink iratkozz fel értesítésünkre

captcha 

Magyar költők versei

Alkategóriák

Arany János verseiArany János (1817-1882)

Arany János magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása 1845-ben, Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.


 

Babits Mihály versekKlasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott. Egyaránt biztonsággal kezelte az antik versmértéket, a hangsúlyos magyaros ritmust, és a modern mértékes verselést is. Költészetére mégis tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző. Fiatal korában l'art pour l'art vádja érte, azonban ez igaztalan vád volt, mert formakultúrája nem művészet a művészetért, hanem művészet az emberért.

Forrás: Wikipédia


Csák GyöngyiCsák Gyöngyi olyan verselő, aki egyetlen verbális villanásban, a lényeget sűríti össze verseiben. Versein érezni, hogy alkotója nagyok sokat tud a világról. Nem bíbelődik mellékes körülményekkel, a lényegre, a törvényszerűségekre figyel. Tömören, de nem aforisztikusan, találóan, de nem szellemeskedve, olyan alkotó módján, aki csöppben mutatja föl a tengert, aki egyetlen metaforába, szóképbe, toposzba komprimálja a világképét és életérzését. Verseinek egyként jellemzője a jelzésszerű tömöttség, az erős képi hatás, az asszociatív értelmezés igénye, a latens tartalmi és formai elemek sokaságának finom sejtetése, az utalások, áthallások sokasága.

http://www.muveszetek.hu/csakgyongyi


Egri László - író költő

Középiskolás korom óta foglalkozom versírással. 2013-ban jelent meg első verseskötetem Pennamorzsák címmel. 2014-ben kisregénnyel jelentkeztem (Közösségi kóter), 2015-ben újabb kötetem, a Világmező jelent meg. A Polikróm művészeti folyóirat alapító-főszerkesztője, a Cédrus-díj kurátora és a Kortárs Költő Liga irodalmi szervezet elnöke vagyok. 2013-ban Év Felfedezettje díjjal jutalmaztak. Dedikált könyvritkaságok gyűjtésével is foglalkozom, melyekből tavaly nyílt bemutató kiállításom.

Honlapom


 

 

Kellár F. János ImmánuelKellár F. János Immánuel (Budapest, 1984. március 14. –) író-költő, nemzetközi borszakértő, az Európai Borlovagrend Lovagja (a Szentendrei Lovagi Szék elnöke és vezetője), a Csevej kulturális- művészeti- karitatív est alapítója és házigazdája, művészettörténész, előadóművész, a Gizella-díj alapítója, illetve számos alapítvány és egyesület tagja-munkatársa.

Wikipédia

Kellár F. János Immánuel munkássága


 

Koosán Ildikó a 2012-es év költője A 2012-es év költője

Orvostudományi Egyetemet Debrecenben végeztem. A gyermekkor hobbijának tartott versírást mind a mai napig művelem.
Tagja vagyok többek között a Magyar Műfordítók Egyesületének. Francia, német, román költőktől fordítok verseket magyarra. Intenzívebben 2000 évtől főleg ezzel foglalkozom. Szívesen fotózok, több mint tízezer fotóm főleg természeti pillanatkép, és makro fotó.


 

Nyírfalvi Károly - költő16 éves korom óta foglalkozom írással tudatosan, 1987 óta publikálok országos megjelenésű irodalmi lapokban, belekóstoltam a szerkesztői munkába is. Az írás afféle terápiás szenvedély, amivel sokat lehet tanulni, és sok mindent felismerni. Munkáim szerepeltek különböző antológiákban, valamint megjelent öt hagyományos, és két elektronikus kötetem:
Testünk jele a papíron (1998), Szél és Nap (2000), Ülök a küszöbön - Cinkotai versek (2004), Kéreg és fátyol (2008), Másnapra megenyhül (2009), Nyüzsgő nyugalom (e-könyv, 2009), A tegnap honlapja (e-könyv, 2012), Mindelej(e-book, 2013) Tétova és Halovány (versesfüzet),

Függönyrojtok (e-book, 2013,) Lassú lárma, olvasó nép e-book, 2013), Nyugalom, csend és bizonyosság(nyomtatott kötet, 2013.), Széttört album(e-book, 2013), Szőnyegrojtok (próza, e-book, 2014.), Fogódzók (kulturális emlékek, próza, e-book, 2014.), J.M.B. (versek, 2014, e-book), Laza naplók (versesnaplók, e-book, 2014.)

