Népmese - vers - mese, estimese

Meseld.hu

Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Dió Magazin - Májusi kedvcsináló

A májusi szám

Az elöző számok letölthetőek a www.aranydio.com oldalunkról.

Legfrissebb anyagok

Galambos Berni - Lánykérés

Galambos Berni - Lánykérés Holnapután megnövök,hozzád megyek, Pisti,hatévesen férjhez lehetaz embernek menni. Holnapután nagy leszek,feleségül veszlek,Kati, Zsuzsi irigykedhet,te leszel a legszebb. {loadposition szalag}

2019-05-20

Galambos Berni

Tovább is van mondjam még?

Galambos Berni - Locsolás

Galambos Berni - Locsolás Hajnalban kelnék én,ha leányka volnék,húsvét táján, locsoláskorlegényekre várnék! Hajnalban kelnék én,ha fiúcska volnék,húsvét táján, locsoláskorpiros tojást várnék. {loadposition szalag}

2019-05-18

Galambos Berni

Tovább is van mondjam még?

Zagyi G.Ilona - lX. rész: A szörnyecske

2019-05-17

Zagyi G.Ilona

Tovább is van mondjam még?

Benedek Elek - A sündisznó

2019-05-15

Benedek Elek -...

Tovább is van mondjam még?

Benedek Elek - A deszkavári királyfi

2019-05-14

Benedek Elek -...

Tovább is van mondjam még?

Vajda János - Az őrült költő

2019-05-13

Vajda János

Tovább is van mondjam még?

Petőfi Sándor - Elválás

2019-05-11

Petőfi Sándor

Tovább is van mondjam még?

Galambos Berni - Lánykérés

Galambos Berni - Locsolás

Zagyi G.Ilona - lX. rész: A szörnyecske

Zagyi G.Ilona - lX. rész: A szörnyecske Gyökér-falvi történetek Túl az üveghegyen, varázserdő mélyén,aprónép éldegélt gyökér-lakban békén.Éjszakai útján járt Jánoska a rend őre,a tó partra ballagott, vízi ellenőrzésre. Megint sok a lim-lom, amit a víz hozott,de kincsekre bukkant, amíg takarított.Talált csorba bögrét, félig törött lakatot,lámpát, virágtartót, páratlan papucsot. Volt ott egy érdekes furcsán kusza halom,neki állt kibogozni. Micsoda izgalom!Ahogy leszedte róla a rátapadt moszatot,a különös kupacban valaki sóhajtott. Ijedten röppent arrébb a rend bátor őre.Talán szörnyet talált? Villogott vészjelzője.Megmozdult a valami, csúnyácska volt szegény.- Hogy kerültem ide és mi ez a furcsa fény? - Csak én világítok. - közölte Jánoska.- Azt hiszem a víz hozott, ez itt Gyökérfalva.-Megsajnálta a riadt, zöld színű rémséget,hiszen a varázserdő mindenkinek ad menedéket. Gyökér-lakba hazavitte, szörnyecskéjét elaltatta,gondoskodón betakarta, csúfsága már nem zavarta.Jánoskát a reggel a tóparton érte,igencsak elfáradt, most már pihennie kéne. Látta Bodobácsot, messziről integetett,- Gyorsan gyere Jánoska nálad vajon ki lehet?- Itt találtam a víznél azt a zöld szörnyecskét,olyan kimerült volt, hazavittem szegényt. - Én nem szörnyet láttam, egy csodás pillangót,szerintem aludnod kéne, az éjszaka hosszú volt.-- Csak tudom mit láttam.- dohogott Jánoska,sietett haza, Bodobács a nyomába. A háza előtti padon egy szépséges lepke,de hová tűnt, hol lehet a csúnyácska szörnyecske.Mosolygott a pille még, hogy ő szörnyecske,errefelé nem tudják miből lesz a lepke? - Hiszen csak álca volt, óvott, míg fejődtem,most jött el az idő, végre levethettem.-Szivárvány színei díszes szárnyaiban.Rebbent az ég felé, csodálták mindannyian! Micsoda egy kaland, nevetett rájuk a nap,mert lám a valóságban nem minden varázslat. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora

Benedek Elek - A sündisznó

A sündisznó Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy boltos, egy király meg egy szegény ember. Ez a boltos eljárogatott az erdőbe vadászni, de egyszer úgy eltévedt az erdőben, hogy három nap egymás, után járt-kelt, bolyongott, s nem tudott kitalálni. Már a lábán is alig állott a nagy fáradtságtól és éhségtől, s nagy keservesen felkiáltott:- Istenem, istenem, ha valaki engem innét kivezetne, három lányom közül a legszebbet annak adnám, s három zsák pénzt is adnék melléje.Abban a pillanatban megszólalt mellette valaki, s azt mondta:- Kivezetlek én, csak gyere utánam.Néz a boltos mindenfelé, nem lát senkit, aztán lenéz a földre, s hát ott hentereg egy kis sündisznó. Mit volt mit nem tenni, a boltos megígérte a sündisznónak, hogy neki adja a legszebb leányát, s ad még három zsák pénzt is, csak vezesse ki. Azzal a sündisznó elindult előre, a boltos utána, s egy fél óra sem telt belé, kivezette az erdőből. Ott elváltak egymástól, a boltos ment haza, a sündisznó vissza az erdőbe.Másnap a király ment abba az erdőbe vadászni, az is éppen úgy eltévedett, mint a boltos. Már vagy hat napja bolyongott az erdőben, s mikor látta, hogy nincs szabadulása, föltekintett az égre, nagyot sóhajtott:- Istenem, istenem, csak valami lelkes vagy lelketlen állat kivezetne az erdőből, nem bánnám, akárki s akármi légyen, három leányom közül a legszebbet neki adnám, de még három szekér pénzt is adnék neki.- Gyere csak utánam, én kivezetlek - szólalt meg valaki.Néz a király mindenfelé, vajon ki beszél, hát egy kicsi sündisznó van a lába alatt, az beszél. Nem bánta ő, akármi, akárki, a szavát meg nem másolta. Indult a sündisznó után, s hamarosan kijutott az erdőből. Az erdő szélén elváltak egymástól, a király ment haza, a sündisznó vissza az erdőbe.Éppen az idő tájt egy szegény ember is eltévelyedett az erdőben, az is már vagy hat napja bolyongott szegény feje, nem tudott kivergelődni, pedig gyermekkora óta mindig itt gyűjtögette a száraz gallyat.- Istenem, istenem - sóhajtott fel a szegény ember -, nekem nincs semmim ezen a világon, de ha egy undok féreg vezetne is ki az erdőből, azt is gyermekemnek fogadnám.- No, hát akkor gyere utánam - szólalt meg valaki.Bezzeg, hogy a kis sündisznó volt. Indult is mindjárt előre, a szegény ember utána, egy szempillantásra kivezette az erdőből.Az...

