Mesék versek, nem csak gyerekeknek

meseillusztrálás

Kedvenc meserészlet illusztrálás!
Legyél Te a mesehős! Küzdj meg a sárkánnyal, mentsd meg a királylányt. Ehhez csak a portréd kell. Bármilyen helyzetbe belerajzolunk!

A részleteket itt mézheted meg

Hamarosan!

Az oldalainkon található népmeséket rövidesen több nyelven, akár kétnyelvű kiadásban is meg lehet majd vásárolni!

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb kétnyelvű meséink iratkozz fel értesítésünkre

Mesékkel kapcsolatos aktualitások

Kategória:

Várhatóan ősztől jön a kétnyelvű mesék sorozat!

Az idegen nyelvű mesék lehetőséget teremtenek arra, hogy gyermekek és felnőtek egyaránt fejlesszék szókincsüket, akár az esti meseolvasás közben. 

Reklám

Érdekességek

Valentin nap, azaz Bálint napja

A Valenti nap eredete

Szent Bálint - Valentin napA katolikus naptár szerint február 14. Szent Bálint napja. Újabban mégis azt hirdetik lépten-nyomon idehaza, hogy Valentin napja, pedig Valentin magyarul Bálint. A nyugatról érkező új szokás szerint ez a „szerelmesek napja”, ami szintén Szent Bálintnak köszönhető, ő ugyanis többek között a jegyesek védőszentje. Többek között, mert a fiatal házasoké, az epilepsziásoké és a hasfájósaké is.

Bővebben...:

Legfrissebb anyagok

Babits Mihály - Egy vers, a porvárosból
Egy vers, a porvárosból Ezen a száraz délutánon, mely unt sorsodnak képe tán, mihez fordulsz? - Bármint utálom, karjába ölt e délután.   Emlékim albumát kitárom, lapjára bámulok bután, hol annyi régi délutánom úszik holt szirmok illatán.   Az utcán sápatag diákok, a kertben vérszegény virágok, az udvaron porülte fák.   És testtelen...
2016-09-25
Babits Mihály
Tovább is van mondjam még?
Babits Mihály - A nagy szobában
A nagy szobában A nagy szobában egyedül maradtam, lábam besüpped bolyhos szőnyegén, besüpped az öblös fotel alattam: a nagy szobában senki más, csak én.   Más senki sem, csak én. Ez mind nem él. Az asztal, szék: fa! mahagóni! ében! ez mind nem él. Mélyében semmi mély: sötétség az anyag tömör belében.   Ez mind nem él. Nem él a levegő, mely...
2016-09-25
Babits Mihály
Tovább is van mondjam még?
Az elefánt és a béka
Az elefánt és a béka Sokat meséltem már Elefánt úrról és Béka úrról, akiknek egy házban lakott a szerelmük. Egy nap Béka úr megszólította az Elefánt úr kedvesét, és azt mondta neki: -- Elefánt úr, a te kedvesed, az én lovam! Amikor éjszaka Elefánt úr eljött, a lány megmondta neki: -- Béka úr azt mondta, te vagy a lova! Mire Elefánt úr nyomban Béka úrhoz...
2016-09-25
Afrikai mesék
Tovább is van mondjam még?
Tolsztolj - Egy fiú elbeszéli, hogyan lepte meg az erdőben a vihar
Egy fiú elbeszéli, hogyan lepte meg az erdőben a vihar Igaz történet Amikor én kicsi voltam, elküldtek az erdőre gombászni. Elértem az erdőt, szedtem a gombát s készültem már hazamenni. Hirtelen besötétedett, megeredt az eső, zengett az ég. Megijedtem, leültem egy nagy tölgyfa alatt. Olyan fényeseket lobbant a villám, hogy belefájdult a szemem s hunyorított a...
2016-09-25
Lev Nyikolajevics...
Tovább is van mondjam még?
Tolsztolj - A szamár és a ló
A szamár és a ló Mese Egy embernek volt egy szamara s egy lova. Együtt mentek az úton, s ezt mondta a szamár a lónak: - Nehéz ez a teher, nem bírom az egészet cipelni, végy át tőlem egy keveset! A ló nem teljesítette a kérését. A szamár összerogyott és kimúlt a nagy erőlködéstől. A gazda mindent átrakott a szamárról a lóra, reárakta a szamár bőrét is. A ló...
2016-09-25
Lev Nyikolajevics...
Tovább is van mondjam még?
Image
Móra Ferenc - A macskavásár
 A macskavásár Addig nincs semmi baj, míg az ember jókedvvel győzi. Olyan aranyhíd az, amely átsegíti a nyomorúság minden szakadéka fölött. Hanem azután, mikor azt is elviszi a markoláb, könnyen beleszédül az ember a fekete semmibe. Mire az ínséges esztendő felébe beleértünk, úgy megette a mi jókedvünket a markoláb, mint a fogyó holdat. A tehénkénket elvitte...
2016-09-10
Móra Ferenc - (1879 -...
Tovább is van mondjam még?
Mátyás király - meghúzta a határt
Mátyás király meghúzta a határt Mindig viszályba volt a Szék Bonchidával és Mátyás király eljött és a kardjával meghúzta a Csepegőnél a vonalat, hogy hol van a határ. Azóta az szent maradt, azóta nem volt viszály a két falu között. {loadposition szalag}  
2016-09-10
Mátyás királyról -...
Tovább is van mondjam még?
Babits Mihály - Egy vers, a porvárosból
Egy vers, a porvárosból Ezen a száraz délutánon, mely unt sorsodnak képe tán, mihez fordulsz? - Bármint utálom, karjába ölt e délután.   Emlékim albumát kitárom, lapjára bámulok bután, hol annyi régi délutánom úszik holt szirmok illatán.   Az utcán sápatag diákok, a kertben vérszegény virágok, az udvaron porülte fák.   És testtelen felhők az égen és fulladó szellők a réten s a kapuk alatt vén kofák. 1907-1908 {loadposition szalag}
Babits Mihály - A nagy szobában
A nagy szobában A nagy szobában egyedül maradtam, lábam besüpped bolyhos szőnyegén, besüpped az öblös fotel alattam: a nagy szobában senki más, csak én.   Más senki sem, csak én. Ez mind nem él. Az asztal, szék: fa! mahagóni! ében! ez mind nem él. Mélyében semmi mély: sötétség az anyag tömör belében.   Ez mind nem él. Nem él a levegő, mely holt virággal balzsamozva lippen; nem él a fény, a porszemrengető, mely kárpítként nagy ablakon belibben.   Csupán a tűz él. Legalább mozog. Legalább lángol. Vörös lángja táncol. Legalább piros. Legalább meleg. És élek én... 1907-1908 eleje {loadposition szalag}
Az elefánt és a béka
Az elefánt és a béka Sokat meséltem már Elefánt úrról és Béka úrról, akiknek egy házban lakott a szerelmük. Egy nap Béka úr megszólította az Elefánt úr kedvesét, és azt mondta neki: -- Elefánt úr, a te kedvesed, az én lovam! Amikor éjszaka Elefánt úr eljött, a lány megmondta neki: -- Béka úr azt mondta, te vagy a lova! Mire Elefánt úr nyomban Béka úrhoz sietett és megkérdezte: -- Mondtál olyasmit a kedvesemnek, hogy én a lovad vagyok? -- Nem -- válaszolta az --, nem mondtam. Erre mindketten nyomban nekiindultak, hogy felkeressék Elefánt úr kedvesét. Útközben Béka úr így szólt Elefánt úrhoz: -- Nagyapó, elfáradtam, jártányi erőm sincs. Hadd üljek fel a hátadra! -- Hát ülj fel, kis unokám -- válaszolta Elefánt úr. Béka úr felült, és egy kis idő múlva megint csak megszólalt. -- Nagyapó -- mondta --, le fogok esni. Hadd kössek kötelet a szádba. Elefánt úr beleegyezett, Béka úr pedig úgy is tett. De egy kis idő múlva ismét megszólította Elefánt urat. -- Nagyapó, hadd törjek egy suhogó vesszőt, hogy azzal űzzem el rólad a moszkitókat! -- Törj -- egyezett bele Elefánt úr. És Béka úr szerzett egy suhogó vesszőt. Így közeledtek a lányhoz, aki, mikor elébe értek, felkiáltott: -- Elefánt úr! Te csakugyan Béka úr lova vagy! {loadposition szalaag}
