Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb meséink, iratkozz fel értesítésünkre!

Olvasd el a Használati feltételeket

A popfesztivál, ahogy azt nem csak képzeltük

Ez a kötet a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról című mű részletes és illusztrált feltárása. Abba a bohém és szertelen világba kalauzolja el az olvasót, amelyet Déry Tibor nem győzött szimbólumokkal betakarni. De nem azért, hogy elfedje, hanem hogy felöltöztesse és megmutassa.
A különböző fejezetek a karakterek mélyelemzése és a valóság fikcióval való összevetése mellett azt is taglalják, hogy mely társadalmi rendszerek alkotják azt az óriási káoszérzést, amit a fesztivál keretez. A rajzok kiválóan hangsúlyozzák a metaforákat és a pszichedeliát.
A szerző átfogóan ismerteti a remekmű színpadi változatát, régi és mai vonatkozásait, fogadtatását. Így válik ez a könyv az irodalom, a történelem, a zene és a színház csodálatos elegyévé.

A könyv itt vásárolható meg.

Szúnyog Szabi - Egri László mesekönyve

 Szúnyog Szabi egy barátságos kis szúnyog, aki Ingamocsár mentén éldegél párjával, Bettivel. Gyakran keresi a kalandokat. Szeret röpködni, horgászni, nagyokat pihenni, új dolgokat megismerni és Betti kedvében járni. Szabi örök álmodozó, aki tele van tervekkel, vágyakkal. Ezek megvalósítása érdekében nem fél a tettek mezejére szállni. Szabi élete folytonos tanulás. Ez a könyvecske Szúnyog Szabi történeteit meséli el verses történetek formájában. Emellett több olyan ábrát is tartalmaz, melyek csak arra várnak, hogy kis gazdájuk megszínesítse őket. Ha van kedved a versek mellett található kérdésekre is válaszolhatsz. Szúnyog Szabi örömmel venné a segítséged!

Itt kapható

Czmerk-Prisztács Edit - Mindentudó illemtudó

Czmerk-Prisztács Edit - Mindentudó illemtudó

Sokszor szigorúan szólunk gyermekeinkre, vagy számonkérőn próbáljuk a kisebbeket helyes viselkedésre bírni, pedig néha mi magunk is elbizonytalanodunk, ha a társas érintkezésről van szó.

Czmerk-Prisztács Edit könyve igazi segítség az alapvető illemszabályok elsajátításához. 
Kedves történetekbe ágyazva, ismert gyerekdalokra építve, mesélve, énekelve, a szabálytanulás kellemetlen érzése nélkül mutatja be a jólneveltség, udvariasság alappilléreit. 
A szerző csokorba szedte a mindennapi tevékenységeket: hogyan viselkedünk vendégségben, játszótéren, étteremben, vagy akár az orvosi rendelőben. 
Ez a könyv egyaránt szól gyermekeknek, szülőknek, és arra bátorít, hogy ne féljünk illedelmesnek lenni - inkább merjünk azzá válni.

Itt kapható

Sás Károly, Sás Ildikó - Csillaghúr és barátai - 1. rész

Sás Károly, Sás Ildikó - Csillaghúr és barátai - 1. rész

SÁS KÁROLY MAGÁNKIADÁS, 2013

48 oldal

Kötés: kemény kötés

ISBN: 9789630876179

Csillaghúr, a kedves kis viráglány, útra kel barátaival, hogy megismerkedjen az erdővel, mezővel és annak lakóival.

Itt kapható

Vándorlásaim - Kellár F. János Immánuel

Vándorlásaim - Kellár F. János Immánuel

A novelláskötetem 2007-ben jelent meg, december 14.-én volt a könyvbemutatóm a Pest Megyei Könyvtár olvasótermében.

