Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb meséink, iratkozz fel értesítésünkre!

I agree with the Használati feltételek

Egyiptomi teremtéstörténet

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A teremtés

Kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem holtak nem voltak, az alkotó és romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak Nun isten örvénylő mélyén. Nun volt az őselem, az ősvíz formájában létező istenlény. Az ő alkotórészeiből keletkezett a mindenség. Az ősvíz tükrét sűrű sötétség borította, mert a fény szent forrása is Nun keblében pihent. És az istenek létrehozója, a hatalmas Nun megteremtette a napvilágot. Az ősvíz színén zsenge csíra bukkant elő, és hamarosan kecses, sok színben pompázó lótuszvirággá nőtt. A világ áttetsző, zárt kelyhéből sejtelmes fény derengett, szirmai lassan kibomlottak, és egy tündöklő gyermek bújt ki belőle. Nun életre keltette Nefertumot, a napgyermeket. Nefertum felnyitotta szemét, a sötétség eloszlott, s a világot beragyogta az éltető fény.

A virágbölcsőjéből kiemelkedő napgyermek körültekintett, s a végtelen vízen egy cseppnyi hely sem akadt, ahol lábát megvethette volna. Ekkor a mélyből előhívta az őshalmot. Kilépett a szilárd talajra, és megteremtette Maátot, a mindenség törvényét, az igazság istennőjét, a holtak szívének túlvilági bíráját.

A napisten megpillantott egy karcsú, négyszögletes kőoszlopot, a Benbent, az obeliszk ősmintáját. (Ennek helyén épült később a napisten városa, görögül Héliopolisz. Felkapaszkodott a csúcsára, körülnézett, és látta, hogy egyedül van. Heper, a felkelő nap ekkor bűvös hatást gyakorolt tulajdon szívére, és létrehozta Sut, a lég istenét, és Tefnutot, a nedvesség istennőjét. Su és Tefnut szerelméből született Geb, a föld és Nut, a mennybolt. Geb és Nut hosszú időn át szorosan egymáshoz simulva éltek, de egy napon atyjuk elválasztotta őket. Su megragadta Geb asszonyát, és felemelte a végtelen magasságba, hogy megalkossa belőle az ég boltozatját. Nut hatalmas ívben hajolt Geb fájdalomtól görcsbe merevedett teste fölé; talpa a keleti horizontot érintette, kezével a nyugati láthatárra támaszkodott. Nut a földre tekintett a roppant magasságból, és szédülés fogta el. Panaszaira a lég istene, Su megtámasztotta Nut vállát és derekát, hasát meg csillagokkal ékesítette; e naptól fogva Nut istenasszony uralkodott a mérhetetlen égbolton, férje, Geb pedig a föld hatalmas istene lett.

Ré, a nap két óriási bárkát készített magának. Az egyiken nappal járta be az ég tündökletes tájait, a másikon éjjelente vágott neki föld alatti útjának. És hajnalra újra elérte a napkeleti Benben követ. Minden reggel ragyogó ifjúként indult mennyei útjára - ekkor Hepernek, keletkezőnek hívták -, delelőre már érett férfiként érkezett a mennybolt közepére - ekkor Rének nevezték -, estére mint Atum törődött, fáradt aggastyánként szállt az éji bárkába, és másnap ismét megifjodva kezdte meg nehéz útját. Az égi bárka orrán a haragos Széth őrködött, a vörös isten, és rettentő fegyverével tartotta távol a napisten ellenségeit.

A földi férfiak és asszonyok Ré földre hulló könnyeiből születtek. Mielőtt az emberek benépesítették volna Alsó- és Felső-Egyiptom területét, Ré megalkotta a növényeket, az állatokat és a vizekben nyüzsgő szörnyeket.

Ré egykor az emberek és az istenek ura volt. A napisten körül gyülekeztek a leghatalmasabbak; kilenc isten alkotta az istenek testületét: Ré; Su és Tefnut; a gyermekeik, Geb és Nut; Széth és Neftisz; végül Ozirisz és Ízisz ültek itt törvényt.

E kilenc isten uralkodott az égen és a földön, a jó és a rossz elemeken, ők döntöttek az istenek harcaiban és vitáiban is. Olyan volt a kilenc isten, mint Nun, az őselem, amelyben hajdan egyek voltak, és amelyből mindannyian keletkeztek.

