Mese nem csak gyerekeknek

versek


  • Orgovàn Irén - Esti mese

    Zöldülő erdő közepében egy kis eldugott helyen,
    csodálatos lények élnek.
    Aranylóan csillogó tavacskán, lágyan ringatózik a szél, és közben andalító mesét regél.


  • Orgovàn Irén - Halottad már a csendet?

    Halottad már a csendet?
    "Mikor semmi sem kerget,,.
    Hallottad már?


  • Orgovàn Irén - Három rossz csont!

    Volt három rossz csont kiket nagyon szeretek én.
    Időnként törtek, zúztak, folyton morogtam én.
    Apuka meg legyintett,
    - így szólt .


  • Orgovàn Irén - Őszbe fordult az idő.

    Őszbe fordult az idő.
    Pirosra festet minden levelet az idő.
    Csend borult a fákra,
    s vele együtt a tájra.
    Csak egy kis halk nesz ébreszti a kopár tájat.
    Egy apró kis tündér, lépte töri meg e csendet.
    S hint álmot hozó színes levelek.


  • Orgovàn Irén - Vakáció váró

    Nem sokára szün- idő.
    Végre megszólal majd az utolsó csengő.
    De nem a nap végét jelzi!

    Nem kell már az irka, sem a kréta!
    Csengő szól az utolsó, végre itt a szün - idő.

  • A hűtelenhez

    Esküszegte lyánka! emlékezzél
    Arra, amidőn: „Ah meg ne vessél”,
    Igy imádva téged kértelek;
    „Légy kegyelmes én irántam, s szíved
    Add nekem, ki csak tenéked híved
    Voltam, és leszek, míg létezek.”

  • A szerelem

    Üljetek föl képzetemnek
    Csónakára, s ússzatok.
    Ússzatok szivem taván át,
    Szép leányok, s asszonyok,
    Mindnyájan, kiket szerettem,
    Amióta szeretek,
    Üljetek föl képzetemnek
    Csónakára; jertek, jertek,
    Hadd mulassak veletek.

  • A szerelem országa

    Álmodtam a minap...
    Már nem tudom, hogy ébren-e vagy alva?
    Csak azt tudom, hogy álmodám.
    Ah, milyen szép álom vala!
    Most amidőn leírom,
    Kezem még most is reszket... a gyönyörtől!

  • Amióta szerelembe...

    Amióta szerelembe estem,
    Igazán, hogy féleszű vagyok.
    Szemkötősdit játszanak fejemben
    S falnak mennek a gondolatok.

  • ANYÁM, ANYÁM...

    Anyám, anyám, oh
    Legjobb s legboldogtalanabb anya!
    Nincs hát reményed,
    Mit a fösvény való beváltana?

  • Az őrágyhoz

    Égig emeljen bár a játszi szerencse kegyelme,
    És legyen első rang rangom az isten után;
    S bár csak azért szűljön két India kincset özönnel,
    Hogy büszkén ajakam mondani tudja: enyém!

  • Boszú

    Kecses tavasz virúla;
    Vidám tekintete
    Berkemnek kebelébe
    Rózsákat űltete.

  • Bucsú

    Irígyen a sors boldogságom ellen,
    Pozsony! körödből ismét messze hí;
    Megyek - de dúlva van bucsúzó mellem,
    Miként váradnak puszta termei.
    Utánam intesz még Dunád ködébül,
    S arcomra keserű köny árja gördül.

  • Ebéd után

    Ugy jóllaktam, hogy még!...
    Egyet nyujtózom, és
    Aztán tied vagyok,
    Imádott heverés!

  • Egy estém otthon

    Borozgatánk apámmal;
    Ivott a jó öreg,
    S a kedvemért ez egyszer -
    Az isten áldja meg!

  • Egy szép hölgy emléke

    Ládámat tolvajtól nem féltem én,
    Mert oly üres, mint sok tudós feje.
    Szivemben hordom kincseim... szivem
    Sok szép emlék kincsével van tele.

  • Elégia

    Meddig dúlsz, szerelem pusztító lángja, szümön, mint
    A mennyverte Prometh keblin az éhes ölyü?
    Meddig nyűgöz Amor kinos lánca? Endymionnal
    Meddig jajgat hurom búskeseregve panaszt?

  • Elválás

    Itt a bucsúperc: válok. - Nem szabad!
    Leomlok, a világ kereng velem!
    E szenvedés, e szörnyü kín alatt
    Hogy nem repedsz meg, égő kebelem?

  • Galgapartihoz

    Üdvözöllek messze bérctetőkről,
    Szent helyek!
    Hol a Galga lassu andalgással
    Hempelyeg.

  • Hull a levél a virágról...

    Hull a levél a virágról,
    Elválok én a babámtól.
    Isten hozzád, édes,
    Isten hozzád, kedves
    Galambocskám!