Alkotásom országszerte mindenütt megtalálható (könyvesboltok és könyvtárak), megrendelhető kiadómtól (www.accordiakiado.hu) személyesen tőlem, de számos internetes áruház kínálatában is fellelhető. Novelláimmal megjelentem rendezvényeken, antológiai összegzésekben, publikálok újságokban. Részt vettem az Ünnepi Könyvhéten, helyi televíziós műsorban, író-olvasó találkozón.

 

"www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Bővebb ismertető: itt

A könyv teljes költsége évek óta jótékony célra fordítódik

Itt vagyok - Kellár F. János Immánuel

Itt vagyok - Kellár F. János Immánuel

Noha első szerzői próbálkozásait novellistaként tette, most már második verseskötetet jelenik meg Kellár F. János Immánuelnek, aki ifjú kora ellenére (nem csak) a szentendrei kulturális élet egyik meghatározó alakja, s nem mellesleg immár gyakorlott poéta. A most megjelenő karcsú, akár szebben is könnyen hordozható kötetben összesen harminckilenc új költeménye kapott helyet. Ezek közös motívuma (ahogy Balázs Tibor fülszövege is utal rá) az identitáskeresés, a minden bajt, gyengeséget, vágyat vállaló, megrendítően őszinte önfelvállalás, a gyakran álomszerű árnyalatokba átcsúszó képi világ. Klasszikus hangulatú verseiben rendre van valamiféle misztérium, a rideg valóságnál valami több, más ígérete, némi melankolikus romantika: "Ha majd megpihenni térek,/ S elhagy minden erőm,/ Legyen egy szép tulipános,/ Gyönyörű szemfedőm.// Tölgy és bársony közt majd fekszek,/ Rámég majd szemfedőm,/ Hópelyhek közt lopva lépek,/ Szép tulipán mezőn." (Tulipántenger). A misztikus költészet e feltörekvő tehetsége megérdemli a költészetkedvelő olvasók figyelmét.

"www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Bővebb ismertető: itt

A könyv teljes költsége évek óta jótékony célra fordítódik

Üzenet a távolból - Kellár F. János Immánuel

Üzenet a távolból - Kellár F. János Immánuel

„Írónak nevezem, költőként nem merem magamat illetni. Ez így is van rendjén, hisz egy író képes megálmodni a jövőt, leírni a csodát. A költő viszont látja is a jövőt, s éli is a csodát. A verseim olykor szabadok, egyediek, lüktetve törik át a szabályokat. Megjártam a sorokon keresztül mélységeket és magasságokat, ültem néma csendben és merültem alá a zakatoló robajban.

Ezen válogatás egyfelől teljes, másfelől csonka. Elképzelt kötetemnek a gerincét egy harc tette ki egykoron, melyet én folytattam az Idővel, mint szakrális nagyúrral. Ám ahogy ő telt, megkopott sok minden, maga a képzelt gerinc és talán maga a küzdelem is. Ez se nem jó, se nem rossz. Sok verset magamnak tartottam meg, tán hogy legyen fegyver kezemben, és talán hogy e papírköteg inkább időtlenséget adjon az olvasónak, ne pedig időt lopjon tőle.”

"www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Bővebb ismertető: itt

A könyv teljes költsége évek óta jótékony célra fordítódik

Mesepszichológia 2.: ne hagyd, hogy a szürke felnõttlét bedaráljon!

Mesepszichológia 2.: ne hagyd, hogy a szürke felnõttlét bedaráljon!

Sok felnõttnek már nem igen sikerül kizökkennie az állandó fásultságából - és gyakran a gyereknek is csak ezt a "megoldási" mintát mutatjuk: a beletörõdést. Kádár Annamária új könyvérõl.

