Galambos Berni - Búvó álom
Télvégi ágon álmodik az álom,
meleg szellőről, madár daláról.
Kipattan egyszer, napfényes reggel,
nyitnikék szóval, tavaszi széllel.
1965-ben születtem. Vas megyében, Egyházasrádócon élek.
Első versemet 9 éves koromban írtam.
Főiskolásként több novellám és esszém megjelent az akkori szombathelyi főiskolai lapban: a Jelentkezünkben.
Télvégi ágon álmodik az álom,
meleg szellőről, madár daláról.
Kipattan egyszer, napfényes reggel,
nyitnikék szóval, tavaszi széllel.
Volt egyszer egy jó barátom...
apró, gyors a röpte.
Pici, sárga mellénykéjét
a Teremtő szőtte.
Szervusz Tavasz,
tűnj el Tél!
Nem kell már a sok fehér!
Zöldelljen az erdő, rét,
nyitogasd a pipitért!
„ Ó, te pici hóvirág,
miért van kint a fejed?
Gyorsan húzd a föld alá,
mért zavarod a telet?”
Életem egy röpke nyár,
télen a rét énrám vár.
Babusgatja kis magom,
takar hűs hó, alhatom.
Hajnalban kelnék én,
ha leányka volnék,
húsvét táján, locsoláskor
legényekre várnék!
Holnapután megnövök,
hozzád megyek, Pisti,
hatévesen férjhez lehet
az embernek menni.