Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb meséink, iratkozz fel értesítésünkre!

Olvasd el a Használati feltételeket

Afrikai mese - Az új tó védelmezői

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Az új tó védelmezői

Nagy aszály sújtotta azt a vidéket, ahol az elefánt volt a király. A folyók és a vízmedrek szárazak voltak; minden állat szenvedett a szomjúságtól. Az Elefánt király összehívta népét.
-- Egy tavat kell ásnunk -- mondta nekik --, hogy a harmatot összegyűjthessük éjszakánként. Napközben pedig mindenki ihat belőle, aki részt vett a munkában. Az állatok -- zsiráfok, zebrák, baglyok és a többiek -- egész nap ástak, sürögtek-forogtak, végül éjszakára elkészültek egy erős és enyhén lejtős falú tómederrel, amely alkalmas volt az összegyűjtött harmat tárolására. Ám a lusta, bajkeverő nyúl nem volt hajlandó részt venni a munkában. Egy nagy sziklán ücsörgött, és jól szórakozott azon, hogy a többiek gürcöltek és izzadtak a forró nyári napon. Az állatok ezért mérgesen elhatározták, hogy egy csepp vizet sem fognak neki adni. Egymást beosztva őrizték a kutat a nyúl elől.
Az első napon a bagoly volt a soros. Mint tudjuk, a bagoly szeme csak éjjel éles, nappal alig lát valamit. Így a bagoly nem vette észre, amikor a ravasz nyúl odalopakodott, száraz füvet kötve a hátára álcaként. Megitta a tóban levő összes vizet, a szomjas állatoknak pedig csak a sarat hagyta. Ez az eset nem szerzett nagy dicsőséget a bagolynak.
Másnap a szirti borz volt a soros őr. Egy közeli kis termeszbolyban vert tanyát, és nagy lelkesedéssel figyelni kezdett. Ekkor érkezett a nyúl is, aki szó nélkül egy lyukat ásott a földbe, hozzá pedig egy kis alagutat is készített. Belülre máglyarakást készített. A borz kíváncsian kérdezte:
-- Mondd, barátom, mit csinálsz?
-- Tüzet rakok, hogy tudjunk főzőcskéset játszani -- válaszolt a nyúl. -- Először neked kell engem megfőznöd, utána én foglak téged megfőzni.
Azzal elindult az erdőbe. Ott talált egy növénygubót, amely hangos, pattogó hangot adott, ha ütögették.
-- Na, most bemegyek a lyukba -- mondta, amikor visszatért. -- Ha hallod, hogy pattogok, akkor tudni fogod, hogy megfőttem, és ki kell majd venned. Azután én főzlek meg téged. Nagyszerű játék ez, majd meglátod!
Azzal beugrott a lyukba. Kis idő elteltével hangos pattogás hallatszott, a nyúl pedig kikiabált:
-- Megfőttem! Gyere, vegyél ki! A borz úgy tett, ahogy a nyúl mondta neki, majd mindketten leültek a lyuk szélére, és nagyokat nevettek az előbbi mókán. A borz, aki szerint ez egy nagyszerű játék volt, beugrott a lyukba, hogy most ő főhessen meg. Ám a nyúl, mielőtt az előbb kiugrott volna, meggyújtotta bent a tüzet. Nagy forróság lett a lyukban. A borz hamar ki is kiáltott:
-- Megfőttem! Gyere, vegyél ki!
De a nyúl így felet:
-- Nem! Még nem pattogsz. Akkor hogy lehetnél már kész?
