Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb meséink, iratkozz fel értesítésünkre!

Olvasd el a Használati feltételeket

Afrikai mese - A kaméleon és az Isten felesége

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A kaméleon és az Isten felesége

Az Isten elment sétálni, és összetalálkozott a kaméleonnal. A kaméleon lassan csoszogott egy falevélen. Megkérdezte tőle az Isten:
-- Ó, te szegény! Szeretnél-e gazdag lenni?
-- Hogy szeretnék-e? Hát hiszen, ha volna olyan ember, aki javakat adna nekem! -- felelte a kaméleon. -- De ember olyan nincs.
Mondta erre az Isten:


-- Igazad van, barátom. Tudod, mit, gyere az én házamba.
A kaméleon elindult, s addig csoszogott az Isten után, míg el nem érkeztek annak hatalmas falujába. Így szólt az Isten:
-- No, megérkeztünk. Kérj magadnak, amit akarsz.
A kaméleon így felelt:
-- Ó, ugyan mit kérhetnék én itt, az Isten birodalmában? Nem elegendő-e, hogy itt lehetek, s nem elég-e, amit így kaphatok, kérés nélkül?
Az Isten adott neki két feleséget, egy marhagulyát, juh- és kecskenyájat, rabszolgákat, pénzt és kalikószövetet bálaszámra. Azután azt mondta:
-- No, most eredj, és élj ott a folyó mellett.
A kaméleon felkerekedett, s még félútig sem ért, máris házakat épített, épületek, valóságos falvak nőttek a nyomában, köröttük kerteket művelt meg, s gabonáját mind elvetette. Néhány nap múlva megjött az eső, és bizony, jónak ígérkezett a termés. Mikor a gabona kalászt eresztett, a kaméleon górékat épített, hogy legyen mibe a termést begyűjtenie.
Egy napon az Isten elküldte a feleségét egy szolgálóleány kíséretében a kaméleon látogatására. Vittek egy kosarat meg egy kis kapát. Kaméleon úr éppen oda volt halászni a tavon. Kivetette hálóját, hát mikor fel akarja húzni, mit látnak szemei? Egy óriási béka pottyan a partra, s abban a minutumban elkezd fecsegni és brekegni. Megijedt a kaméleon.
-- Jaj, ma még valami veszedelem ér engem! Honnan jöttél, te ökölnyi szemű?
Felelt a béka:
-- Halászd ki az úrnőmet is, aki odalent van! Kaméleon másodszor is bevetette a hálót. Amikor kiemelte, egy kosarat meg egy kis kapát talált. Bevetette harmadszor is, rántott egyet rajta, érezte, hogy valami fémesbe akadt a háló, felhúzta, s lám, az Isten feleségét fogta ki. Nyomban felismerte, hogy ő az, s köszöntötte illendőképpen:
-- Üdvözöllek, minden főnökök fejedelmének felesége. Honnan jöttél ide, hercegnő, hozzánk, alázatos szolgáidhoz?
Az asszony így felelt:
-- Azért jöttem, hogy hozzád menjek feleségül, mert a híred eljutott hozzám. De legelőször is szeretnénk felöltözködni szép kalikóba, tudom, hogy rengeteg szép kelméd van. Aztán, ha meg vagy elégedve velem, elég szépnek találsz, menj és öld meg a többi feleségedet.
A kaméleon testét elöntötte a forróság ezekre a szavakra. Fogta a lándzsáját, nekiiramodott, de csak egy baobabfáig futott, összevissza szurkálta, azzal visszament a tóhoz, és így szólt:
-- Mindkét feleségemet megöltem.
Azt mondta a békakisasszony az Isten feleségének:
-- Nem igaz. Egy szó sem igaz belőle. Egy baobabfát szurkáltál össze.
A kaméleon ismét elszaladt, leszúrt egy ökröt, majd visszajött s mondta:
-- No, most megöltem őket.
Erre a szolgáló:
-- Nem igaz, egy ökröt szúrtál le.
Ismét elment a kaméleon, ezúttal egy kecskét ölt meg. De a szolgáló ezt is megmondta:
-- Egy kecskét öltél le!
A kaméleon újfent elment, s most egy juhot vágott le. Minden állatot kipusztított rendre, aztán azt gondolta: "Nincs mit tennem, szegény fejemnek, meg kell ölnöm a feleségeimet." És bement a faluba. Kérdezte az idősebbik felesége:
-- Miért vagy ma olyan vérengző kedvedben?
-- Vérengző? -- kérdezte a kaméleon. -- Hogy beszélsz velem, te gonosz asszony?
-- Hát mit vétettünk mi neked, hogy el akarsz bennünket pusztítani? -- kérdezte az asszony. S bizony, a kaméleon leszúrta az idősebbik feleségét, kihúzta a lándzsáját, és beledöfte a fiatalabbik asszonyába.
Látta ezt az Isten odafent az égben, s azt gondolta: "Ez a gaz kaméleon az én feleségemet akarja magának, elfeledte, hogy én tettem gazdaggá. Más asszonyát kívánja magának? Már nem elégszik meg azokkal, akiket a birodalmamban kapott? Gonosz szolgám ez, semmi kétség! "
Ezalatt a kaméleon a faluból visszament a tóhoz, s azt mondta:
-- Megtettem, amit akartatok, mindent és mindenkit megöltem.
Ekkor a béka azt felelte:
-- Azért ölted meg a feleségeidet, mert az Isten feleségét szeretnéd megkaparintani. De abból nem eszel! Többé minket nem látsz! -- S azzal loccs, bele a vízbe mindenestül, az Isten felesége, szolgálólány, kosár, kiskapa.
A kaméleon ott maradt egymagában, s azon gondolkodott, hogy milyen rútul becsapták. Aztán nem volt mit tennie, elindult nagy bánatában a faluba. Amint mendegélt, találkozott az Istennel. Az Isten éppen evett. A megrágott ételt ráköpte a kaméleonra, s így szólt:
-- No, te gonosz, hát elkívántad a feleségemet, most menj, s mászkálj ide-oda imbolyogva a faleveleken. Mindörökre szegény maradsz, ínséges életed lesz. Azóta így is van. A szegény kaméleon ide-oda imbolyogva mászkál a faleveleken.

