Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb meséink, iratkozz fel értesítésünkre!

Olvasd el a Használati feltételeket

A popfesztivál, ahogy azt nem csak képzeltük

Ez a kötet a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról című mű részletes és illusztrált feltárása. Abba a bohém és szertelen világba kalauzolja el az olvasót, amelyet Déry Tibor nem győzött szimbólumokkal betakarni. De nem azért, hogy elfedje, hanem hogy felöltöztesse és megmutassa.
A különböző fejezetek a karakterek mélyelemzése és a valóság fikcióval való összevetése mellett azt is taglalják, hogy mely társadalmi rendszerek alkotják azt az óriási káoszérzést, amit a fesztivál keretez. A rajzok kiválóan hangsúlyozzák a metaforákat és a pszichedeliát.
A szerző átfogóan ismerteti a remekmű színpadi változatát, régi és mai vonatkozásait, fogadtatását. Így válik ez a könyv az irodalom, a történelem, a zene és a színház csodálatos elegyévé.

A könyv itt vásárolható meg.

Szúnyog Szabi - Egri László mesekönyve

 Szúnyog Szabi egy barátságos kis szúnyog, aki Ingamocsár mentén éldegél párjával, Bettivel. Gyakran keresi a kalandokat. Szeret röpködni, horgászni, nagyokat pihenni, új dolgokat megismerni és Betti kedvében járni. Szabi örök álmodozó, aki tele van tervekkel, vágyakkal. Ezek megvalósítása érdekében nem fél a tettek mezejére szállni. Szabi élete folytonos tanulás. Ez a könyvecske Szúnyog Szabi történeteit meséli el verses történetek formájában. Emellett több olyan ábrát is tartalmaz, melyek csak arra várnak, hogy kis gazdájuk megszínesítse őket. Ha van kedved a versek mellett található kérdésekre is válaszolhatsz. Szúnyog Szabi örömmel venné a segítséged!

Itt kapható

Czmerk-Prisztács Edit - Mindentudó illemtudó

Czmerk-Prisztács Edit - Mindentudó illemtudó

Sokszor szigorúan szólunk gyermekeinkre, vagy számonkérőn próbáljuk a kisebbeket helyes viselkedésre bírni, pedig néha mi magunk is elbizonytalanodunk, ha a társas érintkezésről van szó.

Czmerk-Prisztács Edit könyve igazi segítség az alapvető illemszabályok elsajátításához. 
Kedves történetekbe ágyazva, ismert gyerekdalokra építve, mesélve, énekelve, a szabálytanulás kellemetlen érzése nélkül mutatja be a jólneveltség, udvariasság alappilléreit. 
A szerző csokorba szedte a mindennapi tevékenységeket: hogyan viselkedünk vendégségben, játszótéren, étteremben, vagy akár az orvosi rendelőben. 
Ez a könyv egyaránt szól gyermekeknek, szülőknek, és arra bátorít, hogy ne féljünk illedelmesnek lenni - inkább merjünk azzá válni.

Itt kapható

Sás Károly, Sás Ildikó - Csillaghúr és barátai - 1. rész

Sás Károly, Sás Ildikó - Csillaghúr és barátai - 1. rész

SÁS KÁROLY MAGÁNKIADÁS, 2013

48 oldal

Kötés: kemény kötés

ISBN: 9789630876179

Csillaghúr, a kedves kis viráglány, útra kel barátaival, hogy megismerkedjen az erdővel, mezővel és annak lakóival.

Itt kapható

Vándorlásaim - Kellár F. János Immánuel

Vándorlásaim - Kellár F. János Immánuel

A novelláskötetem 2007-ben jelent meg, december 14.-én volt a könyvbemutatóm a Pest Megyei Könyvtár olvasótermében.

Alkotásom országszerte mindenütt megtalálható (könyvesboltok és könyvtárak), megrendelhető kiadómtól (www.accordiakiado.hu) személyesen tőlem, de számos internetes áruház kínálatában is fellelhető. Novelláimmal megjelentem rendezvényeken, antológiai összegzésekben, publikálok újságokban. Részt vettem az Ünnepi Könyvhéten, helyi televíziós műsorban, író-olvasó találkozón.

