Mese nem csak gyerekeknek

Babits Mihály

  • Strófák Gizikéről

    Gizike barna dús hajával
    besátorozta lelkemet,
    Gizike gyönyörű hajával
    bilincsbe font be engemet.

  • Szegény különc poéta...

    Szegény különc poéta
    jobb lesz hallgatni néked
    rosszat fogott a kréta,
    sok a rovás

  • Szép kikelet...

    Szép kikelet, kelsz hát, arcomba lehelsz hát,
    újra, tavasz, onnan lelkembe lehelsz át,
    lelkembe lehelsz, mely, úgy mint te, ezerszer
    szúnnyad vala, s melyet táplálni te versz fel.
    Táplálj is erőddel, sugaraddal, hőddel,

  • Szeretnél élni kék hullám alatt...

    And the great element, which is to space
    what ocean is to earth...


    Byron: Mar[ino] Fal[iero] IV. I

     

    Szeretnél élni kék hullám alatt
    és hajókázni Némo kapitánnyal?
    Mély tenger ismeretlen csábu mélyén
    szemlélni sok csodát: kövér halat
    aranykigyót, fejlábu szörnyeket
    rejtelmes formát, tajtékot, tarajt,
    virágot, mely, megnézve, mégis állat
    sok nagy halat: sok néma kis hal átkát
    tengeri pókot, polypot, tünő
    aranyzöld foszlányt, csillogó korált,
    csillogó korál cifra palotáit?
    szeretnél járni kék hullám alatt?

  • Tájkép

    A vérvörös nap ködbe sűlyed messze
    szél borzogatja az útpart gyepét
    csodásan súg-búg a kalászok ezre
    s hirtelen összébb veri telt fejét.

    Szántó barnítja távolabb a zöldet,
    pilledt jószága már alig kocog:
    a fény elhagyja lassankint a földet
    s az üres égbe visszapárolog.

    Az égen vérrelöntött felhő nyúlik
    és rajta ül a vihar angyala:
    hangolja rozsdás kürtjét...
     

  • Tavaszi harsona

    Szép tavaszi reggelen megharsan a trombita,
    katonák vonúlnak végig az utcán,
           s hogy pattog a villamos csengő!
    Ma először nyitottak ki minden ablakot;
    ma először szimatolom a napsugár szagát;
    ma azt riadom: Diadal! diadal! -
           lelkem csupa villamos csengő.

  • Tavaszi zápor

    Tavaszi zápor... bús barátom,
    fáradt vagy és szomoru, látom:
    tán sírhatnál - nevetek én!
    No bizony, ilyen nagy legény!

  • Téli képzetek!

    A táj fehérbe öltözött
    befútta a havas tél;
    felhő alatt és hó között
    magában áll a kastély.
    Dinom-dánom, dáridom
    hosszu téli este
    senki sem jön az uton
    mert a hó beeste.

  • Ti modern lányok

    Figyelem, ti szépek, figyelem ti lányok,
    rólatok az ének, örökuj talányok,
    rólatok az ének, rólatok az álom,
    szemeteknek vándormadarát vizsgálom
    s nem unom színbontó tükörét csodálni.

  • Tisza hídján

    Tenger az éj most
    itt állok a hídon.
    Távol a város
    lángjai lógnak.
    A szürke sötétben
    kék villanyu foltok.

  • Tündérország

    Egy ó királynak udvarába
    vidám kalandort vitt a lába.

     

    A szeme gyors, bajussza hetyke
    reá tekint minden menyecske,
    nagy szürke toll lobog fövegjén,
    hóna alatt kicsinyke szekrény.

  • Újév

    Szabad vagyok én! a legszabadabb!
    Banyaként a kandallónál
    többé sohasem ülök!
    Ihaj! Tyuhaj! fehér a vidék:
    fúj a szél, vágyaim szele:
    a szél szárnyán röpülök!

  • Viharjelek

    Valami van a levegőben,
    Már érzem mindenütt lebegni,
    Valami van a levegőben.
    Valami jő közel jövőben -
    De hogy mi, még nem tudja senki.

    Az ég piros a láthatáron.
    Mi pirosítja? Hajnal? Alkony?
    Tán vulkán tört ki messze tájon,
    Vagy szélvihar jön a határon -
    Ezt legvalószinűbbnek tartom.

  • Zola

    Közös polgári végzet sírba dönté
    Az igazságnak tollas bajnokát.
    Szava lehelletével lángra többé
    Nem szítja fojtott tűz zsarátnokát.
    A rendületlen szív utolsót dobbant
    S a fáradt munkás pihenésre dől:
    Pihenhet már. A szikra lángra lobbant,
    És lángja nemsokára éget, öl.