Azzal gyorsan földet túrt a lyuk bejárata elé, és addig állt ott, míg szegény borz meg nem fulladt odabent. Aztán megitta az összes vizet, és ráadásnak levágta a borz egyik fülét, hogy sípot csináljon belőle. Amikor napközben az állatok inni mentek, megint csak sarat találtak a víz helyett. A következő reggelen a kis dik-dik antilopon volt a sor, hogy őrizze a tavat. El is helyezkedett mellette. Nem sokkal később a nyúl is megérkezett tánclépésben az előző nap készített sípját fújva. Odament a dik-dikhez, akinek nagyon tetszett a síp hangja. A nyúl így szólt hozzá:
-- Játsszunk? Először én játszom a sípomon, mialatt táncolsz, majd te játszhatsz, amíg én ropom.
Ezzel olyan talpalávalóba kezdett, hogy mindketten táncra penderültek nagyokat mulatva. Majd a nyúl odaadta a sípot a kis antilopnak, és azt mondta:
-- Most rajtad a sor, majd én egyedül táncolok. A dik-dik annyira örült az új játékszernek, és olyan élvezettel játszott rajta, hogy észre sem vette, ahogy a nyúl egyre közelebb táncol a tóhoz. Amikor odaért, gyorsan kiitta az összes vizet. Az állatok iszonyú mérgesek lettek, hogy megint csak üresen várta őket a vízgyűjtő. Ekkor azt kérte a teknős, hadd lehessen másnap ő az őr. Az állatok örömmel egyeztek bele, mivel nemcsak becsületesnek ismerték őt, de nagy tisztelet övezte bölcsességéért és fortélyosságáért is. Még virradat előtt kiment titokban az erdőbe és vastagon bekente a páncélja tetejét az egyik fa ragadós nedvével. Aztán amennyire csak telt tőle, megpróbált a vízhez vezető út köveihez hasonlóan elhelyezkedni a tó partján. Nemsokára jött is a nyúl magában énekelgetve. Természetesen közben állandóan körbetekintgetett, hol rejtőzhet az aznapi őr, és vajon hogyan tudná félrevezetni. De úgy tűnt, senki sem vigyázza a vizet, csak a köves ösvényt látta maga előtt. Kőről kőre szökdécselt, míg el nem ért a teknőshöz. Amikor épp a páncélján állt, lehajolt, hogy igyon.
-- Na most megvagy! -- kiáltotta a teknős, amint a nyúl ajka a vízhez ért. A nyúl azonnal felegyenesedett és megpróbált körbefordulni, hogy lássa, ki szólt hozzá. De a lábai meg sem mozdultak! Odaragadtak a teknős hátához, aki pedig jót nevetett a nyúl erőlködésén. A csiriz gyorsan kötött, és minél jobban kapálózott a nyúl, annál inkább beleragadt. Így találták őket az állatok, amikor napközben inni jöttek. Jól megverték a gonosz tolvajt, és a lábainál fogva fellógatták egy magas fára. Elmenőben még megígérték neki, hogy másnap megölik.
A sakál eközben mit sem tudott a nyúl csalafintaságairól, mivel több mint egy hétig a dohányföldjén dolgozott. Másnap reggel, nem sokkal napfelkelte után ért a fához, ahol a nyúl lógott.
-- Hát te mi a csudát csinálsz ott fent? -- kiáltotta meglepetten.
-- Egy remek játékot játszom -- felelte a nyúl. -- Gyere és játssz velem!
-- Rendben -- bólintott a sakál, aki mindig kapható volt egy kis mókára. -- Mit tegyek?
-- Először is oldd el ezt a kötelet, én pedig felhúzlak ide, magam mellé.
A sakál így is tett. A nyúl egy szempillantás alatt elkapta, és a mancsainál fogva felkötötte oda, ahol az előbb még ő lógott.
-- Minden jót! -- kiáltott gonosz nevetéssel, majd sarkon fordult és otthagyta. Amikor az állatok később megérkeztek, hogy megbüntessék a gonosz nyulat, csak a szerencsétlen sakált találták a helyén.

