Mesélde
Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb kétnyelvű mesekönyveink iratkozz fel értesítésünkre

captcha 

Szúnyog Szabi - Egri László mesekönyve

 

Szúnyog Szabi - Egri László vereskönyve

Szúnyog Szabi egy barátságos kis szúnyog, aki Ingamocsár mentén éldegél párjával, Bettivel. Gyakran keresi a kalandokat. Szeret röpködni, horgászni, nagyokat pihenni, új dolgokat megismerni és Betti kedvében járni. Szabi örök álmodozó, aki tele van tervekkel, vágyakkal. Ezek megvalósítása érdekében nem fél a tettek mezejére szállni. Szabi élete folytonos tanulás. Ez a könyvecske Szúnyog Szabi történeteit meséli el verses történetek formájában. Emellett több olyan ábrát is tartalmaz, melyek csak arra várnak, hogy kis gazdájuk megszínesítse őket. Ha van kedved a versek mellett található kérdésekre is válaszolhatsz. Szúnyog Szabi örömmel venné a segítséged!

Czmerk-Prisztács Edit - Mindentudó illemtudó

Mindentudó illemtudóSokszor szigorúan szólunk gyermekeinkre, vagy számonkérőn próbáljuk a kisebbeket helyes viselkedésre bírni, pedig néha mi magunk is elbizonytalanodunk, ha a társas érintkezésről van szó.

Czmerk-Prisztács Edit könyve igazi segítség az alapvető illemszabályok elsajátításához. 
Kedves történetekbe ágyazva, ismert gyerekdalokra építve, mesélve, énekelve, a szabálytanulás kellemetlen érzése nélkül mutatja be a jólneveltség, udvariasság alappilléreit. 
A szerző csokorba szedte a mindennapi tevékenységeket: hogyan viselkedünk vendégségben, játszótéren, étteremben, vagy akár az orvosi rendelőben. 
Ez a könyv egyaránt szól gyermekeknek, szülőknek, és arra bátorít, hogy ne féljünk illedelmesnek lenni - inkább merjünk azzá válni. 

Sás Károly, Sás Ildikó - Csillaghúr és barátai - 1. rész

Csillaghúr és barátai - 1. részSÁS KÁROLY MAGÁNKIADÁS, 2013

48 oldal

Kötés: kemény kötés

ISBN: 9789630876179

Csillaghúr, a kedves kis viráglány, útra kel barátaival, hogy megismerkedjen az erdővel, mezővel és annak lakóival.

Vándorlásaim - Kellár F. János Immánuel

Vándorlásaim - Keller F. János Emmánuel

A novelláskötetem 2007-ben jelent meg, december 14.-én volt a könyvbemutatóm a Pest Megyei Könyvtár olvasótermében.

Alkotásom országszerte mindenütt megtalálható (könyvesboltok és könyvtárak), megrendelhető kiadómtól (www.accordiakiado.hu) személyesen tőlem, de számos internetes áruház kínálatában is fellelhető. Novelláimmal megjelentem rendezvényeken, antológiai összegzésekben, publikálok újságokban. Részt vettem az Ünnepi Könyvhéten, helyi televíziós műsorban, író-olvasó találkozón.

 

"www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Bővebb ismertető: itt

A könyv teljes költsége évek óta jótékony célra fordítódik

Itt vagyok - Kellár F. János Immánuel

Itt vagyok - Kellár F. János Immánuel

Noha első szerzői próbálkozásait novellistaként tette, most már második verseskötetet jelenik meg Kellár F. János Immánuelnek, aki ifjú kora ellenére (nem csak) a szentendrei kulturális élet egyik meghatározó alakja, s nem mellesleg immár gyakorlott poéta. A most megjelenő karcsú, akár szebben is könnyen hordozható kötetben összesen harminckilenc új költeménye kapott helyet. Ezek közös motívuma (ahogy Balázs Tibor fülszövege is utal rá) az identitáskeresés, a minden bajt, gyengeséget, vágyat vállaló, megrendítően őszinte önfelvállalás, a gyakran álomszerű árnyalatokba átcsúszó képi világ. Klasszikus hangulatú verseiben rendre van valamiféle misztérium, a rideg valóságnál valami több, más ígérete, némi melankolikus romantika: "Ha majd megpihenni térek,/ S elhagy minden erőm,/ Legyen egy szép tulipános,/ Gyönyörű szemfedőm.// Tölgy és bársony közt majd fekszek,/ Rámég majd szemfedőm,/ Hópelyhek közt lopva lépek,/ Szép tulipán mezőn." (Tulipántenger). A misztikus költészet e feltörekvő tehetsége megérdemli a költészetkedvelő olvasók figyelmét.