Comments powered by CComment

Legfrissebb anyagok

G. Joó Katalin - Mesevonat
G. Joó Katalin - Mesevonat Ziki-zaka-zakatol,mesevonat valahol.Forognak a kerekek,sok kis gyerek integet. Pöfög, köhög, kanyarog,mesék útján csavarog.Fütyörészve meg-megáll,víg meséket muzsikál. Örülnek a gyerekek,a mozdony meg füttyöget.Sihu, sihu, pöff, pöff, pöff,Mesevonat itt zötyög. Mesekapu kitárul,a sok gyerek elámul.Mese, mese, meskete,kezdődjék hát a...
2019-07-23
G. Joó Katalin
Tovább is van mondjam még?
Zagyi G.Ilona - Béka-móka
Zagyi G.Ilona - Béka-móka Esik eső, csak úgy szakad,strand készül az eresz alatt.Ez lesz a jó béka-móka,beugrálni a hordóba.Süthet a nap, jöhet meleg,jót hűsöl ki benne lebeg.Szőlő levél árnyékot ad,mint egy ernyő, akkora nagy.Szára hull a házi tóba,nem is kell jobb libikóka.Béka-nóta harsány, rekedt,visszhangzik, hogy elégedett. {loadposition...
2019-07-23
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Zagyi G.Ilona - Világ vége
Zagyi G.Ilona - Világ vége INagy kalandra készült,mert tudnia kéne,még ma megkeresi,hol a világ vége. Kosárba pakolta,ami nagyon fontos,a kedvenc babájáts nyuszit, a bozontost. Kell még egy kis süti,alma is az útra,miután elkészült,kezdődhet a túra. Csöndben nyílt az ajtó,senki meg ne hallja!Hamar véget érnea merész kalandja. Egy társa is akadt,hozzá...
2019-07-23
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Image
Titi Hajnalka - Dínó bánat
Titi Hajnalka - Dínó bánat Valamikor réges- régen,Élt egy kicsi kis ősember.Volt egy szuper bunkós botja,Vadászott ő minden reggel! Rettegtek is tőle nagyon,Kicsi dínók, no és nagyok.Úgy gondolták, e világon,Csak miatta nem boldogok! Hiszen, ha éhes volt, ha nemBúbolta az állatokat.Sok értelme régen sem volt,Ám a hobbi vadászatnak! Miért jó ölni állatokat,Csak mert...
2019-06-29
Titi Hajnalka
Tovább is van mondjam még?
Arany János - Barátomhoz
Arany János - Barátomhoz - Petőfihez Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:S mily szívesen fogadnék szót neked!De átkozott gebe az a Pegaz,Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.Tegnap már mintha írni kezdenék,Egészen a tollrágásig menék,De, varjú tépje meg a rossz lovát,Hiába biztatám, hogy: co tovább!Ma kucsmád nyomtam fel, ha így talánEgy kis Petőfiség ragadna...
2019-06-28
Arany János
Tovább is van mondjam még?
Babits Mihály - Kék faluk
Kék faluk Ki járt már a kék falukban?Ki a csunya kék falukban?hol a kék fal sértő színnelközepellik zöld zsalukban? Ott a cifra házak ormacifrán ott a házak ormaházak orma kék kereszttelpompáz mintha sírkő volna. Mindenik ház egy-egy kriptas mindeniknek megvan titka:nemzedékek asznak bennea világból kihajítva. Nemzedék ott több ne asszon,ember ottan ne mulasson,ottan...
2019-06-28
Babits Mihály
Tovább is van mondjam még?
Image
Petőfi Sándor - Galgapartihoz
Galgapartihoz Üdvözöllek messze bérctetőkről,Szent helyek!Hol a Galga lassu andalgássalHempelyeg. Hol pályája éden volt a gyermek-Ifjunak.Hol az életüdv örömvirágiNyíltanak. Lángszerelem szép viszonozója,Barna lány,Emlékezve küldsz-e még sohajt aSzív után, Mellyet annyi kéjnek bölcsejébenRingatál,Mellynek első éneket lantjáraTe csalál? Ah, rád vissza bús...
