Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb kétnyelvű mesekönyveink iratkozz fel értesítésünkre

captcha 

Hans Christian Andersen meséi

H. C. Andersen - A hajdina

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A hajdina

Ha nyári vihar után kimegyünk a határba, de sokszor látunk feketére perzselt szántóföldet! Olyan a föld, mintha lángfolyam ömlött volna át rajta, s a parasztok azt mondják: "beleütött az istennyila". De mért ütött bele? Nekem elfecsegte egy veréb, az meg egy vén fűzfától hallotta, amely ott állt, s ott áll mind a mai napig egy hajdinaföld szélén. Tekintélyes, öreg fűzfa, ha görbe is már a dereka. A törzse már odvas, fű meg vadszeder sarjad ki belőle, koronája meghajlik, vesszői a földet söprik, mintha hosszú, zöld haja volna.

Bővebben: H. C. Andersen - A hajdina

H. C. Andersen - Öten egy hüvelyből

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Öten egy hüvelyből

Egy zöldborsóhüvelyben öt borsószem üldögélt egymás mellett; zöldek voltak, a hüvely is zöld, azt hitték hát, hogy zöld az egész világ, s nem csoda, hogy azt hitték. Nőtt a hüvely, s vele nőttek a borsószemek, mert ennek ez a rendje. Odakinn sütött a nap, melengette a borsóhüvelyt; eső permetezett, az áttetszővé tette; kellemes volt az élet odabenn, nappal világos, éjjel sötét, ahogy rendjén való. A borsószemek egyre jobban nőttek, gömbölyödtek, s egyre sűrűbben dugták össze a fejüket, tanakodtak, mit kellene tenniük.

Bővebben: H. C. Andersen - Öten egy hüvelyből

H. C. Andersen - A kakas meg a szélkakas

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A kakas meg a szélkakas

Élt egyszer két kakas; az egyik a szemétdomb ura volt, a másik a háztetőé. Hetyke és gőgös legény volt mind a kettő, és szakadatlan versengtek egymással, melyikük ér többet. Mit gondoltok, melyikük? Különben akármit gondoltok, nekünk megvan a magunk véleménye.

Bővebben: H. C. Andersen - A kakas meg a szélkakas

H. C. Andersen - Bizonyisten!

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

Bizonyisten!

- Hátborzongató história! - kotkodácsolta egy jérce, mégpedig a falu ellenkező végén, mint ahol a história megesett. - Hátborzongató dolog történt a tyúkólban! Nem mernék egyedül aludni ma éjjel, nem én! Milyen jó, hogy annyian gubbasztunk a rúdon! - Aztán elmondta a históriát, amely csakugyan olyan rettenetes volt, hogy a tyúkoknak minden tolla szála az égnek meredt, a kakasnak meg lefittyedt a taraja. Bizonyisten!

Bővebben: H. C. Andersen - Bizonyisten!

H. C. Andersen - Pöttöm Panna

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Pöttöm Panna

Volt egyszer egy asszony, aki hiába sóvárgott gyermek után, pedig beérte volna egy pirinyóval is. Végül elment egy öreg javasasszonyhoz, és azt mondta neki:

- Gyermeket szeretnék, ha akkorkát is, mint a kisujjam fele. Adj tanácsot, mitévő legyek.

Bővebben: H. C. Andersen - Pöttöm Panna

H. C. Andersen - Dán Holger

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Dán Holger

Van Dániában egy öreg várkastély, Kronborg vára. Ott magaslik az Öresund partján, ahol naponta százával vitorláznak el a nagy hajók - angol, orosz, porosz hajók -, és ágyúszóval köszöntik az ódon várkastélyt: - Bumm!

Bővebben: H. C. Andersen - Dán Holger

H. C. Andersen - A százszorszép

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A százszorszép

Hallgass ide, mesét mondok!

Kinn a faluvégen, a dűlőút szélén, állt egy takaros kis parasztház - biztosan láttad te is arra jártodban. A ház előtt virágoskert pompázott, körülötte léckerítés; azon túl árok húzódott, s az árokparti zsenge fűben egy kis százszorszép bontogatta szirmait. Melegen simogatta a nap, akár a kert pompás díszvirágait, s a szerény kis virág szinte szemlátomást nyúlott, erősödött.