Az emberek pedig nem tisztelték az égieket, és fellázadtak ellenük. Ekkor Ré maga elé hívatta az isteneket, s azok homlokukkal a követ érintve, reszketve omlottak a földre. Ré így szólt Nunhoz, az őselemhez:

- Te vagy az ősisten, akiből én is keletkeztem, és te vagy az előttem álló istenek atyja. Tekints le az emberekre, akik az én könnyeimből lettek. E férgek valamire készülnek ellenünk. Szólj isten, mit kell tennem, mert addig nem akarom elpusztítani őket, amíg nem kértem a tanácsodat.

- Gyermekem, Ré - felelte a fenséges Nun -, te a saját atyád és alkotód vagy! Önmagad teremtetted magad! Ülj nyugodtan királyi székeden, mert oly félelmetes vagy, hogy puszta tekintetedtől megrettennek az összeesküvők.

Ekkor Ré szemét a földre irányította, és az emberek a sivatagba menekültek, mert szívük elszorult a félelemtől. De az istenek üldözőbe vették őket. Az emberek a hegyekbe rejtőztek; az istenek azonban megkérték a nap urát, küldje szemét az összeesküvők után. Ré kiemelte szemét, és a szem alászállott Hathor istennő alakjában. Hathor rettentő pusztítást végzett az emberek között, majd visszatért Ré színe elé.

Rét azonban aggasztotta, hogy Hathor kipusztítja az emberiséget, és így szólt:

- Hívjatok villámgyors bárkákat, amelyek úgy siklanak, mint az árnyék.

Előálltak a sebes hajók, és a hatalmas isten így szólt:

- Siessetek Elephantinéba, és hozzatok rengeteg italt.

A szolgálólányok komlóból sört készítettek, és Ré vörösre festette a folyadékot. A vérszínű sört óriási edényekbe töltötték; hétezer korsó telt meg a részegítő nedűvel.

Másnap hajnalban - midőn Hathor végleg el akarta pusztítani az embereket - Ré így szólt:

- Megmentem a halandókat az istennő bosszújától!

Megparancsolta, hogy az emberek rejtekhelye körül árasszák el a földeket a sörrel; és amikor az istennő alászállt, arcát a bíborszín folyadék tükrözte vissza. Hathor belekóstolt, kedvére valónak találta, és annyira lerészegedett, hogy fel sem ismerte az embereket. Azt hitte, vérük festette vörösre a föld színét s a vizeket.

Így hát Ré megmentette a halandókat a pusztulástól, de ezentúl hallani sem akart a hálátlan teremtményekről.

- Elfáradt a szívem - szólt -, nem akarok többé az emberek között lenni.

Felszállt bárkájára, és elindult a menny ragyogó útjain.

Ugrás a lap tetejére

(Román József feldolgozása)