Nyírfalvi Károly

Petőfi Sándor Számos költeménye minden magyar előtt közismert. A Szeptember végén című versét például a világ szinte összes irodalmi nyelvére lefordították. János vitéz című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, rajzfilmés rockopera is készült. Emlékét Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta helységeiben több múzeum és emlékház, valamint számtalan utcanév, szobor és emléktábla őrzi.


 

Sás Károly - Pedagógus, író, zeneszerző, dalszövegíróA Csillaghúr zenekarban billentyűs hangszeren játszik.

Zenei tanulmányait Jászberényben, Egerben és Budapesten végezte.

Hosszú ideig végzett zenei tevékenységet külföldön. Sok országban,

sok nép zenéjét megismerte, tanulmányozta. Ezek hatnak a szerzeményeire,

de legerősebben az ősi magyar népzene, a pentaton hangzásvilág sugárzik dalaiból.

Sok hangszeren játszik és folyamatosan újabbakkal is megismerkedik.

Zenei tankönyveit ismerik a zeneiskolákban, a "Ritmusgyakorló" címűt, az országhatárokon túl is.

16 éves korától ír zenét, dalokat. Gyermekdalokat 2011 óta, ekkor alapította a Csillaghúr együttest.

A zenekar történetében nagy fordulópont, hogy a lánya - Sás Ildikó - is bekapcsolódott a munkába.

Ennek eredménye a 2013-ban megjelent "Csillaghúr és barátai" című mesés, verses,

zene CD mellékletes könyv. A kiadvány, kettőjük közös alkotása.

2015-ben megjelent a könyv második része is, melyet újabb kiadások követnek.

Honlap

Tamkó Sírató KárolyTizenkét éves korától verselt, tizenhat évesen (1921) megjelentette első, Ady Endre hatása alatt álló verseskönyvét, „Az Élet tavaszán”-t. 1922–1927 között Budapesten jogot végzett. Ügyvédjelölt, könyvtáros volt. Verseiben a kor lírai formanyelvének szinte minden lehetőségét kipróbálta. A „Papírember” (1928) című második verseskönyvét, melynek függelékében jelentek meg vizuális versei, értetlen kritika fogadta. Másfél évre Debrecenbe költözött, majd 1930-ban Párizsba utazott. Súlyos egzisztenciális gondokkal, utóbb betegséggel is küzdött. 1933-ban a Cercle François Villon tagjaként ismeretséget kötött néhány avantgárd művésszel. 1936-ban Párizsban – a többi között Vaszilij Kandinszkij és Hans Arp aláírásával – kiadta a „Dimenzionista Manifesztum”-ot, amelynek megjelenése után néhány nappal hazatért gyógyíttatni magát.


Weöres Sándor verseiBoldogok az összekulcsolódó szeretők: úgy kapnak, hogy adnak, s úgy adnak, hogy kapnak; adott és kapott ajándékot itt nem lehet megkülönböztetni, sem adományt és zsákmányt. Sebezve sebesülnek és sebesülve sebeznek. Egymás iránti féktelen szomjukban tulajdonképpen vágytalanok: hiszen karjukban tartják a kielégülést, aki éppúgy szomjazik. Dulakodnak, sírnak, haragusznak: de dulakodásuk ölelés, könnyük ékesség, haragjuk szerelem.


Reklám

Érdekességek

Valentin nap, azaz Bálint napja

A Valenti nap eredete

Szent Bálint - Valentin napA katolikus naptár szerint február 14. Szent Bálint napja. Újabban mégis azt hirdetik lépten-nyomon idehaza, hogy Valentin napja, pedig Valentin magyarul Bálint. A nyugatról érkező új szokás szerint ez a „szerelmesek napja”, ami szintén Szent Bálintnak köszönhető, ő ugyanis többek között a jegyesek védőszentje. Többek között, mert a fiatal házasoké, az epilepsziásoké és a hasfájósaké is.