Comments powered by CComment

Legfrissebb anyagok

G. Joó Katalin - Mesevonat
G. Joó Katalin - Mesevonat Ziki-zaka-zakatol,mesevonat valahol.Forognak a kerekek,sok kis gyerek integet. Pöfög, köhög, kanyarog,mesék útján csavarog.Fütyörészve meg-megáll,víg meséket muzsikál. Örülnek a gyerekek,a mozdony meg füttyöget.Sihu, sihu, pöff, pöff, pöff,Mesevonat itt zötyög. Mesekapu kitárul,a sok gyerek elámul.Mese, mese, meskete,kezdődjék hát a...
2019-07-23
G. Joó Katalin
Tovább is van mondjam még?
Zagyi G.Ilona - Béka-móka
Zagyi G.Ilona - Béka-móka Esik eső, csak úgy szakad,strand készül az eresz alatt.Ez lesz a jó béka-móka,beugrálni a hordóba.Süthet a nap, jöhet meleg,jót hűsöl ki benne lebeg.Szőlő levél árnyékot ad,mint egy ernyő, akkora nagy.Szára hull a házi tóba,nem is kell jobb libikóka.Béka-nóta harsány, rekedt,visszhangzik, hogy elégedett. {loadposition...
2019-07-23
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Zagyi G.Ilona - Világ vége
Zagyi G.Ilona - Világ vége INagy kalandra készült,mert tudnia kéne,még ma megkeresi,hol a világ vége. Kosárba pakolta,ami nagyon fontos,a kedvenc babájáts nyuszit, a bozontost. Kell még egy kis süti,alma is az útra,miután elkészült,kezdődhet a túra. Csöndben nyílt az ajtó,senki meg ne hallja!Hamar véget érnea merész kalandja. Egy társa is akadt,hozzá...
2019-07-23
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Image
Titi Hajnalka - Dínó bánat
Titi Hajnalka - Dínó bánat Valamikor réges- régen,Élt egy kicsi kis ősember.Volt egy szuper bunkós botja,Vadászott ő minden reggel! Rettegtek is tőle nagyon,Kicsi dínók, no és nagyok.Úgy gondolták, e világon,Csak miatta nem boldogok! Hiszen, ha éhes volt, ha nemBúbolta az állatokat.Sok értelme régen sem volt,Ám a hobbi vadászatnak! Miért jó ölni állatokat,Csak mert...
2019-06-29
Titi Hajnalka
Tovább is van mondjam még?
Arany János - Barátomhoz
Arany János - Barátomhoz - Petőfihez Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:S mily szívesen fogadnék szót neked!De átkozott gebe az a Pegaz,Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.Tegnap már mintha írni kezdenék,Egészen a tollrágásig menék,De, varjú tépje meg a rossz lovát,Hiába biztatám, hogy: co tovább!Ma kucsmád nyomtam fel, ha így talánEgy kis Petőfiség ragadna...
2019-06-28
Arany János
Tovább is van mondjam még?
Babits Mihály - Kék faluk
Kék faluk Ki járt már a kék falukban?Ki a csunya kék falukban?hol a kék fal sértő színnelközepellik zöld zsalukban? Ott a cifra házak ormacifrán ott a házak ormaházak orma kék kereszttelpompáz mintha sírkő volna. Mindenik ház egy-egy kriptas mindeniknek megvan titka:nemzedékek asznak bennea világból kihajítva. Nemzedék ott több ne asszon,ember ottan ne mulasson,ottan...
2019-06-28
Babits Mihály
Tovább is van mondjam még?
Image
Petőfi Sándor - Galgapartihoz
Galgapartihoz Üdvözöllek messze bérctetőkről,Szent helyek!Hol a Galga lassu andalgássalHempelyeg. Hol pályája éden volt a gyermek-Ifjunak.Hol az életüdv örömvirágiNyíltanak. Lángszerelem szép viszonozója,Barna lány,Emlékezve küldsz-e még sohajt aSzív után, Mellyet annyi kéjnek bölcsejébenRingatál,Mellynek első éneket lantjáraTe csalál? Ah, rád vissza bús...
2019-06-26
Petőfi Sándor
Tovább is van mondjam még?
G. Joó Katalin - Mesevonat
G. Joó Katalin - Mesevonat Ziki-zaka-zakatol,mesevonat valahol.Forognak a kerekek,sok kis gyerek integet. Pöfög, köhög, kanyarog,mesék útján csavarog.Fütyörészve meg-megáll,víg meséket muzsikál. Örülnek a gyerekek,a mozdony meg füttyöget.Sihu, sihu, pöff, pöff, pöff,Mesevonat itt zötyög. Mesekapu kitárul,a sok gyerek elámul.Mese, mese, meskete,kezdődjék hát a mese! {loadposition szalaag}
Zagyi G.Ilona - Béka-móka
Zagyi G.Ilona - Béka-móka Esik eső, csak úgy szakad,strand készül az eresz alatt.Ez lesz a jó béka-móka,beugrálni a hordóba.Süthet a nap, jöhet meleg,jót hűsöl ki benne lebeg.Szőlő levél árnyékot ad,mint egy ernyő, akkora nagy.Szára hull a házi tóba,nem is kell jobb libikóka.Béka-nóta harsány, rekedt,visszhangzik, hogy elégedett. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Zagyi G.Ilona - Világ vége