 

Bővebb ismertető: itt

 
 

Csák Gyöngyi - Mágnesvihar

Csák Gyöngyi - Mágnesvihar

Versei, novellái, drámái számos folyóiratban jelentek meg, többek közt a Parnasszus, a Műhely, az Árgus, a NapSziget, a Palócföld, a PoLíSz, a Dunatükör, a Duna-Part, az Ezredvég lapjain. Az interneten is egyre gyakrabban találkozhatunk írásaival. A Mágnesvihar Csák Gyöngyi hetedik verseskötete. Nem "míves, veretes kötészet" az övé, inkább halk szavú, női líra. Főként rövid, szinte sóhajtásnyi költemények, egy-egy helyzet, látvány, egy-egy lelki rezdülés. Tájrajzai, évszak-atmoszféra érzelmei emberséges filozófiájának rajzolatai.

Közösségi oldala

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő zseniálisan megihletett hősei, Piszkos Fred a kapitány és bandája szerzői joga lejárt 2014. jan. elsején. Az ütős klasszikusokat nálunk is le lehet tölteni.

Az eseményről az index is beszámolt.

 

Legfrissebb anyagok

Mátyás király - Mátyás király és a szószaporító
Mátyás király - Mátyás király és a szószaporító Egyszer Mátyás király udvarába vetődött egy idegen. Azzal dicsekedett, hogy ő, bármilyen kis dologról, hosszasan tud beszélni. Felajánlotta Mátyás királynak a szolgálatát, s azt, hogy az ékesszólás tudományára szívesen megtanítja. Mátyás király a kíséretéhez fordult, s így szólt magyarul, mely nyelven az...
2018-12-13
Mátyás királyról -...
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - Várnak reánk délen
Ady Endre - Várnak reánk délen   Sikongnak a meleg szelekMessze Délen, messze Délen,Várnak reánk, várnak reánkValahol egy tengerszélen. Ott hallgattuk valamikorLármáját nagy, kék vizeknek.Nem hallunk mi, nem hallunk miSoha szebbet, soha szebbet. Bárka áll a kék vizen most,Útra indul talán már ma,Ha lekésünk, ha lekésünk,Sohse tér meg az a bárka. Sikongnak a...
2018-12-12
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - Léda Párisba készül
Ady Endre - Léda Párisba készül   Van valakim, aki Minden,Aki elhagy, aki itthagy:Páris, Páris, állj elébe,Térítsd vissza, ha lehet. Állj elébe s mondd meg néki,Hogy én fiad vagyok, Páris,Elűzötten, száműzötten,Messze tőled. De fiad. Mondd meg néki, hogy te küldtedMagad helyett bús fiadnak,Kis szerelmét az életnekNe vegye még tőlem el. Élni, élni, be jó...
2018-12-12
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Benedek Elek - A SÓ
A SÓ Volt egyszer egy öreg király s annak három szép leánya. A fél lába már a koporsóban volt a királynak, szerette volna mind a három leányát férjhez adni. Hiszen ez nem is lett volna nehéz, mert három országa volt, mind a három leányára jutott hát egy-egy ország. Hanem amiképpen nincs három egyforma alma, azonképp a három ország sem volt egyforma. Azt mondta hát...
2018-12-11
Benedek Elek -...
Tovább is van mondjam még?
Román mese - A VIZEK TÜNDÉRE
A VIZEK TÜNDÉRE Abban az időben, mikor ama nehéz jobbágyvilág volt, az urasági erdő egy kis viskójában éldegélt egy szegény ember. Őkelme volt abban az erdőben az őr. Egyszer az uraság kiment az erdőbe. S úgy rémlett neki, mintha az erdőőr uradalmi engedély nélkül fát adott volna vala-kinek. Emiatt úgy agyba-főbe verte, hogy halva maradt ott. Rítt az erdőőr...
2018-12-10
Román mesék
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - Héja-nász az avaron