Bővebben: H. C. Andersen - A százszorszép

H. C. Andersen - Leves hurkapálcikából

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Leves hurkapálcikából

1. Leves hurkapálcikából

De pompás volt tegnap az ünnepi ebéd! - lelkendezett egy öreg egérasszonyság a szomszédasszonyának, aki nem volt hivatalos az egérkirály lakomájára. - Én az öreg királytól számítva a huszonegyedik helyen ültem, s az nem megvetendő hely! Ami a fogásokat illeti, igazi szakértelemmel voltak összeállítva. Penészes kenyér, szalonnabőr, faggyúgyertya meg hurka - aztán ugyanez megint elölről.

Bővebben: H. C. Andersen - Leves hurkapálcikából

H. C. Andersen - Az uraság meg a kertésze

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Az uraság meg a kertésze

Öreg udvarház áll egy nagy város határában, vastag falú, csipkézett bástyájú, tornyos udvarház. Itt tanyázott nyáridőn egy gazdag, nemes uraság: valamennyi birtoka közül ezt szerette legjobban, mert kívülről gyönyörűség volt a szemnek, belül pedig barátságos és kényelmes. Kapuja fölött a nemesúr kőbe vésett címere büszkélkedett, a címert meg az erkélyeket rózsaindák fonták körül, s az udvarház előtt pázsitszőnyeg zöldellt, fehér virágú galagonya, vörös csipkerózsa pompázott a közepén, s nemcsak az üvegházban, de az egész kertben különös, ritka virágok nyíltak.

Bővebben: H. C. Andersen - Az uraság meg a kertésze

H. C. Andersen - A hóember

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

A hóember

- Hej, de pompás hideg van! Csak úgy csikorog minden tagom! - kiáltott fel elégedetten a hóember. - Új életet lehel belém ez a jeges szél! De mit bámul rajtam az az izzó képű odafönn? - A napot gondolta, amely éppen akkor hajlott nyugovóra. - Felőlem bámulhat, ugyan nem hunyorgok, szemem se rebben!

