Ha érdekelnek kiadványaink és érdekességeink, iratkozz fel leveleinkre. Most letölthető naptárat adunk neked.
A feliratkozóknak automatikusan küldjük a Dió Magazin digitális kiadását, mely minden hónap első napjaiban jelenik meg.

Alekszandr Szergejevics Puskin: Mese a pópáról meg Baldáról, a szolgájáról

Mese a pópáról meg Baldáról, a szolgájáról

(fordította Illyés Gyula)

Volt egy pópa,
Fél-habóka,
Elment egyszer a vásárba,
Hogy valami portékát vásálna.
Ki jő vele szembe? Balda,
Ott téblábolt erre-arra.
„Talpon már ilyen korán,
Mi jó kéne, szent atyám?”
Szólt az: „Szolga kéne, nem más:
Szakács, lovász, házverő ács
Egy személyben, de ilyet
Olcsó bérért hol lelek?”

„Nálam jobbat nem találsz a földön
- Felelt Balda -, elszegődöm.
Három fricska homlokodra: évi bérem,
Ennem tönköllyel beérem.”
Veszi fontolóra.

Vakarja fejét a pópa,
Milyen fricska, attól függ ez,
No valahogy majd csak meglesz.
„Jól van - mozdul szóra szája -,
Eb, aki megbánja.
Állj be hozzám. Lássam nyomban,
Ki a legény a dologban.”
Szolgál Balda a pópánál,
Istállóban a szalmán hál,
Enni eszik többet négynél,
Dolgozik is többet hétnél.
Tesz-vesz kora pitymallatkor,
Befog, szánt, megtér a tagból,
Tüzet rak, tyúkot monyász,
Szedi, süti kemencében a tojást.
Pópáné szól: derék Balda!
Pópalány szól: esz a bú miatta!
Pópafinak „páppá” ő is.
Balda dajkál, főz pempőt is.
Csak a pópának soha
Nincs hozzá egy jó szava.
Az az alku - haj, egykettő
Kitelik már az esztendő!
Nem eszik, nem alszik tőle,
Fáj feje-csontja előre.
Be is vallja asszonyának:
„Így s így volt - most mit csináljak?”
A fehérnép leleményes,
Ért fortélyhoz, efféléhez.
Mond az asszony: „Tudok módot,
Hogy vessük el ezt a gondot.
Parancsolj rá olyat, hogyha
Véghezvinné, beleholna.
Nem teszi hát, s te bér nélkül kidobod:
Épen marad homlokod!”
Derül a pópa orcája,
Bátrabban néz már Baldára.
„Gyere - mondja -, ide hozzám,
Hallgass szómra, drága szolgám.
Elvállalta a sátán-had,
Hogy amíg élek, dézsmát ad,
Szép summa volt, mondhatom,
S három éve - nem kapom!
Hajtsd be te! Edd meg a tönkölyöd:
S menj, szorítsd fizetésre az ördögöt.”
Balda bólint, nem vitázik,
Megy, megy, megy az Óperenciáig.
Kendert kap, kötélnek csavarintja,
Kötél végét tengerbe hajítja.
Feljön a vén ördög - hallga -:
„Mi nem jót csinálsz itt, Balda?”
„Felkorbácsolom az aljat,
Átkozottak, megcsikarlak!”
Megszeppent az öreg ördög.
„Mért haragszol ránk? Könyörgök!”
„Mért? Még kérded? És a dézsma?!
Lesz nemulass érte, még ma!
Nem fizettétek, no mostan
Mi fizetünk - alaposan!”
„Ne bántsd azt a tengert, Balda, nézzed,
Megkapod a dézsmát, az egészet.
Várj, küldöm az unokám a partra.”
- Csak rászedem, azt gondolja Balda.
Fölmerül az ördögfi az aljbul,
Nyávogott mint egy kis éhes kandur.
„Jónapot, szép öcsém, Balda.
Mi dézsma kéne, ha volna?
Dézsmáról, gyehenna uccse,
Nem hallott még Belzebúb se!
No de mindegy - engedünk,
Ha fogadást kötsz velünk,
Azé lesz a teljes dézsma-summa,
Ki a tengert előbb körbe futja.
Készítik már lent a zsákot... Rajta!”
Fakad harsány kacagásra Balda:
„Nézd csak, hol van a fejed,