Comments powered by CComment

Legfrissebb anyagok

Zagyi G.Ilona - Béka-móka
Zagyi G.Ilona - Béka-móka Esik eső, csak úgy szakad,strand készül az eresz alatt.Ez lesz a jó béka-móka,beugrálni a hordóba.Süthet a nap, jöhet meleg,jót hűsöl ki benne lebeg.Szőlő levél árnyékot ad,mint egy ernyő, akkora nagy.Szára hull a házi tóba,nem is kell jobb libikóka.Béka-nóta harsány, rekedt,visszhangzik, hogy elégedett. {loadposition...
2019-07-23
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Zagyi G.Ilona - Világ vége
Zagyi G.Ilona - Világ vége INagy kalandra készült,mert tudnia kéne,még ma megkeresi,hol a világ vége. Kosárba pakolta,ami nagyon fontos,a kedvenc babájáts nyuszit, a bozontost. Kell még egy kis süti,alma is az útra,miután elkészült,kezdődhet a túra. Csöndben nyílt az ajtó,senki meg ne hallja!Hamar véget érnea merész kalandja. Egy társa is akadt,hozzá...
2019-07-23
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Image
Zagyi G.Ilona - Xl.rész: Az esőtündér szárnya
Zagyi G.Ilona - Xl.rész: Az esőtündér szárnya Gyökér-falvi történetek Izzott a levegő nyár van gyökérfalván.Régen esett eső siralmas a látvány.Fakuló levelek, hervadó virágok,ilyen forróságot Rák apó sem látott. Csökken a víz szintje az erdei tóban,Rák apó pihegett a vízi kunyhóban.Néha előmászott az eget kémlelveaz apadó tavat aggódva figyelte. Mi lesz,...
2019-05-31
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Image
Zagyi G.Ilona - X.rész: A titokzatos hegy
Zagyi G.Ilona - X.rész: A titokzatos hegy Gyökér-falvi történetek Túl az üveghegyen varázserdő mélyén,aprónép éldegélt gyökér-lakban békén.A nyári nap sugara beragyogta az erdőt,mosolyogva űzte el a tolakodó felhőt. Csodás ez a reggel, jóleső ébredés,nyújtózott Ciripke. - Micsoda napsütés!Kilépett az ajtón, miközben ásított,a tisztás közepén furcsa...
2019-05-24
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Image
Zagyi G.Ilona - lX. rész: A szörnyecske
Zagyi G.Ilona - lX. rész: A szörnyecske Gyökér-falvi történetek Túl az üveghegyen, varázserdő mélyén,aprónép éldegélt gyökér-lakban békén.Éjszakai útján járt Jánoska a rend őre,a tó partra ballagott, vízi ellenőrzésre.   Megint sok a lim-lom, amit a víz hozott,de kincsekre bukkant, amíg takarított.Talált csorba bögrét, félig törött lakatot,lámpát,...
2019-05-17
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Image
Zagyi G.Ilona - Vlll. rész: A bűvös virág
Zagyi G.Ilona - Vlll. rész: A bűvös virág Gyökér-falvi történetek Túl az üveghegyen, varázserdő mélyén,aprónép éldegélt gyökér-lakban békén.Ébredő nap fénye színezte a fákat,jótékony sugara csupa derűt áraszt. Élénken zöldülő, puha pázsit szőnyeg,csábítanak illatok, sziporkázó fények.Csinka a kis tündér ma mégis kedvetlen,fel sem akart kelni, csak...
2019-05-10
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Image
Zagyi G.Ilona - Vll. rész: Tavaszi kaland
Zagyi G.Ilona - Vll. rész: Tavaszi kaland Gyökér-falvi történetek Túl az üveghegyen, varázserdő mélyén,aprónép éldegélt gyökér-lakban békén.Gyönyörű reggel volt, fényesen ragyogott,föléledt az erdő kikelet mosolyog. Felriadt Manócska, Hómanót nem látja,a fények játéka ajtóhoz csábítja.Nehezen, de nyílik, ki is oson rajta,gondolta elindul felfedező...
2019-05-04
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Zagyi G.Ilona - Béka-móka
Zagyi G.Ilona - Béka-móka Esik eső, csak úgy szakad,strand készül az eresz alatt.Ez lesz a jó béka-móka,beugrálni a hordóba.Süthet a nap, jöhet meleg,jót hűsöl ki benne lebeg.Szőlő levél árnyékot ad,mint egy ernyő, akkora nagy.Szára hull a házi tóba,nem is kell jobb libikóka.Béka-nóta harsány, rekedt,visszhangzik, hogy elégedett. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Zagyi G.Ilona - Világ vége