2019-06-26
Petőfi Sándor
Tovább is van mondjam még?
G. Joó Katalin - Mesevonat
G. Joó Katalin - Mesevonat Ziki-zaka-zakatol,mesevonat valahol.Forognak a kerekek,sok kis gyerek integet. Pöfög, köhög, kanyarog,mesék útján csavarog.Fütyörészve meg-megáll,víg meséket muzsikál. Örülnek a gyerekek,a mozdony meg füttyöget.Sihu, sihu, pöff, pöff, pöff,Mesevonat itt zötyög. Mesekapu kitárul,a sok gyerek elámul.Mese, mese, meskete,kezdődjék hát a mese! {loadposition szalaag}
Zagyi G.Ilona - Béka-móka
Zagyi G.Ilona - Béka-móka Esik eső, csak úgy szakad,strand készül az eresz alatt.Ez lesz a jó béka-móka,beugrálni a hordóba.Süthet a nap, jöhet meleg,jót hűsöl ki benne lebeg.Szőlő levél árnyékot ad,mint egy ernyő, akkora nagy.Szára hull a házi tóba,nem is kell jobb libikóka.Béka-nóta harsány, rekedt,visszhangzik, hogy elégedett. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Zagyi G.Ilona - Világ vége
Zagyi G.Ilona - Világ vége INagy kalandra készült,mert tudnia kéne,még ma megkeresi,hol a világ vége. Kosárba pakolta,ami nagyon fontos,a kedvenc babájáts nyuszit, a bozontost. Kell még egy kis süti,alma is az útra,miután elkészült,kezdődhet a túra. Csöndben nyílt az ajtó,senki meg ne hallja!Hamar véget érnea merész kalandja. Egy társa is akadt,hozzá dörgölőzött,udvaron a cicanyomába szegődött. Tarka lepkék szálltaka virágos kertben,megállt, "Olyan szépek!"nézte önfeledten. Majd eszébe jutott,hogy neki doga van,hogy hova is készültilyen nagy titokban. Megállt a kapuban.Merre is induljon?Hol a világ vége,túl az árkon-bokron? Leült a kispadra,kosár az ölében,bizony, megéhezetta nagy sietségben. Kevés lett a süti,gyorsan elmajszolta,amitől szomjas lett,szomját oltja alma. Gondolkodott rajta,most aztán mi legyen.Uzsonnája nélkültovább minek menjen. Várhat még egy kicsitaz a világ vége,meg aztán elfáradta hősiességben. Majd megkérdi anyát.Tudja-e, merre van?Nem megy ő sehovaéhesen, álmosan. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Titi Hajnalka - Dínó bánat
Titi Hajnalka - Dínó bánat Valamikor réges- régen,Élt egy kicsi kis ősember.Volt egy szuper bunkós botja,Vadászott ő minden reggel! Rettegtek is tőle nagyon,Kicsi dínók, no és nagyok.Úgy gondolták, e világon,Csak miatta nem boldogok! Hiszen, ha éhes volt, ha nemBúbolta az állatokat.Sok értelme régen sem volt,Ám a hobbi vadászatnak! Miért jó ölni állatokat,Csak mert épp ahhoz volt kedve?Úgy gondolták megváltozna,Ha egy szép nap megnősülne. Ezért aztán egy bátor dínó,Bejárta a hegyvidéket.Hogy egy szemre való leányt, tt kerítsen feleségnek. Talált is ő egy teremtést,Épp a törzsfőnöknek lányát.Egy szikláról ugrott le rá,S megragadta gyönge vállát... Szaladtak a törzsfőnökhöz,A szemtanúk, hogy elmondják:Egy tüzet okádó sárkány,Vitte el a király lányát! Így születnek a legendák,Mióta ember él a földön:A történtekhez hozzá tesznek,Hogy félelmetesebbnek tűnjön... A dínóból így lesz sárkány,A farkasból farkasember,Szivárványból fényalagút,Tóból Óperenciás tenger... No de lássuk, hogyan fogadtaŐsemberünk a kis hölgyet?Mikor meglátta, azt hitte:Hogy le kell üsse, mint eddig mindent! Ám a szíve bent azt súgta:Kedvesnek kellene lenni.