Ady Endre - Héja-nász az avaron   Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,Vijjogva, sírva, kergetőzve,Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak,Csattognak az új héja-szárnyak,Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,Valahol az Őszben megállunk,Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk:Egymás husába...
2018-12-09
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Image
Móra Ferenc - TAMÁS ÚR MAGA MARAD
 TAMÁS ÚR MAGA MARAD Hat esztendeig élt még Malajdoki Gáspár a hazaszabadulás után, és halálos holtáig nem tudta meg, hogy két fia közül az halt meg, akit jobban szeretett. Meg nem mondta neki senki, magától meg nem vehette észre. Ki volt adva a parancsolat, hogy Matykót most már mindenki Petykónak szólítsa, s nemcsak a neve változott meg, hanem ő maga is. Engedelmes...
2018-12-08
Móra Ferenc - (1879 -...
Tovább is van mondjam még?
Mátyás király - Mátyás király és a szószaporító
Mátyás király - Mátyás király és a szószaporító Egyszer Mátyás király udvarába vetődött egy idegen. Azzal dicsekedett, hogy ő, bármilyen kis dologról, hosszasan tud beszélni. Felajánlotta Mátyás királynak a szolgálatát, s azt, hogy az ékesszólás tudományára szívesen megtanítja. Mátyás király a kíséretéhez fordult, s így szólt magyarul, mely nyelven az idegen nem értett:- Még csizmadiában se szerettem, ha kis lábra nagy csizmát varr!Ezzel kiadta az útját a szószátyár idegennek. {loadposition szalag}  
Ady Endre - Várnak reánk délen
Ady Endre - Várnak reánk délen   Sikongnak a meleg szelekMessze Délen, messze Délen,Várnak reánk, várnak reánkValahol egy tengerszélen. Ott hallgattuk valamikorLármáját nagy, kék vizeknek.Nem hallunk mi, nem hallunk miSoha szebbet, soha szebbet. Bárka áll a kék vizen most,Útra indul talán már ma,Ha lekésünk, ha lekésünk,Sohse tér meg az a bárka. Sikongnak a meleg szelek.Kék tengernek kék vizébenÜresen úszik a hajónkMessze Délen, messze Délen. {loadposition szalag}
Ady Endre - Léda Párisba készül
Ady Endre - Léda Párisba készül   Van valakim, aki Minden,Aki elhagy, aki itthagy:Páris, Páris, állj elébe,Térítsd vissza, ha lehet. Állj elébe s mondd meg néki,Hogy én fiad vagyok, Páris,Elűzötten, száműzötten,Messze tőled. De fiad. Mondd meg néki, hogy te küldtedMagad helyett bús fiadnak,Kis szerelmét az életnekNe vegye még tőlem el. Élni, élni, be jó volna,Ámulni még. Páris, Páris,Üzend meg a leányodnak:Hogyha elmegy, meghalok. {loadposition szalag}
Benedek Elek - A SÓ
A SÓ Volt egyszer egy öreg király s annak három szép leánya. A fél lába már a koporsóban volt a királynak, szerette volna mind a három leányát férjhez adni. Hiszen ez nem is lett volna nehéz, mert három országa volt, mind a három leányára jutott hát egy-egy ország. Hanem amiképpen nincs három egyforma alma, azonképp a három ország sem volt egyforma. Azt mondta hát egyszer a király a leányainak, hogy annak adja a legszebbik országát, amelyik őt legjobban szereti.Sorba kérdezte a leányokat, kezdette a legidősebbiken:- Felelj nekem, édes leányom, hogy szeretsz engem?- Mint a galamb a tiszta búzát - mondta a leány,- Hát te, édes leányom? - kérdezte a középsőt.- Én úgy, édesapám, mint forró nyárban a szellőt.- No, most téged kérdezlek - fordult a legkisebbikhez -, mondjad, hogy szeretsz?- Úgy, édesapám, ahogy az emberek a sót! - felelte a kicsi királykisasszony.