Zagyi G.Ilona - Világ vége INagy kalandra készült,mert tudnia kéne,még ma megkeresi,hol a világ vége. Kosárba pakolta,ami nagyon fontos,a kedvenc babájáts nyuszit, a bozontost. Kell még egy kis süti,alma is az útra,miután elkészült,kezdődhet a túra. Csöndben nyílt az ajtó,senki meg ne hallja!Hamar véget érnea merész kalandja. Egy társa is akadt,hozzá dörgölőzött,udvaron a cicanyomába szegődött. Tarka lepkék szálltaka virágos kertben,megállt, "Olyan szépek!"nézte önfeledten. Majd eszébe jutott,hogy neki doga van,hogy hova is készültilyen nagy titokban. Megállt a kapuban.Merre is induljon?Hol a világ vége,túl az árkon-bokron? Leült a kispadra,kosár az ölében,bizony, megéhezetta nagy sietségben. Kevés lett a süti,gyorsan elmajszolta,amitől szomjas lett,szomját oltja alma. Gondolkodott rajta,most aztán mi legyen.Uzsonnája nélkültovább minek menjen. Várhat még egy kicsitaz a világ vége,meg aztán elfáradta hősiességben. Majd megkérdi anyát.Tudja-e, merre van?Nem megy ő sehovaéhesen, álmosan. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Zagyi G.Ilona - Xl.rész: Az esőtündér szárnya
Zagyi G.Ilona - Xl.rész: Az esőtündér szárnya Gyökér-falvi történetek Izzott a levegő nyár van gyökérfalván.Régen esett eső siralmas a látvány.Fakuló levelek, hervadó virágok,ilyen forróságot Rák apó sem látott. Csökken a víz szintje az erdei tóban,Rák apó pihegett a vízi kunyhóban.Néha előmászott az eget kémlelveaz apadó tavat aggódva figyelte. Mi lesz, ha kiszárad, hol lel majd otthonra,mikor itt becsülik, mindig akad munka.Ahogy búslakodott észrevett egy nyomot,ici-pici láb volt... - Kié ?- gondolkodott. Egy fűzfa aljában, rátalált, ki hagyta,egy tündér üldögélt, búsan szomorkodva.Ráköszönt apóka, - Szép napot kedveském!Megijedt a tündér. - Nincs baj, tőlem ne félj! - Dehogy nincs jó apó, elszakadt a szárnyam,így nem jutok haza, sírok egyfolytában.Ott lakom én messze, túl a szivárványon.Vajon édesanyám valaha még látom? - Ne sírj kicsi lányka van tűm, cérnám, olló,lesz majd másik szárnyad, Rák apó jó szabó.Lepke hullott szárnya, akad itt a parton,méretre kiszabjuk. gyorsan meg is varrom. Csattogott az olló dolgozott a szabó,jobb lett, mint a régi, rá adta Rák apó.Hálás volt a tündér gyorsan tova röppent,apó tovább búsult a víz apadt, csökkent. Épp aludni készült, kopogást hallani,- Rák apót keresem! - kiabált valaki.Elámult apóka a szép jövevényen,ezüstben csillogó, szépséges tündéren. - Jó estét Rák apó! Esőtündér vagyok.A szivárványon túl felhőket uralok. Hálásszívvel jöttem lányom hazajutott,és mert segítettél ajándékot adok.Teljesítem vágyad kívánhatsz akármit.Álmélkodott apó. - Hiszen épp volna mit. Van is kívánságom nem is akármilyen,csak az eső essen aszály sose legyen.Bólintott a tündér, de el is tűnt nyomban,legyintett Rák apó, - Ezt is csak álmodtam. Kiáltásra ébredt, - Hurrá!! De jó, de jó!!Kimászott vackából, s elámult Rák apó.Szakadt az eső, s mindenki boldogan táncolt, ujjongott.Felfrissült végre az erdő éledtek fák és virágok. Micsoda különös titok! Rák apó büszkén somolyog,s mintha valaki intene ott, ahol szivárvány ragyog. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Zagyi G.Ilona - X.rész: A titokzatos hegy