Versenyt fussak? Én? Veled?
Te Baldával, énvelem?
Hogy te légy ellenfelem?
Ki eszelt ki ilyen dőreséget?
Várj, hozom a kisöcsémet.”
Megjárta gyorsan az erdőt,
Tapsifülest fogott kettőt,
Zsákba tette (a fi ördög
Addig a parton lődörgött).
Veszi Balda az egyik nyulacskát,
„No, kezdődhet - mondja a - mulatság.
Még zöldfülű, tejföl-bajszú
Vagy te hozzám, ördögfattyú,
De ne töltsük az időt,
Győzd le öcsémet előbb.
Ezt érd utol. Vigyázz! Indulj!”
S rohant az ördög s a kisnyúl.
Az ördög a tenger partján körbe.
A kis nyúl meg haza az erdőbe.
Nyelvet lógat, képét törli,
Száguld vissza az ördögfi,
A tengert körül szaladta,
Azt hiszi, legyőzve Balda.
Liheg, piheg s mit lát? Balda
A kisöccsét simogatja:
„Elfáradtál, jó öcsém?
Pihenj meg bátyád ölén.”
Megjuhádzik, dirmeg-dörmög,
Behúzza farkát az ördög.
Nézi öcsit sandán, némán,
„No - szól -, essünk túl azon a dézsmán.”
Lent meg így szól: „Estem bajba,
Nagyapa, legyőzött Balda!”
A vén ördög töpreng, ajgat,
De fent Balda újra zajt csap,
Háborog megint a tenger,
Vívja harcát az egekkel.
A kis ördög újra kiszáll:
„Hagyd el! Küldjük fel már, ami jár,
De - látod ezt a jó fütyköst itt?
Válassz célt, amerre tetszik,
Aki ezt messzibb veti,
A dézsma azt illeti.
Félsz egy kis kar-rándulástól? Mire vársz még?”
„Hogy az a felhő jobban kilátsszék,
Azt dobom meg. Azután
Nektek mék már igazán!”
Fut megint nagyapjához az ördög,
Szól remegve: „Újra Balda győzött.”
Csap megesmeg zajt Balda a parton,
Rémíti az ördögöt kitartón.
Jön megint az ördögfi kifúlva:
„Csitulj, itt a dézsma - épp csak újra...”
Ámde Balda közbeszól:
„Nem! Rajtam a sor!
Kikötést most én szabok,
Teneked feladatot.
Most válik el, mennyit ér a fajtád.
Látod azt a deres kancát?
Hát azt a kancát emeld fel,
Félversztányira cipeld el.
Ha elbírod, tied lesz a dézsma,
Ha nem bírod: az enyém, de még ma!”
Szegény ördög néz reá,
Bújik a kanca alá,
Nekikap,
Feszül, majd beleszakad,
Felemeli, lép vele
S menten összerogy bele.
„Nagy buta vagy - mondja Balda -,
Elbújhat az ördög-fajta.
Kézzel sem bírod? hiszen
Én lábam közt elviszem!”
Felült Balda a kancára,
Elnyargalt egy jó versztára.
Fut megint nagyapjához az ördög,
Szól ámulva: „Újra Balda győzött.”
Állták erre az ördögök körbe,
Nincs más mód: gyűjtik a dézsmát össze,
Rakják Balda vállaira nyögve.
Megy hát haza Balda nagy-zihálva,
Felszökken a pópa, hogy meglátja,
Felesége mögé surran,
Ijedtében összehuppan,
De Balda megleli szépen,
„Itt a dézsma, hol a bérem?”
Szegény pópa,
Homlokát előre tolta.
Első fricska
Padlásig pattintja.
Másodiktól azon mód
Elfeledett minden szót.
Harmadikra szegény pópa
Lett immár egész habóka.
Balda meg az mondta mindahányszor
„Elég volt, atyám, a kapzsiságból.”

Benedek Elek - A deszkavári királyfi
Zagyi G.Ilona - X.rész: A titokzatos hegy

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2021. március 03. szerda

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://meseld.hu/

Grafika
Kedvenc mesejelenetek

Ha itt az oldalainkon olvasgatás közben megtetszett egy részlet és szívesen látnád a szobád falán, ne habozz szólni, mi megrajzoljuk!