Bővebben: H. C. Andersen - A hóember

Magazin előfizetés

Legfrissebb anyagok

Afrikai mese -Miért nem eszi meg a krokodilus a tyúkot?
Miért nem eszi meg a krokodilus a tyúkot? Volt egyszer egy tyúk, aki minden reggel lement a folyópartra, ott kapirgálgatott. Egy szép napon egy krokodilus csúszott a közelébe, megfenyegette, hogy megeszi. Felkiáltott erre a tyúk:-- Ne tégy ilyet, testvér! A krokodilust annyira meglepte a kiáltás, hogy elment abban a hitben, hogy a tyúk valóban a testvére. De másnap visszament...
2018-03-10
Afrikai mesék
Tovább is van mondjam még?
Image
Húsvéti versek - Ma van húsvét hajnala
Ma van húsvét hajnala Ma van húsvét hajnala,A locsolás nagy napja.Jó reggelt, jó reggelt,Te szép virágszál,Megszabad locsolni,Hogy el ne hervadjál? Kelj fel párnáidról,szép ibolyavirág.Nézz ki az ablakon,milyen szép a világ.Megöntözlek szépen,az ég harmatával,teljék a tarisznyaszép piros tojással. {loadposition vizualis}  
2018-03-10
Húsvéti versek
Tovább is van mondjam még?
Arany János - Szent Pál levele
Szent Pál levele Névnapi köszöntő Borbély Pál szalontai főjegyző névnapjára Az égből. Borbély Pál kedves druszámnak pártfogói kegyességgel.Szalontán (franco). Sz. Pálnak B. Pálhoz küldött 1-ő Levele „Kedves druszám, édes kedves Pálom,Minthogy nem jő most szememre álom,S személyesen nem szólhatok Veled,Ime küldöm e frankós levelet.Úgy hallottam, jól...
2018-03-10
Arany János
Tovább is van mondjam még?
Arany János - A reggel
A reggel Természetrajz Földünk mind hegyesebb szög alatt fordítja keletnekA pontot, hol az én pusztai kis lakom áll.Szőke világát már az égen terjeszti előreA Nap s jelzi mikép fordulok arrafelé.Majd pirosabb színt vált, megtörvén fénye a földiFennlebegő párák ködszerü cseppjeiben;És, mint nagy gömböt, veti a horizonra csalárdúlA levegő-réteg vérpirosan...
2018-03-10
Arany János
Tovább is van mondjam még?
Benedek Elek - A halász fia
A halász fia Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény halász. Ez a halász a király városában lakott, s ami halat fogott, mind a királynak vitte, aki meg is vette tőle jó pénzen.Egyszer nagy vendégség volt a királynál, üzentek a halásznak, hogy menjen, s mennél több halat fogjon, mert sok lesz a vendég, sokra lesz szükség.Lemegy a...
2018-03-03
Benedek Elek -...
Tovább is van mondjam még?
Móricz Zsigmond - Farsang végén
 Farsang végén Régen,Egyszer aRéten,FarsangVégenTalálkozottKét farkas egymással,Kezet fogtakNagy barátkozással: - Szervusz öreg pajtás!- Nem szervusz most pajtás!- Ugyan miért pajtás?- Mert bort ittam pajtás!- Az jó pajtás,- Nem jó pajtás.- Mér pajtás?- Mert megvertekEldöngettekMiatta jó pajtás!- Az rossz pajtás!- Nem rossz pajtás!- Mér pajtás?- Mert...
2018-03-03
Móricz Zsigmond - 1879...
Tovább is van mondjam még?
Vietnámi mese - A Fehér Ló Templomának legendája
A Fehér Ló Templomának legendája Fordította: Dr. Gion GáborTerebess Ázsia E-Tár A lópatkó nagyon sok országban szerencsét jelent. Hanoiban azonban a lovak patáinak nyoma a szerencse jele, és a város a fehér lovat védőszentjeként tartja számon.Sok-sok évvel ezelőtt Hanoi környéke még mocsaras volt, több kisebb folyó szelte át a város körüli mezőket. A Fehér...
2018-02-18
Vietnami mesék,...
Tovább is van mondjam még?
Afrikai mese -Miért nem eszi meg a krokodilus a tyúkot?