Zagyi G.Ilona - X.rész: A titokzatos hegy Gyökér-falvi történetek Túl az üveghegyen varázserdő mélyén,aprónép éldegélt gyökér-lakban békén.A nyári nap sugara beragyogta az erdőt,mosolyogva űzte el a tolakodó felhőt. Csodás ez a reggel, jóleső ébredés,nyújtózott Ciripke. - Micsoda napsütés!Kilépett az ajtón, miközben ásított,a tisztás közepén furcsa dolgot látott. Hatalmas kőtorlasz, nagy és zöldesszürke.- Tegnap még nem volt itt,hogy került ez ide? -Lassan körbejárta, meg is kopogtatta.- Tán az égből pottyant, a különös szikla? Felköltött mindenkit, hogy lássák a csodát,Vizsgálta hómanó, a kő furcsa titkát.- A földből nőhetett - közölte Jánoska.- Inkább föntről esett - motyogta Katica. Bodobács megmászta. - Messzire ellátni!Napozót kellene idefönt csinálni!Vittek is székeket, s egy széles napernyőt,került hozzá létra, abból mindjárt kettőt. Bizony elfáradtak mire elkészültek,ki ide, ki oda, kicsit lehevertek.- Hozok limonádét!- ugrott fel Ciripke,fürgén le is mászott, de tán jobban tette. Megmozdult a kőtömb, kicsit megremegett,földrengés volt talán, csakis az lehetett.Aztán még egy újra, majd meg is rázkódott,a különös bucka recsegett, ropogott. Lábai is nőttek, egy fej előbukkant,életre kelt a kő, majd egy nagyot szusszant!!Lassan el is indult, a tóhoz cammogott.Nem szólt az egy szót sem, csak a vízbe siklott. - Tudom már! Ez teknős!- kiáltott hómanó.Ámulva figyelték, a tóban csobbanót.Elmerült a teknős, se híre, se hamva.- El is nyelte a víz.- szólalt meg Katica. - Elvitte a székem, meg a napernyőmet.-Ciripke nevetett: - Nem csak a tiédet.Sokáig kacagtak,a furcsa kalandon,a teknős hátára felépített strandon. A nap is kuncogott. Micsoda történet!Meséli a szélnek, s kíváncsi felhőknek. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Zagyi G.Ilona - lX. rész: A szörnyecske
Zagyi G.Ilona - lX. rész: A szörnyecske Gyökér-falvi történetek Túl az üveghegyen, varázserdő mélyén,aprónép éldegélt gyökér-lakban békén.Éjszakai útján járt Jánoska a rend őre,a tó partra ballagott, vízi ellenőrzésre.   Megint sok a lim-lom, amit a víz hozott,de kincsekre bukkant, amíg takarított.Talált csorba bögrét, félig törött lakatot,lámpát, virágtartót, páratlan papucsot. Volt ott egy érdekes furcsán kusza halom,neki állt kibogozni. Micsoda izgalom!Ahogy leszedte róla a rátapadt moszatot,a különös kupacban valaki sóhajtott. Ijedten röppent arrébb a rend bátor őre.Talán szörnyet talált? Villogott vészjelzője.Megmozdult a valami, csúnyácska volt szegény.- Hogy kerültem ide és mi ez a furcsa fény? - Csak én világítok. - közölte Jánoska.- Azt hiszem a víz hozott, ez itt Gyökérfalva.-Megsajnálta a riadt, zöld színű rémséget,hiszen a varázserdő mindenkinek ad menedéket. Gyökér-lakba hazavitte, szörnyecskéjét elaltatta,gondoskodón betakarta, csúfsága már nem zavarta.Jánoskát a reggel a tóparton érte,igencsak elfáradt, most már pihennie kéne. Látta Bodobácsot, messziről integetett,- Gyorsan gyere Jánoska nálad vajon ki lehet?- Itt találtam a víznél azt a zöld szörnyecskét,olyan kimerült volt, hazavittem szegényt. - Én nem szörnyet láttam, egy csodás pillangót,szerintem aludnod kéne, az éjszaka hosszú volt.-- Csak tudom mit láttam.- dohogott Jánoska,sietett haza, Bodobács a nyomába. A háza előtti padon egy szépséges lepke,de hová tűnt, hol lehet a csúnyácska szörnyecske.Mosolygott a pille még, hogy ő szörnyecske,errefelé nem tudják miből lesz a lepke? - Hiszen csak álca volt, óvott, míg fejődtem,most jött el az idő, végre levethettem.-Szivárvány színei díszes szárnyaiban.Rebbent az ég felé, csodálták mindannyian! Micsoda egy kaland, nevetett rájuk a nap,mert lám a valóságban nem minden varázslat. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Zagyi G.Ilona - Vlll. rész: A bűvös virág