Benedek Elek - A deszkavári királyfi

A deszkavári királyfi Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király s annak egy szép kis fiacskája, akit Dánielnek hívtak. A királynak egyszer háborúba kellett menni, s a kicsi Dánielt az udvarmester gondjára bízta, mert a királyné nem élt, éppen azon az éjen halt meg, amikor Dániel született. De, hogy szavamat össze ne keverjem, csudálatos dolog történt akkor éjjel, mert amely órában meghalt a királyné, abban az órában döglött meg a legkedvesebb paripája is, annak is árván maradt a kiscsikaja.A kicsi királyfi s a kiscsikó egyidősek voltak, s a kicsi királyfi, amikor csak lehetett, hátrament az istállóba, mindig a csikót simogatta, ölelgette, s amikor senki sem látta, siratta az ő maga s kedves kiscsikajának árvaságát. De még akkor sírt csak igazán, amikor az édesapja elment háborúba, s apa nélkül, anya nélkül maradt a rengeteg nagy palotában. Mert az udvarmester gonosz lelkű ember volt, s mind azon járatta az eszét, hogy elpusztítsa a kicsi királyfit. Abban reménykedett, hogy hátha a király is elesik a háborúban, s akkor majd megteteti magát királynak. Arra határozta magát, hogy egy kardot szúr a kicsi királyfi ágyába, de úgy, hogy a hegye se lássék, éjjel majd a kicsi királyfi belefekszik a kardba, s bizonyosan elpusztul szörnyű halálnak halálával.A kicsi királyfi az alatt az idő alatt is, míg az udvarmester a kardot az ő ágyacskájába szúrta, kint volt az istállóban, ölelgette, cirógatta a lovacskáját, s siratta a maga s lovacskája árvaságát.Amint így sírdogálnak, megszólal a lovacska, s mondja Dánielnek:- Ne sírj, édes kicsi gazdám, hanem eressz ki engem az udvarba, hadd nyargaljak körül háromszor, aztán ülj fel a hátamra, és menjünk innét, amerre a szemünk lát, mert különben elpusztít az udvarmester téged is, engem is.A kicsi királyfi megfogadta a jó tanácsot, kieresztette a csikót az udvarba, s az körülnyargalta háromszor rettentő nagy sebesen, aztán megállott Dániel előtt, s azt mondta neki:- Ülj fel a hátamra, kicsi gazdám!Dániel felpattant a csikóra, s hopp! a csikó keresztülugrott a palota kapuján, elvágtatott hetedhét ország ellen.Meg sem állott, amíg egy rengeteg nagy városba nem ért, s ott azt mondta Dánielnek:- No, édes kicsi gazdám, én most téged itt hagylak. Fogadd meg, amit mondok, és akkor ennek az országnak te leszel a királya. Azt tanácsolom neked, hogy akárki akármit...

Vajda János - Az őrült költő

Vajda János - Az őrült költő Mi zeng körűlem oly rút hangokat?Szunyogzengés vagy krokodilrivás?Hisz én a földtől oly messze vagyok,- Vagy égre hallik az ebugatás?Pedig e hangok ismerőseim...Mégis most mindjárt megszalasztanak,El innen, el! - Ez az bizonyosan,A mézes-mázos emberi ajak... Költészet! - fölverték templomodat,Oltárod rombolják ördögfiak,Szent orgonádat verdesik vadúl,És benned lakodalmat tartanak,Alád pedig mély kriptát ástanak,Hová a gondolat temettetett...Emlékezet, szobrod lerontatékA képzelődésnek sírja felett!... Szegény világ! Te férges almafa,Tudod-e hős Sámson történetét?Megrázta a ház főoszlopait,S oda temette ezrek életét.Férgeknek mért nevelsz gyümölcsöket?Utóbb majd gyökerednek állanak,Rázd meg haragodban törzsöködet,S gyümölcsöd, férgeid lehullanak! S ha majd világ, végső napod beáll,És sírrá változand át üreged,Utódodnak, mely rád következik,Megírom én a végrendeletet.Megírom, hogy teremtsen életet,Új emberfajt és új állatokat...De a képzelődést felejtse ki...Aztán teremthet bátran kínokat!... {loadposition szalag}

Petőfi Sándor - Elválás

Elválás Itt a bucsúperc: válok. - Nem szabad!Leomlok, a világ kereng velem!E szenvedés, e szörnyü kín alattHogy nem repedsz meg, égő kebelem? Nem, én nem hordom többé terhemet,Habár egy élet rajta függene,Válj lángszavakká, titkos érezet,Te szívem pokla, szívem édene. S ha szólanék is, mit remélhetek?A sors irántam oly vad, oly kemény;Oh kárhozat, oh gyilkos képzetek!Nem gyúl érettem viszonérzemény. Én távozom, s örökre távozomGyötrő titkommal tőled, oh leány!Vezessen a sors boldog útakon,Öröm-tavasznak tündér-korszakán. Legyen pályád mosolygó rózsakert,És minden óra benne rózsaszál,S ne tudd, ne tudd, leányka, e levertSziv-éjjelen, hogy csillagom valál! Ostfiasszonyfa, 1839. szeptember {loadposition szalag}