Miért nem eszi meg a krokodilus a tyúkot? Volt egyszer egy tyúk, aki minden reggel lement a folyópartra, ott kapirgálgatott. Egy szép napon egy krokodilus csúszott a közelébe, megfenyegette, hogy megeszi. Felkiáltott erre a tyúk:-- Ne tégy ilyet, testvér! A krokodilust annyira meglepte a kiáltás, hogy elment abban a hitben, hogy a tyúk valóban a testvére. De másnap visszament a partra, és eltökélte magában, hogy most már valóban megeszi a tyúkot. Ám az újból így kiáltott:-- Ne tégy ilyet, testvér!-- Átkozott tyúkja -- morgott a krokodilus, amikor a tyúk nyugodtan továbbsétált mellőle. -- Hogy a csudába lehetne az ilyen a testvérem? Hiszen a földön él, én meg a vízben.Elhatározta, elmegy Nzambéhoz, és megkéri, döntse el ő ezt az ügyet. Útra is kelt. Még nem járt messzire, mikor barátjával, a gyíkkal találkozott.-- Segíts tanácsoddal, Mbambi. Mindennap lejön egy gyönyörű, kövér tyúk a partra, és amikor éppen meg akarom enni, rám ijeszt azzal, hogy testvérének szólít. Elmegyek most Nzambéhoz, és megkérdezem tőle, mitévő legyek.-- Bolond vagy -- mondta Mbambi --, csak az időt fecséreled az úttal, és tudatlanságodat leplezed le. Hát nem tudod, hogy a kacsák is vízben élnek és tojást raknak, a teknősök úgyszintén? Én is tojásokat rakok, és a tyúk is! Meg te is, balga barátom! Így hát ebben mi valamennyien testvérek vagyunk. {loadposition szalaag}
Húsvéti versek - Ma van húsvét hajnala
Ma van húsvét hajnala Ma van húsvét hajnala,A locsolás nagy napja.Jó reggelt, jó reggelt,Te szép virágszál,Megszabad locsolni,Hogy el ne hervadjál? Kelj fel párnáidról,szép ibolyavirág.Nézz ki az ablakon,milyen szép a világ.Megöntözlek szépen,az ég harmatával,teljék a tarisznyaszép piros tojással. {loadposition vizualis}  
Arany János - Szent Pál levele
Szent Pál levele Névnapi köszöntő Borbély Pál szalontai főjegyző névnapjára Az égből. Borbély Pál kedves druszámnak pártfogói kegyességgel.Szalontán (franco). Sz. Pálnak B. Pálhoz küldött 1-ő Levele „Kedves druszám, édes kedves Pálom,Minthogy nem jő most szememre álom,S személyesen nem szólhatok Veled,Ime küldöm e frankós levelet.Úgy hallottam, jól van fejed dolga,Bár nem úr vagy, hanem olyan szolga,Kinek ura légió, mint tenger,Mint a Nyírben Compossessor ember. Ámde nagy kár volna elcsüggedni,Tüske közzől szoktak vackort szedni;Minden ember nem lehet egyforma,Hidd el; nincs jobb étel, mint a torma.Ha semmid sincs, van szép szabadságod,A papiros rongyát körülvágod,És midőn magad vagy egy szobába,Az igazat megmondhat’d vaktába.Fizetésed hogy zsíros ne volna,Ebben Komócsin meghazudtolna.Búza helyett konkolyt, repcét adnak,Melyből üttethetsz olajt magadnak. Azért fiam, csak tűrj, mint a bárány,Míg megállhatsz kurta lábod szárán.Hisz ha feldőlsz, elénekli Csere,Hogy te, mint ő, nem valál csak here.Járj el a nemzeti kaszinóba,Mely, mint hallom, most van felbomlóba.Szép az, aki ott kitesz magáért!Dicsőség civódni a hazáért. Most ugyan bor nincs még benne és ser,Ámde nem megírtam-e már egyszer,Hogy jó inni, ha szomjuság éget,Egészségnek fenntartása végett.Kaszinótok pedig nagyon beteg,Csak diószegi bor gyógyítná meg.Ferbli-lázban mit sem ér a lőre.Pécsi jobb tanácsot ád előre.És most adieu, szívemnek drága,Nagyot nőjön lúdaidnak mája.” Nem hasadt még a mosolygós hajnal,Malac-álmot aludt minden angyal,És az égi tyúkok gunnyasztának,Fittyet vetve a kakas szavának.A mennyország nagy-torkú bakterjeSzundikált még, s nem volt ki felverje,Amint ott ült, utca szögleténél,Kétöles lándzsája jobb-fülénél.Ámde Szent Pál nem tudott alunni,Óra hosszat még szemet sem húnyni.Ürgött-forgott, mint tótban a kása,Innen az-nap az ő fordulása.Néha-néha pikszisébe markolt.Mely, mint szérű, oly kerületű volt;Majd kicsiholt és gyujtván világot,Olvasgatni kezdé Kartigámot.Néha ismét verset készült írni.S a papírt körül is tudta nyírni.De felakadt szárnyaló múzsája:„Irjon a szösz, hordja el a gálya.”Ekkor ötlött hirtelen eszébe,Hogy levélíró volt életébe.S hogy Szalontán van egy jó druszája,Nosza tüstént levelet hozzája.Bő schlafrockját felkapá magára,Hálósipkát nyom...