"www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Bővebb ismertető: itt

A könyv teljes költsége évek óta jótékony célra fordítódik

Üzenet a távolból - Kellár F. János Immánuel

Kellár F. János Immánuel - Üzenet a távolból

„Írónak nevezem, költőként nem merem magamat illetni. Ez így is van rendjén, hisz egy író képes megálmodni a jövőt, leírni a csodát. A költő viszont látja is a jövőt, s éli is a csodát. A verseim olykor szabadok, egyediek, lüktetve törik át a szabályokat. Megjártam a sorokon keresztül mélységeket és magasságokat, ültem néma csendben és merültem alá a zakatoló robajban.
Ezen válogatás egyfelől teljes, másfelől csonka. Elképzelt kötetemnek a gerincét egy harc tette ki egykoron, melyet én folytattam az Idővel, mint szakrális nagyúrral. Ám ahogy ő telt, megkopott sok minden, maga a képzelt gerinc és talán maga a küzdelem is. Ez se nem jó, se nem rossz. Sok verset magamnak tartottam meg, tán hogy legyen fegyver kezemben, és talán hogy e papírköteg inkább időtlenséget adjon az olvasónak, ne pedig időt lopjon tőle.”

"www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Bővebb ismertető: itt

A könyv teljes költsége évek óta jótékony célra fordítódik

Mesepszichológia 2.: ne hagyd, hogy a szürke felnõttlét bedaráljon!

MesepszichológiaSok felnõttnek már nem igen sikerül kizökkennie az állandó fásultságából - és gyakran a gyereknek is csak ezt a "megoldási" mintát mutatjuk: a beletörõdést. Kádár Annamária új könyvérõl.

 

Bővebb ismertető: itt

 
 

Csák Gyöngyi - Mágnesvihar

Csák Gyöngyi - MágnesviharVersei, novellái, drámái számos folyóiratban jelentek meg, többek közt a Parnasszus, a Műhely, az Árgus, a NapSziget, a Palócföld, a PoLíSz, a Dunatükör, a Duna-Part, az Ezredvég lapjain. Az interneten is egyre gyakrabban találkozhatunk írásaival. A Mágnesvihar Csák Gyöngyi hetedik verseskötete. Nem "míves, veretes kötészet" az övé, inkább halk szavú, női líra. Főként rövid, szinte sóhajtásnyi költemények, egy-egy helyzet, látvány, egy-egy lelki rezdülés. Tájrajzai, évszak-atmoszféra érzelmei emberséges filozófiájának rajzolatai.

Közösségi oldala

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő zseniálisan megihletett hősei, Piszkos Fred a kapitány és bandája szerzői joga lejárt 2014. jan. elsején. Az ütős klasszikusokat nálunk is le lehet tölteni.

Az eseményről az index is beszámolt.

 

Reklám

Érdekességek

Az ezeregyéjszaka története

Az ezeregyéjszaka története

Forrás: hodog.hu

Szani ol-Molk: Az Ezeregyéjszaka perzsa kiadásának illusztrációja
(1849 - 1856)

Az Ezeregyéjszaka meséi, a legismertebb arab mesegyűjtemény, amelynek különféle változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. A mesék eredete a kora középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza. A mesefolyam műfaji tekintetben igen-igen változatos: történelmi elbeszélések, szerelmi történetek, tragédiakezdemények, vígjátéki betétek, versek, humoreszkek és muszlim vallásos legendák is vannak köztük.