 

"www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Bővebb ismertető: itt

A könyv teljes költsége évek óta jótékony célra fordítódik

Itt vagyok - Kellár F. János Immánuel

Itt vagyok - Kellár F. János Immánuel

Noha első szerzői próbálkozásait novellistaként tette, most már második verseskötetet jelenik meg Kellár F. János Immánuelnek, aki ifjú kora ellenére (nem csak) a szentendrei kulturális élet egyik meghatározó alakja, s nem mellesleg immár gyakorlott poéta. A most megjelenő karcsú, akár szebben is könnyen hordozható kötetben összesen harminckilenc új költeménye kapott helyet. Ezek közös motívuma (ahogy Balázs Tibor fülszövege is utal rá) az identitáskeresés, a minden bajt, gyengeséget, vágyat vállaló, megrendítően őszinte önfelvállalás, a gyakran álomszerű árnyalatokba átcsúszó képi világ. Klasszikus hangulatú verseiben rendre van valamiféle misztérium, a rideg valóságnál valami több, más ígérete, némi melankolikus romantika: "Ha majd megpihenni térek,/ S elhagy minden erőm,/ Legyen egy szép tulipános,/ Gyönyörű szemfedőm.// Tölgy és bársony közt majd fekszek,/ Rámég majd szemfedőm,/ Hópelyhek közt lopva lépek,/ Szép tulipán mezőn." (Tulipántenger). A misztikus költészet e feltörekvő tehetsége megérdemli a költészetkedvelő olvasók figyelmét.

"www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Bővebb ismertető: itt

A könyv teljes költsége évek óta jótékony célra fordítódik

Üzenet a távolból - Kellár F. János Immánuel

Üzenet a távolból - Kellár F. János Immánuel

„Írónak nevezem, költőként nem merem magamat illetni. Ez így is van rendjén, hisz egy író képes megálmodni a jövőt, leírni a csodát. A költő viszont látja is a jövőt, s éli is a csodát. A verseim olykor szabadok, egyediek, lüktetve törik át a szabályokat. Megjártam a sorokon keresztül mélységeket és magasságokat, ültem néma csendben és merültem alá a zakatoló robajban.

Ezen válogatás egyfelől teljes, másfelől csonka. Elképzelt kötetemnek a gerincét egy harc tette ki egykoron, melyet én folytattam az Idővel, mint szakrális nagyúrral. Ám ahogy ő telt, megkopott sok minden, maga a képzelt gerinc és talán maga a küzdelem is. Ez se nem jó, se nem rossz. Sok verset magamnak tartottam meg, tán hogy legyen fegyver kezemben, és talán hogy e papírköteg inkább időtlenséget adjon az olvasónak, ne pedig időt lopjon tőle.”

"www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Bővebb ismertető: itt

A könyv teljes költsége évek óta jótékony célra fordítódik

Mesepszichológia 2.: ne hagyd, hogy a szürke felnõttlét bedaráljon!

Mesepszichológia 2.: ne hagyd, hogy a szürke felnõttlét bedaráljon!

Sok felnõttnek már nem igen sikerül kizökkennie az állandó fásultságából - és gyakran a gyereknek is csak ezt a "megoldási" mintát mutatjuk: a beletörõdést. Kádár Annamária új könyvérõl.

 

Bővebb ismertető: itt

 
 

Csák Gyöngyi - Mágnesvihar

Csák Gyöngyi - Mágnesvihar

Versei, novellái, drámái számos folyóiratban jelentek meg, többek közt a Parnasszus, a Műhely, az Árgus, a NapSziget, a Palócföld, a PoLíSz, a Dunatükör, a Duna-Part, az Ezredvég lapjain. Az interneten is egyre gyakrabban találkozhatunk írásaival. A Mágnesvihar Csák Gyöngyi hetedik verseskötete. Nem "míves, veretes kötészet" az övé, inkább halk szavú, női líra. Főként rövid, szinte sóhajtásnyi költemények, egy-egy helyzet, látvány, egy-egy lelki rezdülés. Tájrajzai, évszak-atmoszféra érzelmei emberséges filozófiájának rajzolatai.

Közösségi oldala

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő zseniálisan megihletett hősei, Piszkos Fred a kapitány és bandája szerzői joga lejárt 2014. jan. elsején. Az ütős klasszikusokat nálunk is le lehet tölteni.

Az eseményről az index is beszámolt.

