Csák Gyöngyi olyan verselő, aki egyetlen verbális villanásban, a lényeget sűríti össze verseiben. Versein érezni, hogy alkotója nagyok sokat tud a világról. Nem bíbelődik mellékes körülményekkel, a lényegre, a törvényszerűségekre figyel. Tömören, de nem aforisztikusan, találóan, de nem szellemeskedve, olyan alkotó módján, aki csöppben mutatja...
Csák Gyöngyi olyan verselő, aki egyetlen verbális villanásban, a lényeget sűríti össze verseiben. Versein érezni, hogy alkotója nagyok sokat tud a világról. Nem bíbelődik mellékes körülményekkel, a lényegre, a törvényszerűségekre figyel. Tömören, de nem aforisztikusan, találóan, de nem szellemeskedve, olyan alkotó módján, aki csöppben mutatja föl a tengert, aki egyetlen metaforába, szóképbe, toposzba komprimálja a világképét és életérzését. Verseinek egyként jellemzője a jelzésszerű tömöttség, az erős képi hatás, az asszociatív értelmezés igénye, a latens tartalmi és formai elemek sokaságának finom sejtetése, az utalások, áthallások sokasága.
Működni kezd a szívcsakra
nehezen bár, de meggyőzi a törvényt
nagyot lendítve ezáltal
a kényszerű visszavonások
és nagylelkű visszaadások
mókuskerekén, miközben
a fáradhatatlan gépezet,
egyre olajozottabban forog;
végtelen lüktetésben bízván
koronázzák meg az ünnepet:
a nyelven ostyaként olvadó
gregorián csomók.