Bővebben...:

Legfrissebb anyagok

Benedek Elek - Vége jó, minden jó
 Vége jó, minden jó Éjfélt kondított az óra a palotában, szólt a zene, közbe-közbe vidám dalokat énekeltek, Mirkó király is fehér bajusza alatt el-elzümmögött egy-egy dalt, s egyszerre csak nyílt az ajtó, belépett az egyik ajtónálló. - Felséges királyom - jelentette az ajtónálló -, itt van Mézkirály egész kíséretével, bejöhet-e, hogy üdvözölje a...
2017-08-17
Benedek Elek -...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - Vadászkompánia
 Vadászkompánia Furcsa ma az Oroszlán. Lustán néz a Vad után. Játszi kedve derüle, Társak után kerüle.   Megleli a szamarat A rókát még hamarabb, Ez lesz jó kompánia, Igy lesz jó vadásznia!   Nagyot isznak előre Szegény vadak bőrére: Majd a szamár felhajtja, S tőrbe csalja a róka.   I-á, i-á, fujja már, Derék hajtó a szamár. Róka ravasz,...
2017-06-04
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Mátyás király - Mátyás király napszámba dolgozik
Mátyás király napszámba dolgozik Amin Mátyás király városra vándorolt, hát az egyik városba építgetek egy nagy házat. Ő is beállt napszámosnak. A pallér mikor fölvette, azt monta neki, hogy: - Te naplopó, ha nem dolgozol, akkor megbotozlak, aztán elkergetlek innét. Mátyás királyt az állás csinálókhoz tette, és a nehéz görgő landénát kellett neki cipelni. Majd...
2017-05-20
Mátyás királyról -...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - Iciri-piciri
 Iciri-piciri Ajaj, hol volt Hol nem... Volt egyszer egy Iciri Piciri Házacska; Ott lakott egy iciriPiciri kis macska. Volt annak két iciri Piciri kis ökre,Rákaptak egy iciriPiciri kis tökre.   Csizmát huz az iciriPiciri kis macska,Hová lett az iciriPiciri barmocska:Bejárja az iciriPiciri kis erdőtS nem leli az iciriPiciri tekergőt.   Bejárja az iciri Piciri...
2017-05-14
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - Koldus verebek
 Koldus verebek Sivít a szél, zúg a zápor, Eresz alatt verébtábor. Egyre azon csiripelnek, Ennivalót hol is lelnek.       Csirip, csirip, csip,       Éhen veszünk itt.   Záporeső egyre szakad, Éhes veréb hoppon marad, Tarisznyát vet a nyakába, Veti fejét koldulásra....
2017-05-06
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - A farkas a faluvégen
 A farkas a faluvégen Csikorog a tél, Szegény farkas fél, Hogy éhesen marad, Pecsenyét nem harap. Fut a havon keservesen, De nincs terítve seholsem.   Estére elére A falu végére. Egy hóbuckán van a helye És így vonít szegény feje, Mert a szíve szomorú: „A-dós né-kem a fa-lúúú!”   Szegény farkas, jobb elhagyni, Nem sietnek azt megadni, A kis kutyák...
2017-05-06
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Image
Grimm - A nagyapó és az unoka - Bunicul şi nepotul
A nagyapó és az unoka Koosán Ildikó fordítása Volt egyszer egy nagyapó, akit már nagyon megviseltek az évek. Az öregségtől megromlott a látása, gyengült a hallása és remegtek a térdei minden mozdulatnál. Amikor ült az asztalnál és evett alig bírta a kanalat kézben fogni: kiömlött a leves az asztalra, és néha egy falat is kiesett a szájából. Látván, hogy már...
2017-04-30
Grimm mesék
Tovább is van mondjam még?
Benedek Elek - Vége jó, minden jó