 

Legfrissebb anyagok

Tolsztolj - A tanult fiú
A tanult fiú mese A fiú hazaérkezett a városból a faluba, az apjához. Szólt az apja: - Ma szénagyűjtés lesz, fogd azt a gereblyét s menjünk, segítesz majd nekem. - De a fiúnak semmi kedve sem volt a munká-hoz s ezt felelte erre: - Én sok tudományt tanultam, s minden falusi szót elfelejtettem aközben. Mi az a gereblye?De ahogy ment az udvaron, rálépett egy gereblyére s az...
2019-06-16
Lev Nyikolajevics...
Tovább is van mondjam még?
Babits Mihály - Téli képzetek
Téli képzetek! A táj fehérbe öltözöttbefútta a havas tél;felhő alatt és hó közöttmagában áll a kastély.Dinom-dánom, dáridomhosszu téli estesenki sem jön az utonmert a hó beeste. De drótfonálon száll a hírés búg a nyurga póznavalaki nyög, valaki sír,s sok messze cső golyóz ma.Nellem-nollom, únalomlanyha téli tábor,csikasz ordít a havontorkaszakadtából. De...
2019-06-14
Babits Mihály
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - Korán jöttem ide
Ady Endre - Korán jöttem ide   Későn jött az az asszony,Aki néz, akit áldokÉs ez a Puszta megöl,Hol hasztalan kiáltok. Óh, ez a nagy sivatag,Óh, ez a magyar Puszta,Szárnyaimat már hányszorSározta, verte, húzta. Ténfergek s már az sincsen,Ami könnyre fakasszon:Korán jöttem én ideS későn jött az az asszony. {loadposition szalag}
2019-06-13
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Image
Titi Hajnalka - Mindenki fája
Titi Hajnalka - Mindenki fája Egyszer volt, hol nem volt, amott a falu végén, volt egyszer egy fa, amely olyan magasra nőtt, hogy belehetett látni róla az egész környéket. Ezért aztán nagyon népszerű lett az állatok körében: mindenki magának akarta.Fakopáncs Kornél a legfelső ágat foglalta el, ott kopogtatta a fa törzsét, közben pedig ezt motyogta:   - Enyém a fa!...
2019-06-12
Titi Hajnalka
Tovább is van mondjam még?
Image
Ezeregy éjszaka - Csirkefogó és a tökfilkó
Csirkefogó és a tökfilkó Egy tökfilkó szamarat vezetett maga után kötőféken. Két tolvaj meglátta, és az egyik odaszólt cimborájának: „Én ezt a szamarat elveszem tőle.” - „Hogy bírod elvenni?” - „Gyere velem és meglátod.” A cimbora vele ment, a csirkefogó pedig odaosont a szamárhoz, levette fejéről a kötőféket, a maga nyakába akasztotta, a szamarat...
2019-06-11
Az ezeregyéjszaka meséi
Tovább is van mondjam még?
József Attila - Hozzá
József Attila: Hozzá Arany hajad, mint a nap sugáraVet fénykévét ruhácskád fodrára.Reng ruhádban a karcsú termeted:Rózsaszálon a gyémánt permeteg. Szemed a mély tenger csillogása,Égen földön nincs, nem akad mása.Ha engem látsz, lecsukod csendesen,Sugaráért od’adnám életem! Lelked nyájas holdsugár az éjben,Ringatózik mély tenger ölében.Óh! előlem felhők...
2019-06-09
József Attila...
Tovább is van mondjam még?
Image
Petőfi Sándor - Az őrágyhoz
Az őrágyhoz Égig emeljen bár a játszi szerencse kegyelme,És legyen első rang rangom az isten után;S bár csak azért szűljön két India kincset özönnel,Hogy büszkén ajakam mondani tudja: enyém!Durva faalkotmány! emléked nem leszen irtvaSzűmből s akkoron is hajlik öledbe fejem;Hisz te az inségnek mikor éje boronga körűlem,S hervasztott a bú: balzsamos enyhet adál.Enyhet...
2019-06-07
Petőfi Sándor
Tovább is van mondjam még?
Tolsztolj - A tanult fiú
A tanult fiú mese A fiú hazaérkezett a városból a faluba, az apjához. Szólt az apja: - Ma szénagyűjtés lesz, fogd azt a gereblyét s menjünk, segítesz majd nekem. - De a fiúnak semmi kedve sem volt a munká-hoz s ezt felelte erre: - Én sok tudományt tanultam, s minden falusi szót elfelejtettem aközben. Mi az a gereblye?De ahogy ment az udvaron, rálépett egy gereblyére s az megcsapta a homlokát. Akkor már rájött, hogy mi az a gereblye, homlokához kapott s így fakadt ki: - Micsoda tökfilkó hagyta itt ezt a gereblyét? {loadposition szalag}