Bővebben...:

Legfrissebb anyagok

Ady Endre - A vár fehér asszonya
A vár fehér asszonya A lelkem ódon, babonás vár, Mohos, gőgös és elhagyott. (A két szemem, ugye, milyen nagy? És nem ragyog és nem ragyog.) Konganak az elhagyott termek, A bús falakról rámered Két nagy, sötét ablak a völgyre. (Ugye, milyen fáradt szemek?) Örökös itt a lélekjárás, A kripta-illat és a köd, Árnyak suhognak a sötétben S elátkozott had...
2017-10-23
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - Góg és magóg fia vagyok én…
Góg és magóg fia vagyok én… Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait,...
2017-10-23
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - A mi gyermekünk
A mi gyermekünk   Bús szerelmünkből nem fakad Szomorú lényünknek a mása, Másokra száll a gyermekünk, Ki lesz a vígak Messiása, Ki majd miértünk is örül. Ha jönnek az új istenek,Ha jönnek a nem sejtett órák,Valamikor, valamikorKipattannak a tubarózsákS elcsattan hosszú csoda-csók.  Mások lesznek és mink leszünk: Egy napvirág-szemű menyasszony S egy...
2017-10-23
Ady Endre
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - A róka és a tyuk
 A róka és a tyuk Volt egyszer Egy róka, Bement a Tyukólba, Ott üle tyukanyó Betegen, Kérdezi a róka Melegen: - Hogy vagy, ó Tyukanyó? - Sokkal jobban volnék Ugy látom, Ha innet elmennél Barátom. A róka kacagott: - Jó, én elkocogok, Gyógyulj meg, de hamar, Kivánom, Majd akkor eszlek meg! Nem bánom. {loadposition szalag} 
2017-10-23
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Benedek Elek - Vörös királybíró
Vörös királybíró A világhíres Hunyadi János idejében történt, amit most elmondok néktek. Abban az időben annyi volt a török Erdélyországban, mintha a földből nőttek volna ki. Pedig a dicső Hunyadi János az ő vitézeivel ugyancsak pusztította éjjel-nappal, de hiába, hogyha egyet levágtak, száz termett helyébe. A többi közt körülfogták a törökök Kőhalom...
2017-10-23
Benedek Elek -...
Tovább is van mondjam még?
Benedek Elek - Vége jó, minden jó
 Vége jó, minden jó Éjfélt kondított az óra a palotában, szólt a zene, közbe-közbe vidám dalokat énekeltek, Mirkó király is fehér bajusza alatt el-elzümmögött egy-egy dalt, s egyszerre csak nyílt az ajtó, belépett az egyik ajtónálló. - Felséges királyom - jelentette az ajtónálló -, itt van Mézkirály egész kíséretével, bejöhet-e, hogy üdvözölje a...
2017-08-17
Benedek Elek -...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - Vadászkompánia
 Vadászkompánia Furcsa ma az Oroszlán. Lustán néz a Vad után. Játszi kedve derüle, Társak után kerüle.   Megleli a szamarat A rókát még hamarabb, Ez lesz jó kompánia, Igy lesz jó vadásznia!   Nagyot isznak előre Szegény vadak bőrére: Majd a szamár felhajtja, S tőrbe csalja a róka.   I-á, i-á, fujja már, Derék hajtó a szamár. Róka ravasz,...
2017-06-04
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Ady Endre - A vár fehér asszonya
A vár fehér asszonya A lelkem ódon, babonás vár, Mohos, gőgös és elhagyott. (A két szemem, ugye, milyen nagy? És nem ragyog és nem ragyog.) Konganak az elhagyott termek, A bús falakról rámered Két nagy, sötét ablak a völgyre. (Ugye, milyen fáradt szemek?) Örökös itt a lélekjárás, A kripta-illat és a köd, Árnyak suhognak a sötétben S elátkozott had nyöszörög. (Csak néha, titkos éji órán Gyúlnak ki e bús, nagy szemek.) A fehér asszony jár a várban S az ablakokon kinevet. {loadposition szalag}
Ady Endre - Góg és magóg fia vagyok én…