- Mit beszélsz, te haszontalan lélek! - förmedt rá a király. - Kitakarodj az udvaromból, de még az országomból is! Ne is lássalak, ha csak ennyire szeretsz!Hiába sírt, könyörgött a királykisasszony, hiába magyarázta, hogy az emberek így meg úgy szeretik a sót - nem volt kegyelem: világgá kellett hogy menjen a kicsi királykisasszony.Elindult keserves sírás közt a kicsi királykisasszony, s betévedt egy rengeteg erdőbe. Onnan nem is tudott kivergődni, szállást vert egy odvas fában, s ki-kijárt az erdőbe, szedett epret, málnát, szedret, mogyorót, s amit csak talált, úgy éldegélt egymagában.Egyszer, mikor már egy esztendő is eltelt volt, arra vetődött a szomszéd királyfi, s ez megpillantotta a királykisasszonyt a málnabokrok közt. De a királykisasszony is észrevette a királyfit, s nagy ijedten beszaladt a fa odvába.Utána megy a királyfi, s beszól:- Ki van itt?A királykisasszony meghúzódott az odúban, reszketett, mint a nyárfalevél, s egy szó nem sok, annyit sem szólt. Újra kérdi a királyfi:- Hé! ki van itt? Ember-e vagy ördög? Ha ember, jöjjön ki, ha ördög, menjen a pokol fenekére!A királykisasszony most sem mert szólni.Harmadszor is kérdi a királyfi:- Hé! ki van itt? Szóljon, ember-e vagy ördög, mert mindjárt belövök!De már erre megijedt szörnyen a királykisasszony, s kibújt a fa odvából nagy szipogva-szepegve. Rongyos, piszkos volt a ruhája, szégyellte magát erősen, s keserves könnyhullatás közt mondta el a királyfinak, hogy ki s mi ő....
Román mese - A VIZEK TÜNDÉRE
A VIZEK TÜNDÉRE Abban az időben, mikor ama nehéz jobbágyvilág volt, az urasági erdő egy kis viskójában éldegélt egy szegény ember. Őkelme volt abban az erdőben az őr. Egyszer az uraság kiment az erdőbe. S úgy rémlett neki, mintha az erdőőr uradalmi engedély nélkül fát adott volna vala-kinek. Emiatt úgy agyba-főbe verte, hogy halva maradt ott. Rítt az erdőőr felesége, meg a három-négy év körüli fiacskája, s kérlelte az uraságot, hogy ne verje tovább a szegény embert, hiszen nemhogy fát, de még gallyat sem adott az senkinek sem az uraság parancsa nélkül. Hanem az úr nem akart hinni neki. Miután halálba verte az erdőőrt, nekiesett a feleségének is, és addig ütötte, amíg az is holtan terült el. A gyermekecskét elkergette az erdőből, s azt mondta neki:- Takarodj innen, menj, ahová látsz. Tartsd el magad, ahogy tudod. Majd ha nagyra nőttél, jöjj hozzám, s szolgáljál az apád helyén.Elment hát a szegény Alexandru – mivelhogy ez volt a neve -, koldulva ment házról házra, faluból faluba, míg csak a Duna mellett egy halászhoz nem érkezett. Nem volt ez a halász, Isten tudja, miféle gazdag ember, csak a halászatból éldegélt. De mivel gyereke nem volt, Alexandrut örökbe fogadta. A halász kunyhójában élt a gyermek, amíg nagyra nőtt, s ő is meg¬tanulta a halászat mesterségét, öreg lett ekkorra már a halász, s nem tudott többé halászni, de Alexandru becsületes gyermek volt, szorgalmas ember lett, s annyit megkeresett, hogy abból ő is, az öregember is s az öregasszony is nyugodtan megélhettek. Úgy adta azonban az Úristen, hogy meghalt a halász is meg a felesége is. S Alexandru egymaga maradt. Most már csak saját magának halászgatott. Azt lehetne hinni, hogy tán varázslat esett, mert mióta az öreg halász elhunyt, majdnem hogy hal nélkül maradt a Duna; megesett, hogy szegény fiú egész nap járt-kelt, s a hálója egy fia halat sem fogott. Kiveti egyszer a hálóját a Dunába, nagy nekikese¬redve, s igen éhesen, de hozzá se ment a hálóhoz másnap délig. Odamegy akkor, s kihúzza a hálót. Nem volt abban semmi más, csak egy márna, de igaz, hogy az nagyon szép volt. No, kézbe veszi, s viszi a kalibába, hogy megtisztítsa s szénen megsüsse, mivel az éhségtől már majdnem elalélt szegény. Hanem, amikor fel akarja hasítani, kicsúszik a márna a kezéből, s amint a földre pottyan, abban a nyomban olyan gyönyörűséges...