Arany János - A reggel
A reggel Természetrajz Földünk mind hegyesebb szög alatt fordítja keletnekA pontot, hol az én pusztai kis lakom áll.Szőke világát már az égen terjeszti előreA Nap s jelzi mikép fordulok arrafelé.Majd pirosabb színt vált, megtörvén fénye a földiFennlebegő párák ködszerü cseppjeiben;És, mint nagy gömböt, veti a horizonra csalárdúlA levegő-réteg vérpirosan hüvelyét. Ez még nem nap - ihol szemmel nézhetni beléje;Ám, ha derékszög alatt dől zenithemre a fény:Égő gáztakarója körét meglátom a Napnak,Mely a mi Földünknél (szám ide!)-szorta nagyobb;Hogy kicsinek látszik, nagy távolléte okozza,Oly keskeny szög alatt éri sugára szemem.Már körül a gyárak kéményeiből viszi nagy felKönnyü korom-terhét a nekifűlt levegő.Vas sinen a gőzgép nagy terhet vonva közelget,Mert a súrlódás nem köti meg kerekét.Mily szép most minden, kezdik kilehelni a fák isÉlenyöket, - s széngázt színi be lombjaikon.A levegő-réteg, mely Földünket beborítja,Kékszínű tömegén játszva eget mutogat.Ah de mi ez? Hőség megritkította köröttemA levegőt s felszáll, váltja rohanva hideg.Képződnek szaporán s gyülekeznek vizi parányokS összeverődve, legitt földre csapódnak alá.Testem is a hőanyt likacsin már veszteni kezdi,Adieu természet! Vissza lakomba megyek. (1881) {loadposition szalag}  
Benedek Elek - A halász fia
A halász fia Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény halász. Ez a halász a király városában lakott, s ami halat fogott, mind a királynak vitte, aki meg is vette tőle jó pénzen.Egyszer nagy vendégség volt a királynál, üzentek a halásznak, hogy menjen, s mennél több halat fogjon, mert sok lesz a vendég, sokra lesz szükség.Lemegy a halász a Tiszára hajnalhasadtakor, beleveti a hálót a vízbe, aztán egy kis idő múlva kiemeli, de akkora hal se volt benne, mint a kisujjam. Így volt ez másodszor és harmadszor is, eltelt a délelőtt, elhúzták a déli harangszót is, s egy hal nem sok, annyi sem került a halász hálójába.Hej, búnak eredett szegény feje, hogy mikor éppen a legjobban kellene, akkor nincsen hal. Mit tudjon csinálni?Amint bucsálódnék, tűnődnék magában, odavetődik egy zöld gúnyás ember, s megszólítja:- Mit búsulsz, te szegény halászember? - Hogyne búsulnék, uram, hajnalhasadtától meregetem itt a hálómat, s egy hal sem akad belé, pedig a királytól jött a parancsolat, hogy mennél több halat vigyek neki, mert nagy vendégség lészen.- No, hallod-e, szegény halászember, amiatt ne búslakodjál, segítek én rajtad. Gondolkozzál meg jól, hogy mi van s mi nincs a házadnál, s ha nekem adod azt, ami még most nincs, de lesz, annyi halat foghatsz estig, hogy hat szekér sem bírja el a király udvarába.A szegény halász gondolt ide, gondolt oda, vajon mi lehet, ami nincs a háznál, de lesz, s nem jutott az eszébe semmi különös. Isten neki, kezet adott a zöld gúnyás embernek.- Ó, ez még nem elég - mondotta a zöld gúnyás ember -, eressz vért a karodból, s a véreddel adj írást nekem.Mit volt, mit nem tenni, a szegény halász a bicskájával vért eresztett a karjából, a zöld gúnyás ember meg papirost s pennát húzott elő a zsebéből, megcsinálta az írást, a halásszal aláíratta, azzal szépen továbbsétált.Beleereszti a halász a hálóját a Tiszába, s hát egyszeribe érzi, hogy csak úgy nyüzsögnek benne a halak. Majd megszakadt bele, mikor az első fogást kiemelte. Aztán egyebet sem csinált, csak eresztette le a hálót, meg emelte ki, s mire feljött az esthajnali csillag, annyi halat fogott, hogy hat szekéren sem tudták elvinni; még hozattak hat szekeret, úgy vitték a tenger sok halat a király udvarába.No, fizettek is annyi pénzt a tizenkét szekér halért, hogy holtig úrimód élhetett...