Tolsztolj - Egy fiú elbeszéli, hogyan lepte meg az erdőben a vihar
Egy fiú elbeszéli, hogyan lepte meg az erdőben a vihar Igaz történet Amikor én kicsi voltam, elküldtek az erdőre gombászni. Elértem az erdőt, szedtem a gombát s készültem már hazamenni. Hirtelen besötétedett, megeredt az eső, zengett az ég. Megijedtem, leültem egy nagy tölgyfa alatt. Olyan fényeseket lobbant a villám, hogy belefájdult a szemem s hunyorított a fénytől. Fejem felett valami megreccsent és dörrent; azután ütést éreztem a fejemen. Lerogytam, s addig feküdtem így, míg el nem állt az eső. Mikor magamhoz tértem, cseppek hulltak a fákról, az egész erdőben énekeltek a madarak, sütött a nap. A nagy tölgy ledőlt, s csonkos tönkjéből füst szálldogált. Tölgy-szilánkok hevertek körülöttem. A ruhám teljesen átázott és a testemhez tapadt; daganat volt a fejemen s fájdogált egy kicsit. Megtaláltam a sapkám, fogtam a gombás kosarat s elfutottam haza. Otthon nem volt senki: kenyeret találtam az asztalon s felmásztam a kemencére. Amikor felébredtem, láttam a kemencéről, hogy gombáimat megsütötték, az asztalra tették, s már éppen készültek megenni. Odakiáltottam: - Miért eszitek nélkülem? - Azt kérdezik: - Te miért alszol? Gyere hamar, egyél te is. {loadposition vizualis}
Tolsztolj - A szamár és a ló
A szamár és a ló Mese Egy embernek volt egy szamara s egy lova. Együtt mentek az úton, s ezt mondta a szamár a lónak: - Nehéz ez a teher, nem bírom az egészet cipelni, végy át tőlem egy keveset! A ló nem teljesítette a kérését. A szamár összerogyott és kimúlt a nagy erőlködéstől. A gazda mindent átrakott a szamárról a lóra, reárakta a szamár bőrét is. A ló most feljajdult: - Jaj nekem, szerencsétlennek, jaj nekem, szegény fejemnek! Nem akartam neki keveset segíteni, és most mindent cipelhetek, s még a bőrét is vihetem. {loadposition vizualis}
Móra Ferenc - A macskavásár
 A macskavásár Addig nincs semmi baj, míg az ember jókedvvel győzi. Olyan aranyhíd az, amely átsegíti a nyomorúság minden szakadéka fölött. Hanem azután, mikor azt is elviszi a markoláb, könnyen beleszédül az ember a fekete semmibe. Mire az ínséges esztendő felébe beleértünk, úgy megette a mi jókedvünket a markoláb, mint a fogyó holdat. A tehénkénket elvitte a végrehajtó adóba, a malackánkat elvitte az uraság dézsmába, az utolsó tyúkocskánkat elvitte valami jó ember emlékbe. Egyéb háziállatunk nem maradt, csak az öreg macska, a Hékám, az meg jobb lett volna, ha nem lett volna. Mert arra már igen öreg volt, hogy verebet fogjon, az egereknek pedig volt annyi eszük, hogy elkvártélyozták magukat tőlünk. Mert ahol üres a kamra, ott az egereknek is felmondanak. Sohase felejtem el azt a téli alkonyatot, amikor az öreg macskába vetettük utolsó reményünk horgonyát. Az apám betegen gubbaszkodott a vackán; nádat vágni jártak az uraságnak, beszakadt alatta a jég, s azóta nem bírta se kezét, se lábát. Én az édesanyám ölében ültem a padkán, s ketten melegedtünk egy ködmön alatt. A Hékám a katlanban vetett magának ágyat hamuból. Az legalább puha volt, ha meleg nem volt is. Mécset nem gyújtottunk, mert nem volt, csak a hó világított be a hasadt ablakon. Már szinte belebóbiskoltuk magunkat az éjszakába, mikor egyszer csak arra neszelünk föl, hogy valaki kaparássza az ajtót. - Micsoda ítéletidő! - sóhajtotta édesanyám magához szorítva. - Elviszi a szél ezt a rossz házat. De nem a szél nyitotta az ajtót, hanem Tilinkó. - Serencsés jó estét azs egés házsnépnek! - topogta le a bocskoráról a havat. - Úrdolgában jártam, mondok, benézsek edzs kicsit ide is, ne mondhassák, hogy Tilinkó meg se látja a segény embert. - Úrdolgában? - ütötte fel apám a fejét. Úrdolgának azt a munkát hívták, amit a jobbágy az uraság parancsára végzett. Azt ugyan végezni kellett, amikor parancsolták, ha esett, ha fújt, de olyan csodát még nem látott a világ, hogy a cigányt dologra lehetett volna fogni. - Nem lehetett az úrdolga, te Tilinkó! - De pedig azs azs volt - erősködött a cigány. - Hétcser körülérné a derekamat azs a kolbáska, akit az uraság konyháján megettem, így szolgálta meg az uraság a sívességemet. - Micsoda szívességedet, te? - Hát hodzs elvezsettem hozzá a csásár követjét, akinek a...
Mátyás király - meghúzta a határt
Mátyás király meghúzta a határt Mindig viszályba volt a Szék Bonchidával és Mátyás király eljött és a kardjával meghúzta a Csepegőnél a vonalat, hogy hol van a határ. Azóta az szent maradt, azóta nem volt viszály a két falu között. {loadposition szalag}  

Rendezvények