 Vége jó, minden jó Éjfélt kondított az óra a palotában, szólt a zene, közbe-közbe vidám dalokat énekeltek, Mirkó király is fehér bajusza alatt el-elzümmögött egy-egy dalt, s egyszerre csak nyílt az ajtó, belépett az egyik ajtónálló. - Felséges királyom - jelentette az ajtónálló -, itt van Mézkirály egész kíséretével, bejöhet-e, hogy üdvözölje a királykisasszonyt? Bezzeg eltűnt most a király jókedve, mert szertelen nagy örömében megfeledkezett arról, hogy Mézkirály is van a világon. - Vezesd be - szólt végre Mirkó király, s intett a jelenvoltaknak, hogy maradjanak csendben; aztán felkelt az asztal mellől, s elébe lépett Mézkirálynak. Hiszen volt mit látni a vendégseregnek, amikor nagy hetykén, kidüllesztett mellel bevonult a bíborba-bársonyba öltözött Mézkirály! Potrohosabb volt, mint valaha, vékony lába csak úgy dülöngött alatta, de úgy látszik, ő igen szépnek találta magát, mert gőgösen nézett el a vendégsereg fölött. Bűbájos dühösen, a királykisasszony pedig mosolyogva nézte Mézkirályt, aki először az öreg királyi pár előtt, azután a királykisasszony előtt hajolt meg, s mézédes hangján mondta, amint következik: - Bocsánatot kérek, felséges királyom és királyném, bocsánatot kérek tőled is, szép király­kisasszony, hogy ilyen késő éjszaka jöttem el üdvözletemmel, de hiszem, nem veszitek zokon tőlem, akinek van némi érdemem, hogy oly nagyra nőtt s olyan szép a csudafa. A királykisasszony meg sem várta, hogy az apja válaszoljon, hozzászaladt, édesen-kedvesen biccentett a fejével, s azt mondta: - Dehogy haragszunk, dehogy haragszunk, kedves Mézkirály, hiszen ez a csudafa hozta meg az én boldogságomat. - Lám, lám, halljátok - mondta a Mézkirály, s büszkén pillantott a vendégseregre -, a királykisasszony is tudja, s tudjátok meg hát ti is mindannyian, hogy nálam nélkül sohasem szabadult volna meg a gonosz Bűbájos körmei közül. De már erre nemcsak a királykisasszony mosolygott, hanem mosolygott az egész vendégsereg. Retek pedig akkorát prüsszentett, hogy rengett a palota belé. Mézkirály azt hitte, hogy örömükben mosolyognak a vendégek meg a királykisasszony is, hogy ilyen derék védője akadt a királykisasszonynak, s folytatta a beszédét, amint következik: - Most is azért siettem ide, szép királykisasszony, nehogy az a gonosz Bűbájos még egyszer...
Móricz Zsigmond - Vadászkompánia
 Vadászkompánia Furcsa ma az Oroszlán. Lustán néz a Vad után. Játszi kedve derüle, Társak után kerüle.   Megleli a szamarat A rókát még hamarabb, Ez lesz jó kompánia, Igy lesz jó vadásznia!   Nagyot isznak előre Szegény vadak bőrére: Majd a szamár felhajtja, S tőrbe csalja a róka.   I-á, i-á, fujja már, Derék hajtó a szamár. Róka ravasz, lesben áll, Az oroszlán csak sétál.   Nagy vigasság, nagy zsákmány, Osztozkodni is kék mán. - Szamár fiam, légy okos, A zsákmányunk oszd el most.   Feltekeri a szamár Az eszit, hogy ossza már! - Az igazság egyféle: Kiki részt kap belőle!   - Bogáncsrágó szamara! Az oroszlán rivala: - Egyet érek én veled? S leteriti a fülest.   Köszörüli a torkát A róka s tart mondókát: - Majd én osztok nagyuram! - Próbáld meg rókafiam.   - Felséges ur, nagy király, Mind a tied, mi itt áll! Téged illet az egész, Másnak ebből semmi rész.   Az oroszlán rettentő: - Hát a tied? hizelgő!... - Veled vadásztam, felség: Az enyém e dicsőség!   Felderül az oroszlán, Megbékélve gurnyaszt mán. Farkat csóvál a róka, Jóra fordult a dóga. {loadposition szalag} 