Így aztán ő meg is próbált,Vadászattal kedveskedni... Az őslány most nézett nagyot,Hisz imádta az állatokat.Mindjárt le is teremtetteA fiút, hogy ezt így nem szabad! S lám a kicsi ősemberke,Végre nem vadászott annyit.Csak amennyit enniük kellett,Félre tette a vadász hobbit. Bár alig telt néhány év el,S születtek kis ősemberek,Akiknek a dínó húsból,Napról napra több hús kellett. Nem volt épp jó ötlet ez sem,Néztek most a dínók nagyot.S úgy érezték e világon,Csak miatta nem boldogok... {loadposition szalag} A szerző profilja
Arany János - Barátomhoz
Arany János - Barátomhoz - Petőfihez Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:S mily szívesen fogadnék szót neked!De átkozott gebe az a Pegaz,Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.Tegnap már mintha írni kezdenék,Egészen a tollrágásig menék,De, varjú tépje meg a rossz lovát,Hiába biztatám, hogy: co tovább!Ma kucsmád nyomtam fel, ha így talánEgy kis Petőfiség ragadna rám:Lekarcolék egy pár „hozzá”-t, „felé”-t,Csuklott a múzsa s rámrivallt: „elég”!Mit is haszontalankodom vele,Mikor szivem zsibajjal van tele.Vendége jött s avval sok a dolog,Minden kis érzelem sürög-forog.Bolond szeles nép! lót-fut céltalan,S egymásba ütközik minduntalan.De nem csoda, a szív vendége nagyS igen kedves neki, mert az te vagy. (1847 szept.) (1847. aug. 11) loadposition szalag}  
Babits Mihály - Kék faluk
Kék faluk Ki járt már a kék falukban?Ki a csunya kék falukban?hol a kék fal sértő színnelközepellik zöld zsalukban? Ott a cifra házak ormacifrán ott a házak ormaházak orma kék kereszttelpompáz mintha sírkő volna. Mindenik ház egy-egy kriptas mindeniknek megvan titka:nemzedékek asznak bennea világból kihajítva. Nemzedék ott több ne asszon,ember ottan ne mulasson,ottan beteg minden gyermek,mételyes ott minden asszony. Ott az emberész nem lámpás,csak egy ködben járó csámpás,elhunyt bűnök pállott ködjes puliszkára hajtott rámpás. Minden sarkon ott egy Krisztus,egy sovány, bizanti Krisztusvéres és esős bordákkalvár, míg jő az Antikrisztus. Ablakot ne nyiss ott éjjel,mert a vampir jár ott éjjel,gonoszúl a bokrok árnyánkék kisértet les ott széjjel. 1908-1909 {loadposition szalag}
Petőfi Sándor - Galgapartihoz
Galgapartihoz Üdvözöllek messze bérctetőkről,Szent helyek!Hol a Galga lassu andalgássalHempelyeg. Hol pályája éden volt a gyermek-Ifjunak.Hol az életüdv örömvirágiNyíltanak. Lángszerelem szép viszonozója,Barna lány,Emlékezve küldsz-e még sohajt aSzív után, Mellyet annyi kéjnek bölcsejébenRingatál,Mellynek első éneket lantjáraTe csalál? Ah, rád vissza bús könyhullatássalNéz szemem:Vesztve téged vésze boldogságom,Mindenem! Gréc, 1840, május 1 {loadposition szalag}  

Magazin előfizetés