Góg és magóg fia vagyok én… Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar. {loadposition szalag}
Ady Endre - A mi gyermekünk
A mi gyermekünk   Bús szerelmünkből nem fakad Szomorú lényünknek a mása, Másokra száll a gyermekünk, Ki lesz a vígak Messiása, Ki majd miértünk is örül. Ha jönnek az új istenek,Ha jönnek a nem sejtett órák,Valamikor, valamikorKipattannak a tubarózsákS elcsattan hosszú csoda-csók.  Mások lesznek és mink leszünk: Egy napvirág-szemű menyasszony S egy napsugár-lelkű legény. A tubarózsa illatozzon S áldott legyen a mámoruk.  S áldott legyen, ki: te meg én, Ki az övék, kiért mi sírtunk, Kit forró lázunk eldobott, Öleltetőnk, kit sohse bírtunk, Ki másoké: a gyermekünk.  Kit napvirág és napsugár Új igére, új dalra termett, Áldott legyen, ki eljövend, Az idegen, nagyálmú Gyermek, Kit küldtek régi bánatok. {loadposition szalag}    
Móricz Zsigmond - A róka és a tyuk
 A róka és a tyuk Volt egyszer Egy róka, Bement a Tyukólba, Ott üle tyukanyó Betegen, Kérdezi a róka Melegen: - Hogy vagy, ó Tyukanyó? - Sokkal jobban volnék Ugy látom, Ha innet elmennél Barátom. A róka kacagott: - Jó, én elkocogok, Gyógyulj meg, de hamar, Kivánom, Majd akkor eszlek meg! Nem bánom. {loadposition szalag} 
Benedek Elek - Vörös királybíró
Vörös királybíró A világhíres Hunyadi János idejében történt, amit most elmondok néktek. Abban az időben annyi volt a török Erdélyországban, mintha a földből nőttek volna ki. Pedig a dicső Hunyadi János az ő vitézeivel ugyancsak pusztította éjjel-nappal, de hiába, hogyha egyet levágtak, száz termett helyébe. A többi közt körülfogták a törökök Kőhalom várát is. Beüzent a basa a kőhalmi király­bírónak,* hogy ha egy egészvágás szekér* aranyat nem fizetnek: kő kövön nem marad, s még a csecsszopó gyermeknek sem kegyelmez meg. De volt szörnyű nagy ijedség! Csak két ember nem ijedt meg: a királybíró, akit a vörös hajáért vörös királybírónak hívtak, s az ő keze-lába: egy Menenges nevű ember, aki messze földön híres volt az ördöngösségéről. Csudálatos dolgokat művelt ez a Menenges. Ha jókedve kerekedett, tüzet fújt a szájából. Ha vendég­ségekbe hívták, fogta magát, s a vizet borrá változtatta, mikor meg látta, hogy a vendégeknek erősen virágos kedve kerekedett, vízzé változtatta a bort. Hát amint mondám, nagy volt az ijedség, mikor a basa beüzent Kőhalomba, az egészvágás szekér aranyért. Elészedte, kinek mi aranya volt, a ládafiából, de az egész Kőhalomban nem gyűlt össze több egy félvágás* szekérre valónál. Na, most mi lesz? A török basa bizonyosan nem tréfál. De a vörös királybíró nem ijedt meg. Kiment az ő hű keze-lábával a várból, ment egyenesen a basához, s azt mondta: - Sok aranyat kívánsz, vitéz basa. Csak a felét tudjuk megadni. De ha türelemmel leszel, három nap múlva a másik felét is becsületesen megadjuk. - Jól van - mondá a basa -, de addig velem jössz Törökországba. Ha megkapom a másik félvágás szekér aranyat is, visszaeresztlek. A vörös királybíró kihozatta a félvágás szekér aranyat, elbúcsúzott feleségétől, gyermekeitől, el a város népétől, s indult nagy Törökországba, három hónapig tartó nehéz fogságra. Legutoljára az ezermester Menengestől búcsúzott, de ez azt mondta: - Ne búcsúzzék tőlem, nagy jó uram, mert én nem maradok el kigyelmedtől. Megyek kigyel­meddel a nehéz fogságba. Elment a vörös királybíró s vele a keze-lába. Török császár városában záratták toronyba, nagy nehéz fogságra. De eltelt a három hónap, s bizony nem érkezék meg a félvágás szekér arany. Elmúlt a negyedik, el az ötödik...