Zagyi G.Ilona - Világ vége INagy kalandra készült,mert tudnia kéne,még ma megkeresi,hol a világ vége. Kosárba pakolta,ami nagyon fontos,a kedvenc babájáts nyuszit, a bozontost. Kell még egy kis süti,alma is az útra,miután elkészült,kezdődhet a túra. Csöndben nyílt az ajtó,senki meg ne hallja!Hamar véget érnea merész kalandja. Egy társa is akadt,hozzá dörgölőzött,udvaron a cicanyomába szegődött. Tarka lepkék szálltaka virágos kertben,megállt, "Olyan szépek!"nézte önfeledten. Majd eszébe jutott,hogy neki doga van,hogy hova is készültilyen nagy titokban. Megállt a kapuban.Merre is induljon?Hol a világ vége,túl az árkon-bokron? Leült a kispadra,kosár az ölében,bizony, megéhezetta nagy sietségben. Kevés lett a süti,gyorsan elmajszolta,amitől szomjas lett,szomját oltja alma. Gondolkodott rajta,most aztán mi legyen.Uzsonnája nélkültovább minek menjen. Várhat még egy kicsitaz a világ vége,meg aztán elfáradta hősiességben. Majd megkérdi anyát.Tudja-e, merre van?Nem megy ő sehovaéhesen, álmosan. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Titi Hajnalka - Dínó bánat
Titi Hajnalka - Dínó bánat Valamikor réges- régen,Élt egy kicsi kis ősember.Volt egy szuper bunkós botja,Vadászott ő minden reggel! Rettegtek is tőle nagyon,Kicsi dínók, no és nagyok.Úgy gondolták, e világon,Csak miatta nem boldogok! Hiszen, ha éhes volt, ha nemBúbolta az állatokat.Sok értelme régen sem volt,Ám a hobbi vadászatnak! Miért jó ölni állatokat,Csak mert épp ahhoz volt kedve?Úgy gondolták megváltozna,Ha egy szép nap megnősülne. Ezért aztán egy bátor dínó,Bejárta a hegyvidéket.Hogy egy szemre való leányt, tt kerítsen feleségnek. Talált is ő egy teremtést,Épp a törzsfőnöknek lányát.Egy szikláról ugrott le rá,S megragadta gyönge vállát... Szaladtak a törzsfőnökhöz,A szemtanúk, hogy elmondják:Egy tüzet okádó sárkány,Vitte el a király lányát! Így születnek a legendák,Mióta ember él a földön:A történtekhez hozzá tesznek,Hogy félelmetesebbnek tűnjön... A dínóból így lesz sárkány,A farkasból farkasember,Szivárványból fényalagút,Tóból Óperenciás tenger... No de lássuk, hogyan fogadtaŐsemberünk a kis hölgyet?Mikor meglátta, azt hitte:Hogy le kell üsse, mint eddig mindent! Ám a szíve bent azt súgta:Kedvesnek kellene lenni.Így aztán ő meg is próbált,Vadászattal kedveskedni... Az őslány most nézett nagyot,Hisz imádta az állatokat.Mindjárt le is teremtetteA fiút, hogy ezt így nem szabad! S lám a kicsi ősemberke,Végre nem vadászott annyit.Csak amennyit enniük kellett,Félre tette a vadász hobbit. Bár alig telt néhány év el,S születtek kis ősemberek,Akiknek a dínó húsból,Napról napra több hús kellett. Nem volt épp jó ötlet ez sem,Néztek most a dínók nagyot.S úgy érezték e világon,Csak miatta nem boldogok... {loadposition szalag} A szerző profilja
Arany János - Barátomhoz
Arany János - Barátomhoz - Petőfihez Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:S mily szívesen fogadnék szót neked!De átkozott gebe az a Pegaz,Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.Tegnap már mintha írni kezdenék,Egészen a tollrágásig menék,De, varjú tépje meg a rossz lovát,Hiába biztatám, hogy: co tovább!Ma kucsmád nyomtam fel, ha így talánEgy kis Petőfiség ragadna rám:Lekarcolék egy pár „hozzá”-t, „felé”-t,Csuklott a múzsa s rámrivallt: „elég”!Mit is haszontalankodom vele,Mikor szivem zsibajjal van tele.Vendége jött s avval sok a dolog,Minden kis érzelem sürög-forog.Bolond szeles nép! lót-fut céltalan,S egymásba ütközik minduntalan.De nem csoda, a szív vendége nagyS igen kedves neki, mert az te vagy. (1847 szept.) (1847. aug. 11) loadposition szalag}  
Babits Mihály - Kék faluk
Kék faluk Ki járt már a kék falukban?Ki a csunya kék falukban?hol a kék fal sértő színnelközepellik zöld zsalukban? Ott a cifra házak ormacifrán ott a házak ormaházak orma kék kereszttelpompáz mintha sírkő volna. Mindenik ház egy-egy kriptas mindeniknek megvan titka:nemzedékek asznak bennea világból kihajítva. Nemzedék ott több ne asszon,ember ottan ne mulasson,ottan beteg minden gyermek,mételyes ott minden asszony. Ott az emberész nem lámpás,csak egy ködben járó csámpás,elhunyt bűnök pállott ködjes puliszkára hajtott rámpás. Minden sarkon ott egy Krisztus,egy sovány, bizanti Krisztusvéres és esős bordákkalvár, míg jő az Antikrisztus. Ablakot ne nyiss ott éjjel,mert a vampir jár ott éjjel,gonoszúl a bokrok árnyánkék kisértet les ott széjjel. 1908-1909 {loadposition szalag}
Petőfi Sándor - Galgapartihoz
Galgapartihoz Üdvözöllek messze bérctetőkről,Szent helyek!Hol a Galga lassu andalgássalHempelyeg. Hol pályája éden volt a gyermek-Ifjunak.Hol az életüdv örömvirágiNyíltanak. Lángszerelem szép viszonozója,Barna lány,Emlékezve küldsz-e még sohajt aSzív után, Mellyet annyi kéjnek bölcsejébenRingatál,Mellynek első éneket lantjáraTe csalál? Ah, rád vissza bús könyhullatássalNéz szemem:Vesztve téged vésze boldogságom,Mindenem! Gréc, 1840, május 1 {loadposition szalag}  

Magazin előfizetés