Móricz Zsigmond - Farsang végén
 Farsang végén Régen,Egyszer aRéten,FarsangVégenTalálkozottKét farkas egymással,Kezet fogtakNagy barátkozással: - Szervusz öreg pajtás!- Nem szervusz most pajtás!- Ugyan miért pajtás?- Mert bort ittam pajtás!- Az jó pajtás,- Nem jó pajtás.- Mér pajtás?- Mert megvertekEldöngettekMiatta jó pajtás!- Az rossz pajtás!- Nem rossz pajtás!- Mér pajtás?- Mert legalábbFarsangoltam,SüteménnyelPecsenyévelTorkig laktam,LakodalombaNagy vigalombaKedvemre mulattam!- Az jó pajtás,- Nem jó pajtás- Mér pajtás?- Hej mert annál többenLazsnakoltak engemMikor részegenNótába kezdtem:Óóó!Bóóó!Édes-kedves pajtás!- Az rossz pajtás!- Nem rossz pajtás!- Mér pajtás?Azért, mer láddIgy legalábbA farkas már tudja,Hogy huncut a kutya:Az csalt oda!- Az jó pajtás!- Nem jó pajtás!- Mér pajtás?- Mert bőrömönNem nagy örömHogy ujra tanultam,Amit ugyis tudtam!- Az rossz pajtás!- Nem rossz pajtás!- Mér pajtás?- Mert legalábbHa megvertek,Megvertek,De legalábbEttem-ittamEleget.Még mostan is dalolhatnék,Fütyülhetnék, táncolhatnék!Ugyám pajtás!- Akkor sebaj!- Sebaj pajtás!A két farkas kezet fogottS jobbra-balra eltávozott. {loadposition szalaag} 
Vietnámi mese - A Fehér Ló Templomának legendája
A Fehér Ló Templomának legendája Fordította: Dr. Gion GáborTerebess Ázsia E-Tár A lópatkó nagyon sok országban szerencsét jelent. Hanoiban azonban a lovak patáinak nyoma a szerencse jele, és a város a fehér lovat védőszentjeként tartja számon.Sok-sok évvel ezelőtt Hanoi környéke még mocsaras volt, több kisebb folyó szelte át a város körüli mezőket. A Fehér Ló Temploma valamikor a To Lich folyó partjára épült. A folyó napjainkban már nincs meg, eliszaposodott, mocsarassá vált, de akkoriban még bővizű volt, és a Vörös folyóba ömlött. A To Lich nagyon széles, sekély, nehezen hajózható folyó volt. Az év bizonyos időszakaiban ugyan a Vörös folyóba ömlött, más évszakokban azonban nyugati irányban, visszafelé vezette a vizet. A két folyó közti állandó vízvándorlás különösen veszélyessé tette a hajózást ezen a szakaszon. Emiatt még nagyon régen templomot építettek a folyó szellemének. Sok mítosz, legenda szól a környékbeli szellemekről, akiknek nagy hatalmuk volt a folyó mentén. Az egyik ilyen szellem, To Lich volt. To Lich a folyóparton élt családjával. Azt tartották róla, hogy egykoron erényes, ügyes ember volt. Amikor meghalt, a folyót, amely mellett élt, róla nevezték el. Később a folyópart szellemként tisztelték. Amikor a folyó menti földeket művelés alá vonták, vagy felásták, hogy új házakat építsenek, a folyó szellemének engedélye is kellett hozzá, és illett ajándékokkal elhalmozni, imádkozni hozzá. Ha a szellem nem örült az új építménynek, arra rossz sors várt. Ráadásul a To Lich folyó mellett, vele együtt őrködött a terület felett a föld szelleme is, akit a környéken Long Do (a Sárkány Köldöke) néven neveztek.866-tól 875-ig az a földterület, ahol ma Hanoi áll, kínai irányítás alatt állt Giao Chi néven. Kormányzója Cao Bien kínai mandarin volt. Egyszer Cao Bien nekilátott, hogy a rá bízott területen felépítse erős falakkal, tornyokkal körülvett rezidenciáit. Hallott ugyan egy helyi népmesét egy nagy fehér szakállú öregemberről, aki állítólag a térség földjeinek szelleme volt, de nem tulajdonított a viet nép legendáinak valami nagy jelentőséget. Egy szép napon azonban, amikor Cao Bien az építkezés területét éppen személyesen ellenőrizte, megpillantott egy hatalmas felhőt, mely öt pompázatos színben ragyogott fenn az égen. Aztán a földön...