Mátyás király - Mátyás király napszámba dolgozik
Mátyás király napszámba dolgozik Amin Mátyás király városra vándorolt, hát az egyik városba építgetek egy nagy házat. Ő is beállt napszámosnak. A pallér mikor fölvette, azt monta neki, hogy: - Te naplopó, ha nem dolgozol, akkor megbotozlak, aztán elkergetlek innét. Mátyás királyt az állás csinálókhoz tette, és a nehéz görgő landénát kellett neki cipelni. Majd megszakadt. A többiek csak keveset dolgoztak, csak nevették, azt mondták, hogy nem tudja még, hogy kell a napot lopni. Elmut a hét, fizettek, őt is kifizették. De a pallér gazember volt, kevesebbet fizetett neki, a többit zsebre vágta. Amikor Mátyás király keveslette a pénzt, akkor a pallér azt monta, hogy: - Ilyen naplopó, min te, még annyit se érdemelsz. Mátyás király két nap múlva megint ott volt az építésen, és elmondta, hogy mit tapasztat. A pallér váltig bizonykodott, hogy mindenkit munkája szerin fizetett. Hiába, mer Mátyás király megbüntette a pallért, de a dologkerülőket is. Szeged (Csongrád megye) {loadposition szalag}  
Móricz Zsigmond - Iciri-piciri
 Iciri-piciri Ajaj, hol volt Hol nem... Volt egyszer egy Iciri Piciri Házacska; Ott lakott egy iciriPiciri kis macska. Volt annak két iciri Piciri kis ökre,Rákaptak egy iciriPiciri kis tökre.   Csizmát huz az iciriPiciri kis macska,Hová lett az iciriPiciri barmocska:Bejárja az iciriPiciri kis erdőtS nem leli az iciriPiciri tekergőt.   Bejárja az iciri Piciri kaszálót, S nem látja az iciri Piciri kószálót. Rátalál egy iciri Piciri kis tökre, Bánatában iciri Picirit meglökte. Felfordult az iciri Piciri tököcske, Benne a két iciri Piciri ökröcske. Megörült két iciri Piciri ökrének: Vége van az iciri Piciri mesének! {loadposition szalag} 
Móricz Zsigmond - Koldus verebek
 Koldus verebek Sivít a szél, zúg a zápor, Eresz alatt verébtábor. Egyre azon csiripelnek, Ennivalót hol is lelnek.       Csirip, csirip, csip,       Éhen veszünk itt.   Záporeső egyre szakad, Éhes veréb hoppon marad, Tarisznyát vet a nyakába, Veti fejét koldulásra.       Csirip, csirip, csip,       Csak kap egy kicsit.   - Tyukanyókám, kérem ásson, Rossz szivvel ma jaj ne lásson, Istenadta szegény vagyok, Adjon egy szem buza-magot.       Csirip, csirip, csip,       Éhen halok itt.   - Jól van, jól van veréb hugom, Nagy inséged szánni tudom. Ha nem adnék míg van nekem, Megverne az Isten engem.       Csirip, csirip, csip,       Jaj be jól esik!...   Koldus veréb haza biceg, Rakott iszák vállán fityeg; Barátinak mutogatja, Irigységük megpukkasztja.       Csirip, csirip, csip,       Aki ügyes csip.   - Jaj te zsobrák, jaj te gaz! Hol vetted ezt! Mondj igazt! - Kolduljatok, kaptok még, Tyukanyónál van elég.       Csirip, csirip, csip,       Hanem rólam csitt!   Ketten, hárman, szégyenszemre, Mennek egy-két buzaszemre, Tyukanyó is fejet csóvál, Csak kicsiny marokkal szór már.       Csirip, csirip, csip!       Magamnak sincs mit!   Van riadal veréb tanyán, Mind fut mankó s szütyő után. Most legyen a gazda már dús, Seregestől jön a koldus.       Csirip, csirip, csip.       Ha nem adnak csip.   - Mit akartok, zsivány horda? - Könyörögni jöttünk volna. - Dolgozzatok, nincs már eső! De szól a sok préda leső:       Csirip, csirip, csip!       Fösvény gazda, csitt!   A mankóból dorong válik, A koldus, mint rabló áll itt. De tyuk anyó vitéz legény: - Csibéimet megvédem én!       Csirip, csirip, csirip, cserép,       Igy kotródik el a veréb. {loadposition szalag} 
