Mese nem csak gyerekeknek

Petőfi Sándor

  • Petőfi Sándor Számos költeménye minden magyar előtt közismert. A Szeptember végén című versét például a világ szinte összes irodalmi nyelvére lefordították. János vitéz című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, rajzfilmés rockopera is készült. Emlékét Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta helységeiben több múzeum és emlékház, valamint számtalan utcanév, szobor és emléktábla őrzi.


     

  • A hűtelenhez

    Esküszegte lyánka! emlékezzél
    Arra, amidőn: „Ah meg ne vessél”,
    Igy imádva téged kértelek;
    „Légy kegyelmes én irántam, s szíved
    Add nekem, ki csak tenéked híved
    Voltam, és leszek, míg létezek.”

  • A szerelem

    Üljetek föl képzetemnek
    Csónakára, s ússzatok.
    Ússzatok szivem taván át,
    Szép leányok, s asszonyok,
    Mindnyájan, kiket szerettem,
    Amióta szeretek,
    Üljetek föl képzetemnek
    Csónakára; jertek, jertek,
    Hadd mulassak veletek.

  • A szerelem országa

    Álmodtam a minap...
    Már nem tudom, hogy ébren-e vagy alva?
    Csak azt tudom, hogy álmodám.
    Ah, milyen szép álom vala!
    Most amidőn leírom,
    Kezem még most is reszket... a gyönyörtől!

  • A szerelem, a szerelem...

    A szerelem, a szerelem,
    A szerelem sötét verem;
    Beleestem, benne vagyok,
    Nem láthatok, nem hallhatok.

  • A Tisza

    Nyári napnak alkonyúlatánál
    Megállék a kanyargó Tiszánál
    Ott, hol a kis Túr siet beléje,
    Mint a gyermek anyja kebelére.

  • A virágnak megtiltani nem lehet...

    A virágnak megtiltani nem lehet,
    Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;
    Kikelet a lyány, virág a szerelem,
    Kikeletre virítani kénytelen.

  • Amióta szerelembe...

    Amióta szerelembe estem,
    Igazán, hogy féleszű vagyok.
    Szemkötősdit játszanak fejemben
    S falnak mennek a gondolatok.

  • Anyám tyúkja

    Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend
    A szobában lakik itt bent?
    Lám, csak jó az isten, jót ád,
    Hogy fölvitte a kend dolgát!

  • ANYÁM, ANYÁM...

    Anyám, anyám, oh
    Legjobb s legboldogtalanabb anya!
    Nincs hát reményed,
    Mit a fösvény való beváltana?

  • Arany lacinak

    Laci te,
    Hallod-e?
    Jer ide,
    Jer, ha mondom,
    Rontom-bontom,
    Ülj meg itten az ölemben,
    De ne moccanj, mert különben
    Meg talállak csípni,
    Igy ni!

  • Az őrágyhoz

    Égig emeljen bár a játszi szerencse kegyelme,
    És legyen első rang rangom az isten után;
    S bár csak azért szűljön két India kincset özönnel,
    Hogy büszkén ajakam mondani tudja: enyém!

  • Azokon a szép kék hegyeken túl...

    Azokon a szép kék hegyeken túl
    Fogsz te élni, kedvesem, ezentúl,
    Ott fogsz élni boldog férjed mellett,
    Kit boldoggá egyedűl szived tett;

  • Barátimhoz

    Nos, fiúk, nem szólt a szarka
    Házfödélteken?
    Vagy ki álmodá meg, hogy ma
    Vendégtek leszen?

  • Boszú

    Kecses tavasz virúla;
    Vidám tekintete
    Berkemnek kebelébe
    Rózsákat űltete.

  • Bucsú

    Irígyen a sors boldogságom ellen,
    Pozsony! körödből ismét messze hí;
    Megyek - de dúlva van bucsúzó mellem,
    Miként váradnak puszta termei.
    Utánam intesz még Dunád ködébül,
    S arcomra keserű köny árja gördül.

  • Búcsúzás

    Immár kész koszorúnk, melyet tíz hónapig izzadt
    Arccal, gyenge eszünknek gyüjtve diszét, fonogattunk
    A zöld Pindus alatt, a nyájas Múzsasereg közt!
    Ennyit, nagytudományu atyák, volt gyüjteni képes
    S nem többet iparunk! - Noha édes múzsai körben

  • Ebéd után

    Ugy jóllaktam, hogy még!...
    Egyet nyujtózom, és
    Aztán tied vagyok,
    Imádott heverés!

  • Egy estém otthon

    Borozgatánk apámmal;
    Ivott a jó öreg,
    S a kedvemért ez egyszer -
    Az isten áldja meg!

  • Egy gondolat bánt engemet...

    Egy gondolat bánt engemet:
    Ágyban, párnák közt halni meg!
    Lassan hervadni el, mint a virág,
    Amelyen titkos féreg foga rág;
    Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
    Mely elhagyott, üres szobában áll.