Babits Mihály - Téli képzetek
Téli képzetek! A táj fehérbe öltözöttbefútta a havas tél;felhő alatt és hó közöttmagában áll a kastély.Dinom-dánom, dáridomhosszu téli estesenki sem jön az utonmert a hó beeste. De drótfonálon száll a hírés búg a nyurga póznavalaki nyög, valaki sír,s sok messze cső golyóz ma.Nellem-nollom, únalomlanyha téli tábor,csikasz ordít a havontorkaszakadtából. De Afrikában semmi hó,dobol a sűrü zápors a sarkvidéki eszkimónem fogy az éjszakából.Diri-dingi-dingaló,ez a könyvek éve:tárva szép a kandaló,könyv pedig betéve. Most kerget népet a hidega sima városutcán;most fájva zsong a vén idegs repül a szél a pusztán.Dinom-dánom, dáridom,mostan áll a farsangzeng a szél a várhidon,zeng a várban karhang. A hó esik, fehér a síkbefútta a havas tél,s ha szél keféli hómezét,minden ház messze kastély.Tam, tam, tam, tam, tam, tamdá,únalomnak ágya:kályha mellett ábránddáfagy az ember vágya. 1908 {loadposition szalag}
Ady Endre - Korán jöttem ide
Ady Endre - Korán jöttem ide   Későn jött az az asszony,Aki néz, akit áldokÉs ez a Puszta megöl,Hol hasztalan kiáltok. Óh, ez a nagy sivatag,Óh, ez a magyar Puszta,Szárnyaimat már hányszorSározta, verte, húzta. Ténfergek s már az sincsen,Ami könnyre fakasszon:Korán jöttem én ideS későn jött az az asszony. {loadposition szalag}
Titi Hajnalka - Mindenki fája
Titi Hajnalka - Mindenki fája Egyszer volt, hol nem volt, amott a falu végén, volt egyszer egy fa, amely olyan magasra nőtt, hogy belehetett látni róla az egész környéket. Ezért aztán nagyon népszerű lett az állatok körében: mindenki magának akarta.Fakopáncs Kornél a legfelső ágat foglalta el, ott kopogtatta a fa törzsét, közben pedig ezt motyogta:   - Enyém a fa! Enyém a fa! Én vagyok a fa doktora! Mivel ő volt az, aki óvta a fa egészségét, úgy érezte őt illeti leginkább a tulajdonjog. Ezzel aztán Kígyó Karcsi sem értett egyet, el nem eresztette volna a másik oldal felső ágát.- Lehet te vagy a doktor- mondta, - de legalább vannak lábaid, és szárnyaid. Nekem még ez sincs, hogyan látnék messzire? Nagyobb szükségem van erre a fára, mint bárkinek!De a többiek ezt sem tartották jogosnak. - Ez a fa a virágaival idecsalogat sok apró bogarat- mondta Kaméleon Ella.- A legfinomabb falatokhoz, csak itt tudok hozzá jutni! Ráadásul olyan szépen hozzá igazodik a bőröm színe! Szükségem van erre a fára!- Még, hogy nektek van szükségetek rá!- szólalt meg most Bagoly Balázs- Ahhoz, hogy eredményesen vadászni tudjak, kell nekem ez a magasság. A létfenntartásom múlik ezen! Innen beláthatom az egész környéket!- Minek zajongtok itt?- bújt elő a fa odújából Mókus Pista- Hajnal óta veszekedtek! Az asszonnyal nyugalmat szeretnénk! Nekünk ez az otthonunk! Ez az odú. És mivel az odú a fához tartozik, minket illet a tulajdonjog!- Ilyen alapon engem is illet- szólalt meg most a fészekben ülő madárka. - A fészkem a fához tartozik, s mivel ez az otthonom, a tulajdonjog az enyém!Megérkezett Katica is. Hosszú repülés után itt akart megpihenni. De a nagy vitában, még pihenni sem lehetett:- Mi ez a hangoskodás?- nézett szemrehányóan az állatokra. Én szeretem ezt a fát, és hangya barátom is. Miért korlátoznánk bárkit is, ha épp szeret itt tartózkodni? Miért ne lehetne ez a fa mindenki fája?- Milyen igaz!- mondogatták az állatok- Ha mindenki fája lesz, véget ér a vita, és újra békesség lesz közöttük. Mégis csak jobb békességben élni...Mivel Mókus Pisti még mindig magáénak érezte a fát, úgy gondolta neki kell hát kijelentenie: - Legyen mától ez a fa mindenki fája! Úgy is lett. Attól a naptól kezdve, a faluvégi magas fa mindenki fája lett. Az állatok többé nem vitatkoztak, mert hiszen mindenkinek jutott hely bőven...