Benedek Elek - Vége jó, minden jó
 Vége jó, minden jó Éjfélt kondított az óra a palotában, szólt a zene, közbe-közbe vidám dalokat énekeltek, Mirkó király is fehér bajusza alatt el-elzümmögött egy-egy dalt, s egyszerre csak nyílt az ajtó, belépett az egyik ajtónálló. - Felséges királyom - jelentette az ajtónálló -, itt van Mézkirály egész kíséretével, bejöhet-e, hogy üdvözölje a királykisasszonyt? Bezzeg eltűnt most a király jókedve, mert szertelen nagy örömében megfeledkezett arról, hogy Mézkirály is van a világon. - Vezesd be - szólt végre Mirkó király, s intett a jelenvoltaknak, hogy maradjanak csendben; aztán felkelt az asztal mellől, s elébe lépett Mézkirálynak. Hiszen volt mit látni a vendégseregnek, amikor nagy hetykén, kidüllesztett mellel bevonult a bíborba-bársonyba öltözött Mézkirály! Potrohosabb volt, mint valaha, vékony lába csak úgy dülöngött alatta, de úgy látszik, ő igen szépnek találta magát, mert gőgösen nézett el a vendégsereg fölött. Bűbájos dühösen, a királykisasszony pedig mosolyogva nézte Mézkirályt, aki először az öreg királyi pár előtt, azután a királykisasszony előtt hajolt meg, s mézédes hangján mondta, amint következik: - Bocsánatot kérek, felséges királyom és királyném, bocsánatot kérek tőled is, szép király­kisasszony, hogy ilyen késő éjszaka jöttem el üdvözletemmel, de hiszem, nem veszitek zokon tőlem, akinek van némi érdemem, hogy oly nagyra nőtt s olyan szép a csudafa. A királykisasszony meg sem várta, hogy az apja válaszoljon, hozzászaladt, édesen-kedvesen biccentett a fejével, s azt mondta: - Dehogy haragszunk, dehogy haragszunk, kedves Mézkirály, hiszen ez a csudafa hozta meg az én boldogságomat. - Lám, lám, halljátok - mondta a Mézkirály, s büszkén pillantott a vendégseregre -, a királykisasszony is tudja, s tudjátok meg hát ti is mindannyian, hogy nálam nélkül sohasem szabadult volna meg a gonosz Bűbájos körmei közül. De már erre nemcsak a királykisasszony mosolygott, hanem mosolygott az egész vendégsereg. Retek pedig akkorát prüsszentett, hogy rengett a palota belé. Mézkirály azt hitte, hogy örömükben mosolyognak a vendégek meg a királykisasszony is, hogy ilyen derék védője akadt a királykisasszonynak, s folytatta a beszédét, amint következik: - Most is azért siettem ide, szép királykisasszony, nehogy az a gonosz Bűbájos még egyszer...
Móricz Zsigmond - Vadászkompánia
 Vadászkompánia Furcsa ma az Oroszlán. Lustán néz a Vad után. Játszi kedve derüle, Társak után kerüle.   Megleli a szamarat A rókát még hamarabb, Ez lesz jó kompánia, Igy lesz jó vadásznia!   Nagyot isznak előre Szegény vadak bőrére: Majd a szamár felhajtja, S tőrbe csalja a róka.   I-á, i-á, fujja már, Derék hajtó a szamár. Róka ravasz, lesben áll, Az oroszlán csak sétál.   Nagy vigasság, nagy zsákmány, Osztozkodni is kék mán. - Szamár fiam, légy okos, A zsákmányunk oszd el most.   Feltekeri a szamár Az eszit, hogy ossza már! - Az igazság egyféle: Kiki részt kap belőle!   - Bogáncsrágó szamara! Az oroszlán rivala: - Egyet érek én veled? S leteriti a fülest.   Köszörüli a torkát A róka s tart mondókát: - Majd én osztok nagyuram! - Próbáld meg rókafiam.   - Felséges ur, nagy király, Mind a tied, mi itt áll! Téged illet az egész, Másnak ebből semmi rész.   Az oroszlán rettentő: - Hát a tied? hizelgő!... - Veled vadásztam, felség: Az enyém e dicsőség!   Felderül az oroszlán, Megbékélve gurnyaszt mán. Farkat csóvál a róka, Jóra fordult a dóga. {loadposition szalag}