A farkatlan róka.

Egy róka kóborlás közbe

Bele kerülne a tőrbe.-

Maga ugyan elszaladt,

De a farka ott maradt.

Hogy ki ne nevessék mások,

A többi róka pajtások,

A mint őket meglátta.

Velők ilyen szót válta:

„Bolondság farkat hordani

Csak azért mivel hajdani

Divat, s még az ősapánk """

Örökségül hagyta ránk.

Illedelmesebb a testhordás

Fark nélkül, az ürgés forgás

Könnyen ránk is ismernek

Farkunkról az emberek.

Akadályoz a futásban.

Minden sebes mozdulásban,

S kellemetlen illatja

Orrunkat csak bosszantja."

Beszédét tovább folytatta

Ha félbe nem szakasztotta

Volna egy öreg ravasz.

„Hallgass, úgymond, vén kuvasz!

Beszéded csupa nevetség,

Belőled csak az irigység

Szól, mivel nincs díszjeled.

Másoktól irigyeled."