Ezeregy éjszaka - Csirkefogó és a tökfilkó
Csirkefogó és a tökfilkó Egy tökfilkó szamarat vezetett maga után kötőféken. Két tolvaj meglátta, és az egyik odaszólt cimborájának: „Én ezt a szamarat elveszem tőle.” - „Hogy bírod elvenni?” - „Gyere velem és meglátod.” A cimbora vele ment, a csirkefogó pedig odaosont a szamárhoz, levette fejéről a kötőféket, a maga nyakába akasztotta, a szamarat társára bízta, és a tökfilkó után baktatott. Amikor cimborája eltűnt a szamárral, megállt. A tökfilkó ráncigálta, de ő meg se moccant, úgyhogy az hátrafordult, és mikor a szamár helyett egy embert látott, kötőfékkel a nyakán, megkérdezte:„Ki vagy te?” A gazfickó így felelt: „Én a te szamarad vagyok; csodálatos az én történetem: volt egy anyám, erényes öreg nő; egyszer részegen jöttem haza. Ő csak ennyit mondott: »Édes fiam, bár éreznél bűnbánatot Alláh előtt - magasztaltassék a neve! - a te nagy bűnöd miatt!« De én fogtam egy botot és elvertem. Ekkor átkot mondott fejemre, és íme: Alláh - magasztal- tassék a neve! - szamárrá változtatott, és a te birtokodba juttatott a mai napig. Ma, úgy látszik, eszébe jutottam anyámnak, imádkozott értem, és Alláh visszaadta előbbi alakomat.” A tökfilkó felkiáltott: „Nincs másutt erő és nincs hatalom, csak a magasztos és fenséges Alláh kezében! Alláhra kérlek, testvérem, bocsásd meg nekem, amit ellened elkövettem, hogy nyargaltam rajtad, és egyéb munkát végeztettem veled.” Ezzel útjára engedte a csirkefogót, ő maga pedig hazament, az ijedelemtől és a szomorúságtól egészen kábultan. Felesége megkérdezte: „Mért vagy olyan levert, és hol van a szamár?” Ekkor elmondott mindent a feleségének, aki felkiáltott: „Jaj, hogy megver majd érte Alláh - magasztaltassék a neve! -, hogyan is dolgoztathattuk annyi időn át Ádámnak egy fiát!” És szorgalmasan osztogatta az alamizsnát, és buzgón imádkozott Alláhhoz bocsánatért. Férje pedig hosszú időn át munka nélkül maradt. Végre a felesége rászólt: „Meddig fogsz még itthon lebzselni dolog nélkül? Menj a piacra, végy egy szamarat, hogy dolgozhass vele.” Az ember kiment a piacra, hát az eladásra kínált állatok közt meglátta a régi szamarát. Mikor felismerte, odament hozzá, és ezt súgta a fülébe: „Jaj neked, te szerencsétlen! Megint berúgtál, és megütötted anyádat! Alláhra, én többet meg nem veszlek!” Ezzel...
József Attila - Hozzá
József Attila: Hozzá Arany hajad, mint a nap sugáraVet fénykévét ruhácskád fodrára.Reng ruhádban a karcsú termeted:Rózsaszálon a gyémánt permeteg. Szemed a mély tenger csillogása,Égen földön nincs, nem akad mása.Ha engem látsz, lecsukod csendesen,Sugaráért od’adnám életem! Lelked nyájas holdsugár az éjben,Ringatózik mély tenger ölében.Óh! előlem felhők takarják el!S ha várok rá... eltünik - a nap kel. Szíved? Óh! a szíved nem találom,Ez az én bús, szomorú halálom.Széttörnélek! - de kezemen bilincs:Meghalok érted, mert szíved az nincs. 1921. ápr. 10. {loadposition szalag}
Petőfi Sándor - Az őrágyhoz
Az őrágyhoz Égig emeljen bár a játszi szerencse kegyelme,És legyen első rang rangom az isten után;S bár csak azért szűljön két India kincset özönnel,Hogy büszkén ajakam mondani tudja: enyém!Durva faalkotmány! emléked nem leszen irtvaSzűmből s akkoron is hajlik öledbe fejem;Hisz te az inségnek mikor éje boronga körűlem,S hervasztott a bú: balzsamos enyhet adál.Enyhet adál! az ölő vad kínok örömtelen ifjaLeggyönyörűbb álmit kebleden álmodozá. 1840. {loadposition szalag}  

Magazin előfizetés