Ady Endre - Héja-nász az avaron
Ady Endre - Héja-nász az avaron   Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,Vijjogva, sírva, kergetőzve,Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak,Csattognak az új héja-szárnyak,Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,Valahol az Őszben megállunk,Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk:Egymás husába beletépünkS lehullunk az őszi avaron. {loadposition szalag}
Móra Ferenc - TAMÁS ÚR MAGA MARAD
 TAMÁS ÚR MAGA MARAD Hat esztendeig élt még Malajdoki Gáspár a hazaszabadulás után, és halálos holtáig nem tudta meg, hogy két fia közül az halt meg, akit jobban szeretett. Meg nem mondta neki senki, magától meg nem vehette észre. Ki volt adva a parancsolat, hogy Matykót most már mindenki Petykónak szólítsa, s nemcsak a neve változott meg, hanem ő maga is. Engedelmes lett és szelíd, szorgalmas és szolgálatra kész, mintha csak a szegény jó kis testvére lelke szállta volna meg.Mégis volt abban valami szívszaggató, mikor az apa sokszor úgy emlegette Matykót a füle hallatára, mintha már régen rozmaringgá meg violává változott volna. Reggeltől estig rendesen a nagy karosszékben ült, és maga elé meredt világtalan szemeivel, de néha odaszólított bennünket magához:- Petykó fiam! Dióbél! Gyertek, vezessetek le a kriptához!A nagy kert füves tisztásán volt a Malajdoki-kripta, föléje szomorúfűz borult, márványköveit befutotta a lonc meg a vadrózsa. Gáspár úr szeretett itt óraszámra elüldögélni és suttogni maga elé, és azt Matykónak hallgatni kellett:- Nos, kis Matykó, unod-e már magad odalent a nagy magánosságban? Látod, látod, rossz kis Matykó, ha a haláloddal meg nem szomorítottál volna, a te kis Petykó testvéred se lett volna ilyen szomorú. De az én szomorúságom elragadt őrá is, és most már senki se tud nevetni a mi házunknál.Lassanként még a beszédet is egészen elfelejtette Gáspár úr. Testét-lelkét megviselte a hazáért való raboskodás, és a hatalmas daliából fáradt aggastyán lett. Sokkal törődöttebbnek látszott Tamás úrnál, és közömbössé vált a világ minden dolga iránt. Beszéltünk neki a tanulmánya­inkról, a vizsgáinkról, amiket a városban tettünk le, de azt vettük észre, hogy hallgat is ránk, nem is. Újságoltuk neki, hogy Kossuth Lajos is kiszabadult már, de arra is csak bólintott egyet. Csak akkor sütött ki a régi lelke az arcára, ha reszkető ujjaival végigcirógatta a Matykó arcát, és kereste bennük a Petykó vonásait.- Szép deli férfi lesz az utolsó Malajdokiból - mosolygott ilyenkor boldogan. - Majd mondják is az emberek, hogy ej, de nagy eső lehetett azon a vidéken, ahol ez a Malajdoki Péter termett.Akaratlanul is fölágaskodtam, de aztán le is kushadtam mindjárt. Hiába, ha engem megláttak az emberek, akkor csak azt mondhatják, hogy ejnye, de nagy szárazság lehetett...

Magazin előfizetés