Móricz Zsigmond - A farkas a faluvégen
 A farkas a faluvégen Csikorog a tél, Szegény farkas fél, Hogy éhesen marad, Pecsenyét nem harap. Fut a havon keservesen, De nincs terítve seholsem.   Estére elére A falu végére. Egy hóbuckán van a helye És így vonít szegény feje, Mert a szíve szomorú: „A-dós né-kem a fa-lúúú!”   Szegény farkas, jobb elhagyni, Nem sietnek azt megadni, A kis kutyák kinevetnek: „Majd megadjuk, meg, meg, meg, meg.” S rád ugatnak a kuvaszok: „Jobb ha elmégy, jobb, jobb, jobb, jobb!”   Szép az este süt a hold Szegény farkas szót fogadott S elloholt. {loadposition szalag}    
Grimm - A nagyapó és az unoka - Bunicul şi nepotul
A nagyapó és az unoka Koosán Ildikó fordítása Volt egyszer egy nagyapó, akit már nagyon megviseltek az évek. Az öregségtől megromlott a látása, gyengült a hallása és remegtek a térdei minden mozdulatnál. Amikor ült az asztalnál és evett alig bírta a kanalat kézben fogni: kiömlött a leves az asztalra, és néha egy falat is kiesett a szájából. Látván, hogy már hova jutott az öreg a gyámoltalanságban a fia és a menye megundorodtak tőle. Nem ültek vele együtt az asztalhoz, hanem a kemence mellett egy sarokban terítettek neki.  Attól a naptól kezdve, egy cserépedénybe kapott enni, de még annyit sem, hogy jól lakjon. Vágyakozva kereste az étellel bőven megrakott asztalt, szemei megteltek a keserűség könnyeivel. Egy napon a cserépedényt kiejtette remegő kezeiből, ami leesett és összetört. Mikor ezt a menye meglátta, azon nyomban jól összeszidta, de az öreg magába zárta a keserűséget és nem válaszolt. Csupán időről időre sóhajtott mélyeket. ” Na, ez már mindennél több!’ Mondta férjének az asszony. Vett a piacon néhány garasért egy fatálat, szegény öreg ettől kezdve csak fatálból ehetett. És íme, egyszer estefelé, mikor mindannyian együtt ültek a szobában, velük volt a csaknem négy éves kedves unoka, aki játszani kezdett néhány deszkadarabbal - Mit csinálsz te ott? –kérdezte az édesapja. - Csinálok én is egy vájút, mondta a fiúcska, amiből anya és apa fog enni, amikor nem lesz erejük, épp úgy, mint a nagyapónak! Mind a ketten hosszasan egymásra néztek, s a keserűségtől és a szégyentől sírva fakadtak. Hívták rögtön az öreget, hogy üljön az asztalhoz, ettől a naptól kezdve újra együtt étkeztek. Ha néha- néha előfordult, hogy az öreg kiborította az ételt, senki sem vette tőle rossz néven. 2017. április 28. {loadposition vizualis} Bunicul şi nepotul de Fraţii Grimm A fost odată un bătrân împovărat de ani. Şi de bătrân ce era, privirea i se tulburase, auzul îi slăbise şi-i tremurau genunchii la orice mişcare. Când şedea la masă să mănânce, abia mai putea să ţină lingura în mână: vărsa ciorba pe masă, iar uneori îi scăpau chiar bucăturile din gură. Şi văzând până unde ajunsese bătrânul cu nevolnicia, fiul şi noră-sa se umplură de scârbă. Nu-i mai aşezară să mănânce cu ei la masă, ci-l puseră într-un colţ, lângă vatră. Şi din ziua aceea îi...