Szórakozás
Dió Magazin

Gyere és olvasd el a legújabb számunkat! Sok mese, vers és még több ismeretterjesztő olvasmány

Szobai dísz
Poszter mesehősökből

Válaszd ki kedvenc részedet egy meséből és mi megrajzoljuk neked! A végeredmény, akár poszter is lehet, amit nyomtatva szállítunk neked.

previous arrow
next arrow
PlayPause
previous arrownext arrow
Shadow
Slider
Ha érdekelnek kiadványaink és érdekességeink, iratkozz fel leveleinkre. Most letölthető naptárat adunk neked.
A feliratkozóknak automatikusan küldjük a Dió Magazin hónap első napjaiban megjelenő aktuális PDF számát.

Címkék

Mese versek Gyerekversek Benedek Elek Állatmesék Arany János Weöres Sándor tanmese Grimm mese Monda Mátyás király Grimm mesék Petőfi Sándor Babits Mihály Titi Hajnalka szerelmes versek Hans Christian Andersen zsengék Csák Gyöngyi királyos mese kortárs mese Ady Endre Orosz mese Afrikai mese Kínai tanmese Kínai mese Aiszóposz meséi Arany László Móricz Zsigmond szegény ember Lev Nyikolajevics Tolsztoj Pósa Lajos Népmese karácsony Orgovàn Irén Léda asszony zsoltárai Tolsztoj Arab mesék Charles és Mary Lamb királykisasszony Ezeregyéjszaka meséi szegénylegény állatok Román népmese tündérek Móra Ferenc La Fontaine meséi Tamkó Sirató Károly legenda Zagyi G.Ilona Vörösmarty Mihály Rege farkas József Attila (1905-1937) királyfi La Fontaine király Vörösmarti Mihály Litván mese ballada Galambos Berni Román mese Domahidi Klára Vajda János A Magyar ugaron Télapó egér elefánt Vietnami mese katona boszorkányos oroszlán ördög Doktor Dolittle Róka Karácsonyi vers istenes versek vers bíró Kellár F. János Immánuel mítosz lány Szabó Ina forradalmi vers hiéna teremtés-történetek Charles Dickens Alekszandr Szergejevics Puskin Görög mese kisgyerek Puskin mesék sakál Twist Olivér vár G. Joó Katalin Juhász hold királylány cica Kisebb költemények kakas Ódák Őszi vers béka ezeregy éjszaka Hugh Lofting gazdag ember róka sün Koosán Ildikó szellem Istenes mese fiú Nyírfalvi Károly favágó pap Sás Károly kutya Petőfi Sándor versek Sás Károly versek Arany János versek József Attila József Attila versek Lírai költemények bárány Görög népmesék Egri László csizmadia Mester Györgyi advent macska fösvény Bódai-Soós Judit forrás Egri László vers malac cigány leopárd Télapós mese Litván mesék hattyú szamár sárkány tyúk pásztor újévi vers medve Görög istenek tűzes hazafias vers tündér molnár húsvéti versek paraszt ember holló István király télapós vers madár görög istenek hegedű veréb tűzoltós grófkisasszony kanász krokodil gyerek Ének a porban iskola gólya héja szivárvány hun haza hajdina Idyll bagoly manó elefntos mese mikulás vers Zeusz kígyó haramia Királyfi kecske Toldi Miklós tavasz Mikulás mese halász anya versek anyus mese évszakok táltos Isten 1906 fűzfa Viharjelek hazug ember élet cicás zsiráf rss bolond aratás mókus Was Albert Mondóka párduc Jupiter bűbájos ökrök bika Krisztus síp nyuszi galamb mesés vers Domonkos Jolán alatató Barlang baba mese vonat kard zene farsang bolha tehén Zola Kossuth Lajos antilop hírcsatorna nyár tök kalóz verses videó vadász Héra Vietnámi mese diák mese bojtár szellő teknős szarka halak sas idő karácsonyi történet lánnykérős apa vers fülemüle Mennyből az angyal Koosá Ildikó óriás bogár hóember Egyházpolitika gróf kaméleon A Tisza-parton huszár bohóc varázsló Juno paraszt mese virágos mesék Mészöly Miklós kutyus Tanmese fars Román népmesék