Zagyi G.Ilona - Vlll. rész: A bűvös virág Gyökér-falvi történetek Túl az üveghegyen, varázserdő mélyén,aprónép éldegélt gyökér-lakban békén.Ébredő nap fénye színezte a fákat,jótékony sugara csupa derűt áraszt. Élénken zöldülő, puha pázsit szőnyeg,csábítanak illatok, sziporkázó fények.Csinka a kis tündér ma mégis kedvetlen,fel sem akart kelni, csak búsult csendesen. Bekopogott Katica - Meghoztam a postát!Meglepődve látta a tündér bánatát.Ott ült az ágyban csendesen szipogva.- Mi a baj? Mi történt? Fáj valami Csinka?- Csak a fejét rázta. - Most szomorú vagyok.-Hiába minden kérdés, szelíden hallgatott.Mosolygott Katica Ez rejtélyes eset.- Van egy bűvös növény az segíthet neked. Bánat virágnak hívjuk, megőrzi a titkot.Jobban leszel tőle, ha neki elmondod.-Nem mentek messzire csak ide a tisztásra,hol pompázott vidáman egy kéklő harang forma. - Most magadra hagylak, meséld el neki mi bánt,a virág meghallgat, jobban leszel meglásd.-Úgy tett, mintha menne, de elbújt ügyesen,egy levél alatt lapult, csendben titok lesen. Csinka szót fogadott, tetszett neki a hely,a csábítón illatos, kéklő virágkehely.- Tudod bűvös virág, ma van a szülinapom,hiányzik az otthonom, ez az én nagy bánatom. Anya csoda tortája, a tündér pajtások,a kedves köszöntők, mókás butaságok.-És csak mesélt, mesélt, míg elnyomta az álom,a bódító illat, vitte álomszárnyon. Hasát sütötte a nap, amikor fölébredt,nagyot nyújtózkodott, a virágra nevetettIdeje hazamenni, és meg is éhezett,már jobb volt a kedve, szaporán lépkedett. Lám az ajtó nyitva. Tán úgy felejtette?Meg is rémült kicsit, a kulcsot elvesztette?No csak óvatosan... majd lassan belépett.MEGLEPETÉS! kiáltották a hívatlan vendégek. Ott volt mindenkiegész gyökérfalva,az asztal közepén egy szépséges torta! - Boldog Szülinapot! - Mindenki kacagotta meglepett tündér csak úgy ragyogott!Ajándékot is kapott. volt ott mindenfélemindenkit megölelt kedvesen cserébe. Micsoda nap! Micsoda barátok!Még a nap is mosolygott, kívánva :Sok boldogságot! {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Zagyi G.Ilona - Vll. rész: Tavaszi kaland
Zagyi G.Ilona - Vll. rész: Tavaszi kaland Gyökér-falvi történetek Túl az üveghegyen, varázserdő mélyén,aprónép éldegélt gyökér-lakban békén.Gyönyörű reggel volt, fényesen ragyogott,föléledt az erdő kikelet mosolyog. Felriadt Manócska, Hómanót nem látja,a fények játéka ajtóhoz csábítja.Nehezen, de nyílik, ki is oson rajta,gondolta elindul felfedező útra. Fénylőn kéklő égbolt, jóleső napsütés,rügy pattan ágon, tavaszi ébredés.Csivitelő madarak, kezdődött a koncert,most a varázstisztás kéklő virágoskert. Mindenütt ibolya csodálatos illat,itt-ott gyöngyvirág vidáman kacsingat.Méhecskék röpködtek kezdődik a munka,ráfér már a mozgás dermedt szárnyaikra. Aprócska Manócska még sosem látott ilyet,ez az első tavasza, az első kikelet.Ballagott az úton merre lába vitte,hogy kissé eltévedt bizony nem figyelte. Ezalatt hómanó, hogy eltűnt észrevette,segítséget hívott, hogy manót megkeresse,Bodobács a tűzoltó, Jánoska a rend őre,így indultak hárman az erdő mélyébe. Elbújt a napocska zord felhők mögött,a szél is feltámadt, játszott a fák között.Eleredt az eső, Manócska megijedt,Most aztán mi lesz? Hová keveredett? Talált egy elhagyott, üres csigaházat,legalább nem ázott a ruhája is száradt.- Hahó manócska, hahó!- az erdő visszhangzott,egy üres csigaházból sírás hallatszott... - Hüppögő csigaház? - Micsoda furcsaság...-Van itt valaki? - nézett be Bodobács.- Meg van Manócska! - derültek az arcok,a könny is felszáradt. kicsi Manó boldog. Előbújt a nap is már újra mosolygott,jó utat kívánt, vidám, szép napot! {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora

Magazin előfizetés